Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-28 / 26. szám

8. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 26 szám. Iskolai záróünnepélyek. A rákosfalvai templom­téri elemi iskola tanítótestülete vasárnap délután tar­totta meg szokásos évzáró ünnepélyét, melyet ez alkalommal az édesanyák tiszteletére rendezett »Anyák-napja« ünnepével kötött össze. Az osztályok zászló alatti felvonulása után az ünnepély a Himnusz eléneklésévef kezdődött. A beköszöntőt Rábán Ilona V. oszt. tanuló mondotta, mely után Prazsenka Ár- pádné, szfőv. tanítónő magasszámyalásu és. mély hatású szózatát intézte az anyákhoz. Az I. és III. osz­tály tanulói a Rózsatáncot mutatták be, a III. b) oszt. tanulói a »Gyermekek öröme« cimü jelenetet adták elő ügyesen. Az iskola énekkara »Édes anyám, is volt nékem« és »Édesanyám, ha bejön« alkalmi népdalo­kat énekelték nagy hatással. A IV. osztály növendé­kei a »Magyar táncot« mutatták be, majd az I—II. osztály tanulói az »Egyetlen védő« cimü jelenetet ad­ták elő nagy hatással. Az eltávozott tanulók búcsúja, a zászló megkoszorúzása, valamint az utódoknak át­adása után vitéz Papp Gyula igazgató búcsúzott el meleg szavakkal a távozó növendékektől, majd ki­osztotta a jutalomkönyveket és szeretettel üdvözölte a megjelent szülőket. Az egyes osztályok elvonulása — virágajánlás mellett, elköszönése—■ után a kö­zönség Hiszekegyével ért véget a szépen sikerült szabadtéri ünnepély, mely példás rendezésével nem­csak vitéz Papp Gyula igazgató, hanem az egész tanítótestület érdeme. Sziveségből közreműködött a gazdakör fúvós zenekara is. — A rákosfalvai Templom-téri kisdedóvó vasárnap délután saját ját­szóterén gyermekünnepélyt tartott, melyen Rákos­falva gyermekszerető közönsége nagyszámban jelent meg. Az apróságok minden egyes bemutatott szá­mát jóleső szeretet és hálás taps jutalmazta. A mű­sor gazdag és változatos volt. Az ünnepély ügyes rendezése Háda főóvónó és az óvótestület érdeme. Úgy az elemi iskola, mint az óvoda záróünenpélyén feltűnő nagyszámban megjelent szülők és érdeklő­dők meggyőződhettek arról, hogy úgy az elemi is­kola, mint az óvoda vezetői és a tantestület meg­találták a gyermeken keresztül a helyes utat a szü­lők szivéhez. Mindkét ünnepélyen nemcsak a gyer­mekek szere te te övezte körül őket, hanem a szülők szeméből is a hála és elismerés ragyogott feléjük. (F. B.) Kerti hangverseny. A Budapest székesfőváros népművelő bizottsága szombaton este a Szemtmihályi- uti telepén tartotta első kerti hangversenyét. Az ügyesen összeállított műsor első száma gyanánt a rá­kosfalvai »Visszhang« dalkör Lányi Viktor »Száraz földből virág nem kél« cimü dalát adta elő érzéssel és a tőle megszokott pontossággal. Gárdos Kornélia szavalómüvésznő, a Nemzeti Zenede tanárnője Sajó Sándor, Vörösmarthy Mihály, Gárdonyi Géza stb. költeményeket szavalt finom művészettel a közönség szűnni nem akaró tapsai mellett. Maróthy Sefcsik Magda, operaénekesnő, Rossini: »Szevillai borbély« cimü operájából a Rosina áriáját énekelte művészi előadásban, majd Lavotta dalokat adott elő óriási si­kerrel. Antal Sándor Bruch G-moll hegedűverseny I. és II. tételét, majd Schubert: Stándchenét és Brahms: II. Magyar táncát játszotta a hallgatóság elismerő tapsai mellett komoly, művészi törekvéssel. A hangversenyt a »Visszhang« dalárda éneke zárta be. Az ének és hegedüszámokat zongorán