Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-28 / 26. szám
8. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 26 szám. Iskolai záróünnepélyek. A rákosfalvai templomtéri elemi iskola tanítótestülete vasárnap délután tartotta meg szokásos évzáró ünnepélyét, melyet ez alkalommal az édesanyák tiszteletére rendezett »Anyák-napja« ünnepével kötött össze. Az osztályok zászló alatti felvonulása után az ünnepély a Himnusz eléneklésévef kezdődött. A beköszöntőt Rábán Ilona V. oszt. tanuló mondotta, mely után Prazsenka Ár- pádné, szfőv. tanítónő magasszámyalásu és. mély hatású szózatát intézte az anyákhoz. Az I. és III. osztály tanulói a Rózsatáncot mutatták be, a III. b) oszt. tanulói a »Gyermekek öröme« cimü jelenetet adták elő ügyesen. Az iskola énekkara »Édes anyám, is volt nékem« és »Édesanyám, ha bejön« alkalmi népdalokat énekelték nagy hatással. A IV. osztály növendékei a »Magyar táncot« mutatták be, majd az I—II. osztály tanulói az »Egyetlen védő« cimü jelenetet adták elő nagy hatással. Az eltávozott tanulók búcsúja, a zászló megkoszorúzása, valamint az utódoknak átadása után vitéz Papp Gyula igazgató búcsúzott el meleg szavakkal a távozó növendékektől, majd kiosztotta a jutalomkönyveket és szeretettel üdvözölte a megjelent szülőket. Az egyes osztályok elvonulása — virágajánlás mellett, elköszönése—■ után a közönség Hiszekegyével ért véget a szépen sikerült szabadtéri ünnepély, mely példás rendezésével nemcsak vitéz Papp Gyula igazgató, hanem az egész tanítótestület érdeme. Sziveségből közreműködött a gazdakör fúvós zenekara is. — A rákosfalvai Templom-téri kisdedóvó vasárnap délután saját játszóterén gyermekünnepélyt tartott, melyen Rákosfalva gyermekszerető közönsége nagyszámban jelent meg. Az apróságok minden egyes bemutatott számát jóleső szeretet és hálás taps jutalmazta. A műsor gazdag és változatos volt. Az ünnepély ügyes rendezése Háda főóvónó és az óvótestület érdeme. Úgy az elemi iskola, mint az óvoda záróünenpélyén feltűnő nagyszámban megjelent szülők és érdeklődők meggyőződhettek arról, hogy úgy az elemi iskola, mint az óvoda vezetői és a tantestület megtalálták a gyermeken keresztül a helyes utat a szülők szivéhez. Mindkét ünnepélyen nemcsak a gyermekek szere te te övezte körül őket, hanem a szülők szeméből is a hála és elismerés ragyogott feléjük. (F. B.) Kerti hangverseny. A Budapest székesfőváros népművelő bizottsága szombaton este a Szemtmihályi- uti telepén tartotta első kerti hangversenyét. Az ügyesen összeállított műsor első száma gyanánt a rákosfalvai »Visszhang« dalkör Lányi Viktor »Száraz földből virág nem kél« cimü dalát adta elő érzéssel és a tőle megszokott pontossággal. Gárdos Kornélia szavalómüvésznő, a Nemzeti Zenede tanárnője Sajó Sándor, Vörösmarthy Mihály, Gárdonyi Géza stb. költeményeket szavalt finom művészettel a közönség szűnni nem akaró tapsai mellett. Maróthy Sefcsik Magda, operaénekesnő, Rossini: »Szevillai borbély« cimü operájából a Rosina áriáját énekelte művészi előadásban, majd Lavotta dalokat adott elő óriási sikerrel. Antal Sándor Bruch G-moll hegedűverseny I. és II. tételét, majd Schubert: Stándchenét és Brahms: II. Magyar táncát játszotta a hallgatóság elismerő tapsai mellett komoly, művészi törekvéssel. A hangversenyt a »Visszhang« dalárda éneke zárta be. Az ének és hegedüszámokat zongorán Dausz Ferenc zongoratanár kisérte a tőle megszokott kiváló művészi érzékkel. A színes lampionokkal szépen feldíszített kertihangversenyen Rákosfalva zeneértő és zenekedvelő közönsége nagyszámban jelent meg, hálásan tapsolt a szereplőknek és elismeréssel adózott a népművelő bizottság vezetőinek, akik a székes- főváros eme nemes intézményét Rákosfalva népével ennyire meg tudták szerettetni. F. B. A mi fő bajaink Egyik érdemes helybeli lakostársunktól érdekesen megirt cikket kaptunk, amelyet egész terjedelmében csak azért nem közlünk, mert a benne foglaltak amúgy is* ösimeretesek olvasóink előtt, hiszen a Rákos Vidéke állandóan foglalkozik velük. Mind a mellett a jóindulatú cikk tartalmát szívesen ismertetjük. Tehát derék lakostársunk elpanaszolja, hogy ilyenkor, választások előtt a jelöltek ki nem fogynak az Ígéretekből és évek sora óta biztatnak, hogy legégetőbb helyi bajainkat orvosokat ják, eredményt még sem értünk el: a villamos vasút tarifája, meg a Phöbus villamos árama is fojtogató módon drága. A cikkíró azt tartja, hogy ha a község vezetősége és a társadalom, a számottevő egyesületek valamennyien vállvetett mozgalmat indítanának, úgy eredményt lehetne elérni és jobb napok virradnának ránk. Tagadhatatlanul igaz a panasz, de azért tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy rajtunk áll az orvoslása. A villamos vasutat kapacitáljuk reges-régen, hogy a saját érdekében térjen át az olcsóbb tarifára. Kényszeriteni azonban nem lehet, sőt a szerződése szerint kevesebb viteldijait szed, mint jogában állana. Most érik a vetés; az átvétel előbb-utóbb segít a bajon. A Phöbusz már is megindította a leszállítás folyamatát. Szép szóval itt is előre haladunk, erőszakkal pedig semmit se végezhetnénk. Ami pedig a jelöltek Ígérgetését illeti, erre azt mondjuk, hogy jelöltje válogatja. Szűcs István dr. sohasem igér semmit, de már nagyon sokat végzett érdekünkben. Legyünk csak igazságosak. A gödöllői kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 14363/931. tkvi. sz. Árverési hirdetmény-kivonat. Szabó Lajos (Képv. dr. Friedmann Jakab ü. Pesterzsébet) végrehajtatónak özv. Mayer Istvánná sz. Korona Franciska (rákosszentmihályi Pesti határ-ut 6.) végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 280 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gödöllői kir. járásbíróság területén levő Rákosszentmihály községben fekvő s a végrehajtást szenvedő nevén álló, rákosszentmihályi 2355. számú tkvi betétben A. f 1. sorsz, 2877-6. hrszám alatt foglalt összesen 245 n. öl területű, az adó és érték bizonyítvány szerint házzal beépített kert B 2 sorsz. szerinti Vs részére 2000 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1931. évi augusztus 14. napján déli 12 órakor Rákosszentmihály községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX t.-c. 147., 150., 170. §§; 1908: LX. t.-c. 21. §•). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLl. 25. §.). Gödöllő, 1931. évi április hó 25. GÖZSY PÉTER s. k., kir. járásbirósági alelnök. Csaláö/ák megállapítását, “ot mányok felderítését, latin okmányok fordítását, hiteles másolatok készítését jutányosán vállalja Pettkó Béla ny. levéltárnok, IX., Ráday-utca 25. III. I. sz.
