Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-19 / 16. szám

16 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 7. oldal K édó gyűlés. A Krédó egyesülni áprilisi gyű lését Benézik Lajos elnök nyitotta meg húsvéti gon­dolatokkal. A zenekar szórakoztató száma után, a két vendégelőadó, Verseghy Károly és Hóka Imre dr. tartotta meg előadását a Katholikus Népszövet­ség szükségességéről és fontosságáról. Az első szó­nok harcra buzdit. Ma már nemcsak az ellenséggel, hanem saját társainkkal is harcolni kell. A szövet­ség célja apóstolgyüjtés. Nagy vezetőkre van szük­ség. A világ megváltozott, soha annyi háború, forra­dalom nem volt, mint az utolsó 20 év alatt. Világ- katasztrófa fenyeget. A kath. népszövetségnek har­cos alakulattá kell lennie, hogy a mai kor világnézeti harcában, melyben az igazság küzd a hamisság ellen, döntő súlyú lehessen. Hivatkozik a külföldi országok katholikus pártjaira s azok hatalmára. Ennek az országnak alapját a 400 évig uralkodó Árpádház vetette meg és a katholicizmus adott dicsfényt. A második szónok is ezekkel a gondolatokkal foglal­kozik. A mai kor nagy történelmi őrváltás idejét éli, ennek a nemzedéknek keli a harcot állnia és győzni a jövő nemzedék érdekében. A kath. népszövetség felette áll minden egyesületnek, magába foglal min­den katholikus férfit és nőt. Nem szabad senkinek sem visszavonulnia, közömbösnek lenni; a magyar társadalom ébredjen szerepére legalább akkor, ami­kor legjobban kell. Sürü sorok, oszlopok, kemény férfiak kellenek, hogy megmentsük az országot. Foglalkozik Zichy Nándor gróf emlékével és sze­repével. Az ő toborzásának eredménye a kath. nép- szövetség. A nagyhatású beszédeket Benczik elnök köszönte meg, bejelentve, hogy a kath. népszövetség ügyét magáévá teszi az egyesület. A beiratkozást nyomban meg lehet kezdeni. Ezután folyó ügyek következtek. Megelégedéssel állapitja meg, hogy a húsvéti közös férfi szentáldozások nagy eredményt hoztak, ily nagy számban eddig még nem járultak a férfiak a szentáldozáshoz. A gyűlések nivójának megvédése érdekében bejelenti, hogy ezentúl a gyű­léseken felszólalni nem lehet, mindenki, akinek in- ditványa van, ezt a gyűlés előtt 8 nappal köteles be­jelenteni. Beszámolónkat az igazság kedvéért annak megállapításával fejezzük be, hogy a kath. népszö­vetség ezúttal nem megalakulását, hanem újjáéledé­sét éli Rákosszentmiháiyon, mert annak idején, Csiz­madia Gyula plébános buzgalmából már nagy lelke­sedéssel megalakult és virágzott. Hatalmas tömegek sorakoztak zászlója alá és vettek részt gyűlésein, melyeken a legkiválóbb kath. szónokok voltak vendé­geink, mint Vass József, Wolkenberg Alajos dr., Gossmann püspök, Saly László dr., Haller István, Frühwirth Mátyás, az akkor jó kath. újságíró Per- sián Ádám és számosok. Magyar t*st. A lOKossz^rümihVyi Magyar lányok élükön fáradhatatlan elnökükkel, a páratlanul buzgó, lelkes Bauer Lászlónéval törhetetlenül küzdenek szép és derék céljaik felé. A nagy téli segítő munka be­tetőzéséül még egy nagyobb jótékony mozgalommal akarták a nehezen bontakozó tavasz elején szeretettel gyámolított szükölködőik mostoha sorsát megkönnyi- teni, s e célból most szombaton megint gondosan előkészített, szép estéllyel örvendeztették meg Rákos­szentmihály közönségét. A »Magyar est« változatos, kellemes műsorát nagyszámú közönség nézte végig és vigadozott az utána következő kellemes táncmulat­ságon is, de bár egészen megtelt a terem és igen szép közönséget fogadott magába, az estélynek mégis csak az erkölcsi sikere teljes, anyagiakban csak a kiadásokat tudták a bevételből fedezni, jótékonyko­dásra nem jutott. Az ok igen egyszerű, mig a magyar lányok nem kívánták ingyen a közönség csekély belépődiját, bőséges ellenszolgáltatást adtak, ami nem történhetik kiadások nélkül, s már maga a cigány is elég pénzbe kerül, — addig vezetőtársa­dalmunk jó része nem méltányolta eléggé törekvésü­ket és tömegesen maradt el az estélyről. A vesztes azonban nem csak az egyesület pénztára, hanem azok serege is, akik nem lehettek jelen. A zsúfolt terem mulatott és tapsolt helyettük is. A gazdag, szinte kissé túlságosan terjedelmes műsorban sikere­sen szerepelt a Krédó zenekar több szép számmal, melyeket Lengyel István vezetése alatt művészi kész­séggel adott elő. Gaál Erzsébet lelkesen szavalt. Igen kedves volt a Pók ikerpár: Géza és László énekkettőse, cigánykisérettel. Gaál Tibor Brahms darabja megmutatta, hogy az előadó milyen jó zon- gorás, a Kaszinó zongorája pedig milyen rossz. Va­lóságos közhely már, ha Szentmihály aranyos dalos­madarát dr. Ungár Gyuláné Papp Katinkát dicsér­jük. Szokás szerint tombolva ünnepelték kedves magyar dalaiért, amelyeket Mühlbeck Sárika kisért zongorán művészi módon. Remek volt a következő látványos szám is, a magyar palotás, amelyet pazar jelmezekben nyolc bájos magyar lány járt el, a Krédó zenekar muzsikájára. Csidey Kató, Ferenczy Hilda, Nagy Ilonka, Molnár Joli, Englerth Anci, Molnár Ica, Bodóczy Gizi és Sebők Gizi volt tagja ennek a kitűnő együttesnek, mely kénytelen volt egész mutatványát megismételni. Gulyás József kis hazafias egyfelvonásosa: »Én magyar lány vagyok« fejezte be a műsor első részét. A hatásos kis darab­ban Sebők Manci, Vincze Manyi, Adámy Oszkár, Poros Géza, Ősz Szabó István és Takács Márton aratott megérdemelt tapsokat. A második részben a zeneszámokon kivül Heverle Bözsike volt az első szenzáció. Ez a kis csöppség, alig négy éves gyermek csudálatos bájjal, értelemmel, sőt érzéssel és humor­ral szavalgatott, dalolt, akárhány felnőttet megszé­gyenítő módon. Nem akarták leengedni a színpadról. Valóban ritka tünemény volt a »legkisebb magyar lány«. Daragó Lissy finom daléneke megérdemelt elismerésben részesült. Ugyanő, mint jeles zongora- kisérő egészítette ki Poros Géza zajos tetszéssel fogadott produkcióját. Fiatalságunknak ez az értékes tagja most komoly énektanulmányokat végez, aminek eredménye már jelentkezett. Szép, értékes baritonja nagyon jól érvényesült a csodaszép Loewe dalban, (Az óra) valamint Kacsóh Pongrác megindító mü­vében. Az első, meleg taps bizonyára szép pálya útra való ja volt ez estén. Látványos és bájos volt az Ízléses balletszám, melyet Bauer Lászlóné tanított be. Csidey Kató, Nagy Ilonka, Gergely Bözsi, Fe­renczy Hilda, Vincze Manyi és Sebők Manci aratták le benne az ismétlést követelő tapsokat. Szép volt »A falu hőse« cimü melodráma is, melyet Csidey Kató adott elő gondosan és átérzésisel. Hegedűn Gergely Ferenc, zongorán Poros Géza kisérte. Na­gyon szép befejezése volt a műsornak Herczeg Fe­renc dialógusa »Az árva korona«, amelyben Bodóczy Gizi és Gergely Bözsi jeleskedett. A közönség hálá­san tapsolta és őszinte megértéssel engedte át a teret a táncnak, amelyet a magyar-ruhás lánykák palo­tással és körmagyarral nyitottak meg. Elismeréssel kell még megemlíteni Csidey Kató, Takács Márton és Adámy Oszkár ötletes konferálását, SzjaVkovszky Sándor mindig ügyes maszkjait és a m^yar lányok; \ gárdájának, elsősorban Bauer Lász 1 óné/eliiök gondos ^ \ és figyelmes rendezését. Az estélyre ipegigérte eijö- T | vételét az egyesület országos elnökei is,- de tervét, ^ | betegsége miatt nem valósíthatta megjr azonban meg- ' J

Next

/
Thumbnails
Contents