Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-10 / 19. szám
8. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 19. szám. Magyarok a messze idegenben. Széles a világ, de magyar ember mindenüvé jut. Bármilyen kicsi nemzet is a miénk, világjáró emberek bizonyítják, hogy a föld legtávolabbi zugában is akadnak idegenbeszakadt magyarokra. Két kedves történetet hallottunk legutóbb ilyen csudálatos találkozásról. Olyan kedvesek és jóízűek, hogy érdemesek a megörökítésre. Az egyiket egy rákosfalvi gyáros beszélte el, akinek a leánya Madagaskar szigetén lakik. A veje ugyanis hírneves betonépítő mérnök, aki a francia állam szolgálatába szegődött. Madagaskar francia gyarmat, s ott a franciák hatalmas utakat és vasutakat építenek. Ott dolgozik, mint vezető mérnök, a mi honfitársunk, s ott él feleségével és kislánykájával együtt. A mérnök egyik levelében Írja le érdekes találkozását az őserdő vadonjában. Csónakon járt feleségével és embereivel az erdő mellett haladó folyón, amikor baja esett a csónaknak és a vadon partján ki kellett szállaniok. Az erdőből bennszülöttek özönlöttek a partra; nagy tiszteletben részesítették és ajándékokkal halmozták el a felsőbbrendü idegeneket. A megjavított csónakon tovább folytatva kalandos útjukat, egy tanyaszerü birtokhoz értek, ahol ismét kikötöttek. A tulajdonos hatalmas, vállas férfiú, a környék egyik legtekintélyesebb, gazdag birtokosa,'európai ember. A felesége benszülött, ő maga is teljesen hozzáidomult környezetéhez. Ott él a vadonban évek hosszú sora óta. Szívesen fogadta és megvendégelte a jövevényeket, akikkel természetesen a gyarmat intelligenciájának nyelvén franciául beszélt. Az asztalnál a mérnök valamitomagyarul mondott a feleségének. Mikor ezt a házigazda meghallotta, a hatalmas ember — sírva fakadt és zokogva beszélte el, hogy — ő is magyar ember. Még törve tud is valamit magyarul, — de már lassankint teljesen elfelejti anyanyelvét. A francia idegen-légióba került valamikor, úgy jutott el, harcok közben a szigetre és igy keveredett a benszülöttek közé, a kik között magasabb tudásával kiváltságos fokra emelkedett. A találkozás a feledésbe merült múlt mindig fájó emlékeit szakította fel és könnyek között örültek a találkozásnak a hazájuktól messze vetődött magyarok — a madagaskari vadonban. A második történet mulatságosabb. Ez már egy idő óta szájról-szájra jár Budapesten. Él itt egy érdekes arcú hajóskapitány, akinek olyan tengerész külseje van, mint amilyennek a színdarabokban szokták ábrázolni a jellegzetes „tengeri fókákat“. Markáns arc, pofaszakáll, hatalmas orr, olajbarna, barázdás arc — és monokli. A dunaparti korzón ismert alak a kapitány, aki nemrég világköruti útra kelt és eljutott Rio de Janeiroba. Ott felült a villamosra és szabályszerűen megváltotta a jegyét. A műveletet két kalauz bonyolította le. Az egyik uj alkalmazott, akit társa tanított a mesterségére. Mikor a furcsa ábrázatu hajóskapitány megváltotta a jegyét, az egyik kalauz igy szól a másikhoz — magyarul! — Ha nem tudnám, hogy Rióban vagyunk, azt hinném, hogy a Dunaparton járunk. A korzón láttam ilyen majmot. A kapitány arcrándulás nélkül hallgatta végig a megjegyzést és szótlanul ült tovább a helyén. Mikor azonban, a céljához érve, leszállott, a kocsi lépcsőjén visszafordult és barátságos nyugalommal csak annyit mondott a kalauznak: — Az a dunaparti majom — én vagyok. Ezzel lelépett és tovább ment. A két kalauz különben két magyar mérnök volt, aki idehaza nem tudott kenyérhez jutni, s