Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-02 / 31. szám

2. oldäi.

rákos vidéke

3! szárít.

ismeretien magyar fürdő.

Érdekes levelet kaptunk, Pillér György körállatorvos irta, a Rákosszentmihályi Kaszinó igazgatója, s igy már a levélíró személye is érdekessé teszi, de még érdekesebb a tartalma, amely egyik kevésbbé ismert és a közönség részéről méltatlanul mellőzött magyar fürdőnket ismerteti. A mai világban halálos vétek, ha a magyar ember szűkös garasait külföldön költi el. Az a mentség sem igaz, hogy ne lennének alkalmas magyar nyaraló- és fürdőhelyeink. Vannak bizony a csodás Balatonon és a főúri Lillafüreden kivül is, csak nem ismeri a közönségünk. íme, a mi kedves barátunk most, ebben a levélben ismét egy olyan magyar fürdőre hívja fel a figyelmet, amelyet valóban kevesen ismernek, pedig egy kis jóravaló élelmesség és üzleti szellem segitségével igen sok magyar embert vonhatna el a külföldi fürdőzéstől és részesithetne áldásos hatásában. Régi magyar átok, hogy nem tudjuk árulni, amink van és számos ilyen istenadta gyógyitó és üdülőhelyünk eldugott,an tengődik még a kis csonkaország közönsége előtt is, holott hivatása lenne, hogy tülekedjenek érte még a külföldiek is.

Görömböly-Tapolca az ismeretlen magyar fürdő, amelynek dicsőségét zengi a Pillér György itt következő levele:

»Kedves barátom! Még nincs egy hete, hogy eljöttem Tőletek és mégis úgy érzem, hogy már régen távol vagyok az én meghitt és megszokott társaságomtól. És nem szégyenlem bevallani, hogy bár itt nagyon jól érzem magamat, azonban Ti mégis hiányoztok nekem. Remek, gyönyörű szép vidéken fekszik ez a Tapolca-fürdő. Vize elsőrendű, 28--30 fokos meleg, igen bő forrású és üdülésre kiválóan alkalmas. Van ugyanis szóló és társas fürdésre alkalmas kőmedencéje, van közös medencéje és van egv 100 méteres strandfürdője is. Valamennyit egyetlenegy meleg forrás táplálja és igy a viz valameny- nyiben egyformán jó meleg. Kényelmes és tiszta a fürdőszálló, ellátás kitűnő. A fürdőszá ló egy igazán pompás, rózsa és más mesés szinü virágokkal ékes park közepén áll. Különböző diszbokrok és fák, de több évszázados tölgy- és cserfákkal tarkáziottan. A fürdőszálló keleti oldalán egy az egész leirt park hosszában elterülő csodás barnászöld szinü, meleg vízzel telitett, abszolút tiszta, zieg-zugos szegélyű, sok apró szigetecskével ellátott tavacska terül el, amelyen csónakázva, valóban a velencei lagúnákon képzelem magamat. A tó meleg vizében rengeteg vörös- szárnyú keszeg halacska úszkál és a viz oly tiszta, hogy a hal úszása a viz alapjáig is szabad szemmel is jól megfigyelhető. Az egész tó tükrét sárga, lila és vörös lótuszvirágok ékesítik. A fürdő és tavacska a Mátra egy szeszélyesen szép völgykatlanában1 fekszik. Minden oldalról hegyek szegélyezik. Különösen csodás szépségű az északnyugati oldal, mert ez a legmagasabb hegyekkel van körítve, a hegyek pedig több évszázados tölgy- és cserfával vannak borítva. A hegyek tisztásairól csodás kilátás nyiliik a mészégető bányára. Miskolc város egész környékére és különösen szép a kilátás Tapolca-fürdőre. Ittlétem óta naponta fürdőm, amely után mesés étvággyal eszem és úgy alszom, hogy még a »Rákos Vidéke« hires alvó főszerkesztőjét is lepipálom e téren. Megtörtént ugyanis, hogy 10 órától másnap d. e. 10 óráig aludtam, anélkül, hogy egyszer is felébredtem volna A fürdő vize oly csodás, hogy az ember bőre sima. bársonyos lesz utána, akár egv menyasszonyé.