Dausz Ferenc zongoratanár kisérte a tőle megszokott kiváló művészi érzékkel. A színes lampionokkal szépen fel­díszített kertihangversenyen Rákosfalva zeneértő és zenekedvelő közönsége nagyszámban jelent meg, hálásan tapsolt a szereplőknek és elismeréssel adó­zott a népművelő bizottság vezetőinek, akik a székes- főváros eme nemes intézményét Rákosfalva népével ennyire meg tudták szerettetni. F. B. A mi fő bajaink Egyik érdemes helybeli lakos­társunktól érdekesen megirt cikket kaptunk, ame­lyet egész terjedelmében csak azért nem közlünk, mert a benne foglaltak amúgy is* ösimeretesek olva­sóink előtt, hiszen a Rákos Vidéke állandóan fog­lalkozik velük. Mind a mellett a jóindulatú cikk tar­talmát szívesen ismertetjük. Tehát derék lakostár­sunk elpanaszolja, hogy ilyenkor, választások előtt a jelöltek ki nem fogynak az Ígéretekből és évek sora óta biztatnak, hogy legégetőbb helyi bajainkat or­vosokat ják, eredményt még sem értünk el: a villa­mos vasút tarifája, meg a Phöbus villamos árama is fojtogató módon drága. A cikkíró azt tartja, hogy ha a község vezetősége és a társadalom, a számot­tevő egyesületek valamennyien vállvetett mozgalmat indítanának, úgy eredményt lehetne elérni és jobb napok virradnának ránk. Tagadhatatlanul igaz a panasz, de azért tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy rajtunk áll az orvoslása. A villamos vasutat kapaci­táljuk reges-régen, hogy a saját érdekében térjen át az olcsóbb tarifára. Kényszeriteni azonban nem lehet, sőt a szerződése szerint kevesebb viteldijait szed, mint jogában állana. Most érik a vetés; az át­vétel előbb-utóbb segít a bajon. A Phöbusz már is megindította a leszállítás folyamatát. Szép szóval itt is előre haladunk, erőszakkal pedig semmit se végezhetnénk. Ami pedig a jelöltek Ígérgetését illeti, erre azt mondjuk, hogy jelöltje válogatja. Szűcs Ist­ván dr. sohasem igér semmit, de már nagyon sokat végzett érdekünkben. Legyünk csak igazságosak. A gödöllői kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 14363/931. tkvi. sz. Árverési hirdetmény-kivonat. Szabó Lajos (Képv. dr. Friedmann Jakab ü. Pesterzsébet) végrehajtatónak özv. Mayer Istvánná sz. Korona Franciska (rákosszentmihályi Pesti határ-ut 6.) végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 280 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gödöllői kir. járásbíróság területén levő Rákosszentmihály köz­ségben fekvő s a végrehajtást szenvedő nevén álló, rákos­szentmihályi 2355. számú tkvi betétben A. f 1. sorsz, 2877-6. hrszám alatt foglalt összesen 245 n. öl területű, az adó és érték bizonyítvány szerint házzal beépített kert B 2 sorsz. szerinti Vs részére 2000 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1931. évi augusztus 14. napján déli 12 órakor Rákosszentmihály községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiál­tási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX t.-c. 147., 150., 170. §§; 1908: LX. t.-c. 21. §•). Az, aki az in­gatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLl. 25. §.). Gödöllő, 1931. évi április hó 25. GÖZSY PÉTER s. k., kir. járásbirósági alelnök. Csaláö/ák megállapítását, “ot mányok felderítését, latin okmányok fordítását, hiteles másolatok készítését jutányosán vállalja Pettkó Béla ny. levéltárnok, IX., Ráday-utca 25. III. I. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents