Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-26 / 17. szám

17. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 9. oldal. egyház, a község, elöljáróság és a társadalmi egye­sületek küldöttségei. Hanauer A. István megyés- püspök vasárnap fél 9 órakor érkezett meg, Ötter György dr. püspöki titkár kíséretében. Felvonult a leventék diszszázada és az önkéntes tüzoltótestület diszszakasza. A szépen fejlődött leventezenekar Boncz Emil karnagy vezénylete alatt a pápai him­nusszal fogadta a főpásztort. A községi elöljáróság nevében Kádár József jegyző, az egyháztanács nevé­ben Malcz Arthur iskolaszéki elnök tolmácsolta hó­dolatát. Megjelent a főpásztor fogadására Révész Béla dr, a központi járás főszolgabirája és Hollóssy Kuthv Lajos dr. rendőrtanácsos, mint a mátyásföldi rendőrkapitányság vezetője. Az úttest két oldalán a társadalmi egyesületek, az elemi és polgári iskolák tanulói, a sashalmi és rákosszentmihályi postaaltisz­tek egyesülete, valamint a sashalmi iparosok zászlók alatt álltak sorfalat. A főpásztor a plébániára vonult, nol a vallásos egyesületek és a szivgárdisták fogad­ták. A plébániáról a főpásztor a papság, a vallásos egyesületek, a társadalmi egyesületek és iskolás, gyer­mekek kíséretében, élén a levente zenekarral körme­netben a templomhoz vonult. A templomnál felállí­tott kereszt előtt püspöki diszbe öltözve, megkezdte a templom külső részének szentelését. Ezt elvégezve, aztán az üres templomba vonult a papsággal, ahol elvégezte a templom belsőrészének felszentelését. Az ünnepi szertartás befejése után megnyíltak a fel­szentelt templom kapui, melyeken példás sorrendben vonultak be a bérmálandók bérmaszülőikkel s utánuk a hivek sokasága. A monumentális méretű nagy­templom ezen a napon állotta ki befogadó képességé-, nek első főpróbáját. Az oltárhoz vonuló főpásztort a] polgári leányiskola énekkara az »Ecce sacerdos«-szal fogadta. Az énekkart, mely nivósan fejlődött, özv.' Bállá Ignácné zene és énektanárnő vezényelte. A főpásztori misén megjelent Szűcs István dr. állam­titkár, országgyűlési képviselő, Tornay János ny. rozsnyói kanonok, pápai prelátus, Schwarcz Gusztáv dr. pápai prelátus, Vedres Béla apátesperes, Szabó Lajos esperes plébános, Pichler István esperes, ke­rületi tanfelügyelő és a segédkező papság egész sokasága. A püspöki mise után Madarász Imre dr. min. tanácsos lépett a szószékre és mélyen átgondolt magasröptű beszédben méltatta a templom magasz­tos hivatását és jelentőségét. A szentbeszéd után a főpásztor megkezdette a bérmálás szentségének ki­osztását. Mintegy 600 bérmálandó állott fel válta­kozó sorrendben a templom 3 hajójában. Bérmálás után a főpásztor áldását adta a megbérmáltakra, majd az oltártól szentbeszédet intézett a megbérmál- takhoz. Megmagyarázta a bérmálás szentségének magasztos jelentőségét. A szentbeszéd után felcsen­dültek a Te deum hangjai, melynek végeztével ál­dást osztva véget ért a kettős szertartás. Mise alatt az egyházi vegyes énekkar Szájler G. dur miséjét adta elő özv. Bállá Ignácné vezetése alatt. A Bal- láné vegyeskara meglepő szépen, művészi készséggel énekelt, de még nagyobbszerü az az eredmény, amit a kiváló tanárnő a polgári iskola gyermekkarával prudukált Sashalom nem kis dicsőségére. A főpász­tor a pápai himnusz hangjai mellett vonult ki a templomból s a plébániára ment. A plébánián fo­gadta a küldöttségek hódoló tisztelgését. Az egyház- tanács és róm. kath. iskolaszék nevében Malcz Arthur, a község nevében Szabó Kálmán biró, az izraelita hitközség nevében Horváth Lajos hitközségi elnök, a társadalmi