Az ember szinte megfiatalodik. Apropó, ezután a fürdőzés után kellett volna rendezni a futball-mecs- cset, oly rugalmasok lesznek az izmok, hogy a soványak most már szóba sem jöhetnének. E hó 22-én gyönyörű autóutat tettem családommal. Az ut iránya Miskolcról kiindulva Diósgyőr -Lillafüred (melynek Anna nevű cseppkőbarlangját néztem meg), Hámori- tó és a Szín va-völgyén, Hollós-tetőn, — a hires mátrai ródlipálya mellett — Szinva-forrás stb. Eger végállomással. Az egri vár feltárt földalatti kaza mat ált és a földalatti kaszárnyákat is megnéztem. Eger Korona-szállójában elköltött jó ebéd után d. u. 6 órakor csendes esőben indultunk vissza Miskolcra. Édes barátom! Az ut, amelyet megtettünk, oly csodásán szép, hogy annak leírását máskorra tartogatom.

Fájdalom, visszaérkezésem után veszem a Budapesti Hírlapot, mindjárt utána a Rákos Vidékét és olvastam azt a borzalmas cserkésztragédiát, amely két derék cserkészünk halálával végződött. Ez a csapás megrontoitta kedvemet és igy történt, hogv ilyen elkésve irok Neked. Még most is a nagy csapás hatása alatt vagyok és azért be is fejezem a tudósit ást.

Szívesen üdvözlöm a szerkesztőség mindenegyes tagját, a kaszinó tagjait és barátaimat, szeretette! ölel Pillér György.

Hősök emiékéi

Rákossxentmiháíynak.

Régi óhajtása Rákosszentmihály vezetőségének és közönségének egyaránt, hogy hőseink emlékezetére megfelelő szobormüvet állítsanak. Krenedits Sándor főjegyző már évekkel ezelőtt igen szép terveket dolgozott ki, melyek szerint Kecskeméthy Vince bíró a községháza előtt a fásítást is megkezdette, Prokop]) Endre pedig Ízelítőül igen tetszetős, művészi emlékmű tervét készítet te el. Gyönyörű terveket mutatott be Andréjka József újpesti szobrászművész is; a kitűzendő pályázat tehát már előre igen szép eredménnyel kecsegtetett. A szükséges költségeket már egyszer fel is vették a község költségvetésébe, de a gazdasági viszonyok romlása már akkor megkezdődött és a tételt, fedezet hiányában törölni kellett. Azóta a község csak nagy küzdelem me! tudja, — vagy tulajdonképen nem its tudja egyensúlyban tartani a háztartását, s így arra, hogy Rákosszentmihály hoz méltó emléket emelhessünk hőseinknek, — e nehéz esztendőkben gondolni sem lehetett.

Ebből a szempontból aligha szerencsés a mai pillanat is, amikor a népszerű gondolattal némely rákosszentmihályi egyesület a közönség elé lépett és az elöljáróság támogatását kérte mindenesetre elvben népszerű mozgalmához. Más kérdés, hogy a gyakorlati megoldás lehetőségétől nem állunk-e épen most sokkalta távolabb, mint bármikor. A község pénztárára támaszkodni nem lehet, — a társadalom pedig, — nos, a társadalom, amelyet ugyancsak a mostani indítványozók fellebbezéseikkel hasznos kiadásoktól is mindig mentesíteni akartak, — aligha képes a mai viszonyok között nagyobb erőfeszítésre és ha pedig akad benne még valami teljesitőképesség, azt is a Szent Imre kápolna, a ref. kulturház és egyéb egyházi szükségletek, az ifjúság iskolai és testnevelésügyi támogatása, — legfőbbképen pedig a társadalmi jótékonyság köti le. Az a társadalmi