Braziliába vándorolt ki, hogy szerencsét próbáljon. Az ipartestület hirei. Figyelmeztetés. A ipartestület értesíti tagjait, hogy hivatalos pénz (tagdíj, stb.) felvételére csak Lendvai Béla, az ipartestület pénztárosa, vagy Nagy Gyula ipar- testületi jegyző jogosult. Továbbá mindennemű hivatalos rendelésre is csak Lendvay pénztáros vagy megbízottja jogosult Az építőipari bizottság értekezlete. Kedden este az ipartestület székházában az építőiparosok tartottak ülést, amelyen a szakma általános problémáiról, az építőiparosok sérelmeiről, ügyes-bajos dolgairól folytattak tanácskozást. Az ülésen jelen volt ifj. Poros István építész, alelnök is, aki fokozott mértékű összetartásra buzdította a jelenlevőket. Szabómesterek csoportja. Hétfőn alakult meg az ipartestület kebelében az úri és női szabók szakcsoportja. Elnöknek választották Lonin Tódort, titkárnak Simonits Józsefet. Hétfőn 11-én este 9 órakor az ipartestület helységében a szakcsoport már meg is tartja első rendes összejövetelét. A cipészek szakcsoportja is erősen dolgozik. A szakmabeliek szép számban vesznek részt az összejöveteleken, s komoly kérdésekkel töltik be a napirendet. Névmagyarosítás. A névmagyarosítás előmozdítására egyesület alakul Budapesten. Az Országos Név- magyarositó Társaság alakuló közgyűlését május 10-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor tartják az Újságkiadók Otthonának nagytermében (Royal szálló, Erzsébet körút 49.) Az ügy iránt érdeklődőket szívesen látják. Ujváry Lajos a Városi Színházban. A mi kedves lakostársunk, Ujváry Lajos, a kitűnő komikus legújabban a Városi Színházban szerepel. A nagy sikerrel felújított csodaszép zenéjü, mulatságos és látványos Lehár operettben, a „Luxemburg grófjáéban játsza Bazil herceg kacagtató, hálás szerepét. A művész ezer trükkel, ötlettel fűszerezi kiváló alakítását. Minden fellépését harsogó nevetés és viharos taps kiséri. A Városi Színház egyébként is kitűnő előadásban és ragyogó kiállítással tálalta fel az elnyühetetlen darabot. A szení- mihályi közönség, mely kétszeres örömét leli Ujváry Lajos szereplésében, a Rákos Vidéke utján féláru jegyekkel élvezheti a szép Lehár operettet, mely felér két tucat mai „modern“ darabbal. Tüzek az éjszakában. Az ipartesttilet műkedvelői már serényen készülnek Földes imre 3 felvonásos irredenta drámájának előadására, amit tudvalévőén a Nagykaszinóban tartanak. Mészáros József és Manglitz Rudolf rendezők minden igyekezetüket iatba vetik, hogy az előadás sikerüljön. A szereplők együtt vannak, a próbák folynak. Mint ismeretes, a színdarabot május 23-án, szombaton délután az iskolák részére is előadják. Jegyek ára a pünkösd vasárnapi előadásra elővételben 1*20 pengő, a pénztárnál 1.50 pengő. Vasárnap tánc reggelig, kitűnő cigányzenére. Hétfőn nem lesz tánc, s a jegyeket csak a pénztárnál árusítják 80 fill, és 1 P árban. Gyufa a gyermek kezében. Pálinkás János gödöllői lakos házában tűz támadt és nagy pusztítást vitt végbe. A nyomozás során megállapították, hogy kisgyermekek gyufával játszottak és eldobott égő gyufa okozta a tüzet. Szimultán a Sashalmi Sakkörben. Glück Lajos, a Budapesti Sakkör kiváló tehetségű fiatal játékosa a Sashalmi Sakkörben szimultánt adott, melyet 29 és fél — 5 és fél arányban megnyert. A Sashalmi Sakkör csapatában felerészben a Budapest—Rákosfalvai Sakkör tagjai is résztvettek. Glücköt legyőzték; Dancsák Gyula, Bauer Nándor, Eckhard György, Dencler Lajos. Eldöntetlenül végeztek: Boksay Tivadar, Fölkér Sándor, Farkas István.