egyesületek nevében Mihalik József tanítóképző int. tanár tolmácsolták hódolatu­kat. Meleg szivességgel fogadta a főpásztor az áll. el. iskolák tantestületének küldöttségét, melynek hó­dolatát Deszkás Gusztáv igazgató tolmácsolta tartal­mas beszéd kíséretében. Válaszában a főpásztor ki­emelte, hogy nagy súlyt helyezett és helyez minden­kor a lelkészkedő papság és a tanítóság megértő együttműködésére, melyek hivatva vannak a vallás, erkölcsiség és hazafiság magvait elhinteni a fogé­kony ifjúság lelkében. A fogadás után a plébánián szükkörii társas ebéddel végződött a szép emlékű ünnepély. A Krédó működése. Az uj életre hivott Krédó férfi egyesület, melynek vezetését Szabó Ferenc róm. kath. hitoktató vette át, április 12-én tartotta első műsoros vallásos összejövetelét. Az ünnepély meg­nyitása előtt Küllős A de egyházi elnök örömének adott kifejezést, hogy a hithü keresztény férfiak ily nagy számban gyülekeznek a zászló alá. Szabó Fe­renc ügyvezető elnök részletesen kifejtette a Krédóba tömörülő férfiaknak az egyházzal szemben való köte­lességeit. Utána Schmidt László kellemes baritonján ifj. Malcz zongora kisérete mellett Lőwe: Az óra és Schubert: A zarándok cimü míidalát énekelte, a jelenlevők zajos tapsai mellett. Az ügyvezető' elnök javaslatára elhatározták, hogy az egyesület kiméi yi- tésének céljából a róm. kath. polg. leány iskola külön termében minden szombaton este társas össze­jövetelt tartanak. Ünnepi előadás Sashalmon. Vasárnap délután 5 órakor gondosan és szépen előkészített, nagysikerű, emelkedett szellemű előadás volt Sashalmon a bér­málás és templomszentelés alkalmával. Az előadást a nagy-kongregáció igazgatónője, Halmóczky Anna tanárnő rendezte Jancsovics Emma tanárnővel, a kongregációs ünnepélyek buzgó vezetőjével együtt. A szép ünnepély a pápai himnusz előadásával kezdődött. Utána Váradi Antal hires versét, Az ezüst­fátyol legendáját Csőm Lujza egyetemi hallgató mély érzéssel és nemes erővel szavalta. Bazsó Irén finom stilusu zongorakiséretével és Bállá Ignácné bensősé­ges és művészi karénekével. Majd Vedres Béla apát ünnepi beszéde következett. Nagy koncepciójú s rendkívüli erejű beszédben Szent Sebestyén és Szent Ágnes példáját jellemezte felejthetetlenül s szeretetne, egyetértésre, az egyház munkájának támogatására hivta föl a hallgatóságot. Vedres Béla apátot szug- gesztiv erejű és maradandó hatású beszédéért a hall­gatóság perceken át viharosan ünnepelte. Ezután ugyancsak a historikumnak drámai megjelenitése kö­vetkezett, melyhez a prológust Tóth Aranka tanuló mondta hatásosan. Az előadásban főleg Fabiola (Kovács Blanka) és Szent Ágnes (Szigeti Ilonka) alakitója vált ki. Mindkettő poétikusan és mélyen átérzett, felfogásban s jellemző erőben egyaránt ki­váló interpretálás volt. Mindenben elsőrendű, szép alakitást produkált a többi szereplő is: Fülöp Haj­nalka, Széli Gizi, Bognár Mária, Kopcsándi Margit, Hajnal Irén, Peél Margit, Janovszky Anna, Jandl Miklós, Rajtár Ilona, Pásthy Etelka, Halász Ilona, Hajnal Paula és Tóth Aranka. A rendezők — Hal­móczky Anna és Jancsovics Emma tanárnők — fölül- mulhatatlan gondos és alapos munkát végeztek az előadásban. Halmóczky tanárnő', különösen a darab technikai rendezésében, Jancsovics tanárnő a deko­rativ szépségű, tudományos készültséggel meg­konstruált korhű jelmezek kiállításában fáradt nagy odaadással és szeretettel. Az egész előadás szelleme és nivója, amely nagy lelkiségen alapult, megnyilat­kozása volt annak a példás munkának, amelyet a tanári kar — Küllős Edével, az apostoli lelkű, nagy

Next

/
Thumbnails
Contents