Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-24 / 21. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 21 szám. pusztán a főváros és a fővárosnak bőségesen adót fizető pestkörnyékiek érdeked szempontjából fogják vizsgálni és eldönteni. A »Nagy-Budapest«-re kiható-fővárosi közleke­dés programmjának megállapításánál nem szabad pártpolitikának érvényesülni. Ha helytálló Búd Já­nos kereskedelmi miniszternek az a mondása, hogy »a politika és gazdasági élet együttesében ne mindig a politika járjon elől és ne kivánja azt, hogy a gaz­dasági élet igazodjék utána«, különösen kell érvé­nyesülni ennek az elvnek a gazdasági élet fő ütő­ereje: a közlekedés ügyében. Tehát.adják át a helyet ebben a kérdésben a politikusok a szakembereknek. Döntsenek a szakemberek! Zelovich Kornél mű­egyetemi tanár egyik beszédében nemrég kimutatta, hogy milyen káros következményei vannak, ha a köz­lekedés kérdéséhez nem szakember szól hozzá. Külö­nösen veszedelmes úgy a magántőke szempontjából, mint általános nemzetgazdasági tekintetekből is, ha a közlekedés irányítását nem szakember intézi. Nálunk igen sokan, ha már hivatalos szabad- jegy van a zsebükben, hivatottaknak érzik magukat arra, hogy közlekedésügyi kérdésekben véleményü­ket másokra ráerőszakolják. Mi nem ismerjük a Hév. ügy anyagi részét, de nem is akarunk ezzel foglalkozni, azt azonban állít­juk, hogy a fővárosnak érdekében áll és adófizetői érdekében kötelessége is, hogy a Hév.-et megvegye és tudomásunk szerint közismert, nagysulyu szakem­berek véleménye is ugyanez. Meg kell találni azt az összeget, melyért a fővárosnak a Hév.-et megvennie szabad. Ha a Hév. túlzott követelései miatt nem tudnak megegyezni, lépjen közbe a kormány, mert itt százezrek érdekéről, a főváros jövő közlekedésé­nek megalapozásáról és a pestkörnyéki községek fej­lődéséről van szó. A sokat hangoztatott takarékosság elve is amel­lett szól, hogy a kis egységeket egyesíteni kell, .il­letve hasonló, nagyobb közülethez kapcsolni. A kül­földi példák is mind ezt mutatják. A »Rákos Vidéke« egyik legutóbbi cikke szakszerűen kimutatta ennek az elvnek a hamburgi magasvasutnál elért előnyeit. Most lett ismeretes, hogy 1932. január 1-ével a lon­doni közlekedő vállalatokat is egyesitik. hogy igy az üzemköltségeket csökkentsék és az egymás közötti káros versenyt megszüntessék. A terv keresztülvitele Morrison kereskedelmi miniszternek nagy gondokat okozott, mivel az angol nép az állami kezelés helyett inkább a magánvállalkozást kivánja és mégis meg­oldotta ezt a kérdést, mert a szükség az adófizetők érdekében igy kivánta. A Charing Gross-tól számi- tott 60 km.-es sugárban lévő négy nagyobb magán- vállalatot (közútit és földalattit, valamint 58 autó­busz-üzemet) egy részvénytársaságba egyesitette. Te­hát továbbra is meghagyta a magánvállalkozást rész­vénytársasági formában, de hogy a hatósági irányi­BECIVA Beketow Cirkusz Varieté Tel: Aut. 183-35. — Városliget Kedvezményes utalvány, melynek felmutatása eile- c nében a CiRKUSZ PÉNZTÁRA minden helyre, 5) minden esti előadásra, .5; vasárnap és ünnepnap este is 50°/o-os kedvezményt ad. A pénztárnál váltott kedvezményes jegy csakis ezen utalvánnyal együtt érvényes az ellenőrzésnél. tást biztosithassa, törvényhozás utján kimondotta, hogy a részvénytársaság elnökét és négy ügyvezető­jét a mindenkori kormány nevezi ki hét évre, azok közül, akiket a társaság előterjeszt. A politika tel­jes kizárása érdekében pedig kimondották, hogy az ügyvezetőség tagja képviselő nem lehet. A törvény értelmében az ügyvezetőség tagja csak olyan egyén lehet, aki közgazdasági, ipari, vagy kereskedelmi képesítéssel rendelkezik. A gyakorlati tudással bí­rókat előnyben kell részesíteni. A kinevezett ügy­vezetők részvényesek nem lehetnek, s ha akár köz­vetve, akár közvetlenül részvények volnának birto­kukban, kötelesek azokat három hónapon belül to­vábbadni. A társaságnak jogában áll még más közlekedő vállalatot átvenni. Az uj részvénytársaság három és fél milliárd pengő alaptőkével alakult meg. Az egyesítés alkalmával minden régi részvény helyett uj részvényt adtak. Jogában állott azonban a régi részvényesnek, hogy részvény helyett járadékot igé­nyeljen. Az átcserélés körül felmerült vitákat vá­lasztott bíróság döntötte el, mely három tagból ál­lott. Elnöke jogtudor, két tagja pedig üzletember. Az átvételi összeg alapjául az utolsó 3 év tiszta nye­reségét vették.Kimondották továbbá, hogy a társaság köteles a teljes régi személyzetet átvenni és az egy­séges vezetés következtében feleslegessé váló sze­mélyzetet elbocsájtás esetén kártalanítani. A nagy vasutak környéki forgalmával kapcso­latban felmerült vitákat nyolcas bizottság dönti el, melynek négy tagját a nagyvasutak, négy tagját pedig az egyesitett közlekedő vállalat nevezi ki. Egyenlő szavazat esetén a miniszter dönt. Angliának ez már a második nagy törvénye a közlekedő vállalatok egyesitésére. Anglia tehát a vasúti üzem racionalizálását már 1921-ben meg­kezdette. Ekkor hozta a hires törvényét, mellyel közel száz magánvasutat, állami támogatással négy magánvasuttá egyesitett 30 milliárd alaptőkével. Érdekes, hogy mig az angol négy nagy vasútnak a szénszállításra összesen 180.000 kocsija van, ad­dig a magánfelek, bányák 580.000 ilyen kocsival rendelkeznek. Hogy a londoni közlekedés méreteit áttekinthessük, megemlítjük, hogy a 7.6 millió la­kosú város vasúti forgalma naponkint 9000 személy- vonat. London vasúti állomásainak száma 580. A legforgalmasabb állomás Liverpool-street, mely a City-ben fekszik, ahol naponta 230.000 utas for­dul meg. London közlekedésének ez a rövid vázlatos is­mertetése fényes bizonyíték arra, hogy a célszerű ta­karékosság szempontjaival a »győztes államok« már közvetlenül a világháború után foglalkoztak. Anglia ezirányu terveit már 1921-ben végrehajtotta, hogy az egységes vezetés révén mutatkozó gazdasági elő­nyöket mielőbb élvezhesse. Mi ellenben csak tárgyalunk, ankétezünk és kü­lönféle bizottságokat küldözgetünk ki, talán még »kigondoló« bizottságot is, de csak csigalépésben haladunk előre és — ime — a közlekedésünk ügye még sem akar magától megoldódni. Pedig ezt a kérdést most már mégis csak meg ig kell oldani, mert a helyes elintézését úgy a főváros > java, mint a fővároskörnyéki, egyre türelmetlenebb § lakosság létérdeke követeli. A halogatás sokkal na- ^ gyobb kárt okozna, mint aminő látszólagos hasznot attól némelyek remélnének. (—)■

Next

/
Thumbnails
Contents