Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-11 / 2. szám
2 szám. RÁKOS VIDEKB 5 oicldi. ták róla, hogy életében annyit irt, amennyit más életében elolvasni sem képes. 430 augusztus 28-án halt meg, egy borzalmas napon, mikor városát a vandálok óriási serege a legviharosabban támadta. Munkásságát eléggé nem is lehet méltatni. 270 levele, csaknem 400 prédikációja maradt fenn. Legnagyobb munkája a »Vallások könyve«, melyet az egész müveit világ ismer. Szent Ágoston müveiben mindenkor és mindenki megtalálja azt a vigaszt és erőt, amelyet a mai felvilágosodás korának egyetlen- müve sem tud megadni. Révay professzornak kiválóan értékes történelmi előadásáért László István tanár mondott köszönetét az egyesület nevében, kifejezést adva reményének, hogy a kapcsolat az egyesület és Révay dr. között a jövőben is fenn fog állani. Ezután az elnök a folyóügyekre tért át. Az újonnan felvettek névsorát olvasta fel, bejelentette, hogy a Mansz Szent Imre ünnepélyén zenekarunkkal vettünk részt. Január 24-én és 25-én a mükedvelőgárda »Az obsitost« adja elő. Pornói János pedig a februárban megtartandó VIII. katholikus bálra hivta fel a tagok figyelmét. Az egyesület végül a kitűnő vendéget, Révay dr.-t igen meleg ünneplésben részesítette. Csapattörténet 1930. Egyházközségünk a »liliomos fiuk« programját mindig szószerint vette és sohasem elégedett meg a külső látszattal. Súlyt helyezett mindig arra, hogy a cserkészek praktikus ismereteiben jártas vezetők irányítása mellett ügyes, életrevaló, talpraesett cserkészei legyenek, de sohasem elégedett meg csak ennyivel! Az árvalányhajas kalap és a »strammul« kiöltözött cserkész még nem volt az egész ideálja, előbb belenézett a leikébe és csak aztán tűzte a fiú keblére a liliomot. A tisztáságtól ragyogó szempárt többre értékelte minden különpróbánál, mert tudja, hogy a reviziót a szent ambícióktól hevitett, munkáikat lelküsmeretből végző, minden emberben testvért látó, önzetlen és lelkűkben is liliomos fiuk fogják végrehajtani. Ezért a 929. sz. cserkészcsapat mindig szoros kapcsolatban állt a kongregációval. A kongregáció megtanítja a fiukat az égre nézni, munkáiknak örökértéket ad, a cserkészetben pedig megtanulják, hogyan kell az Istentől kapott értékeiket önmaguk lelkében feldolgozva, magyar testvéreik, édes hazájuk javára kamatoztatni. Ezt a gondolatot dokumentálta a január 6-i kongregációs diszgyülés, ahol fiaink is szépen szerepeltek. Ezért álltak félóránkint feszes vigyázz- ban diszőrséget a farsangi szentségimádáson (márc. 3.), ezért látjuk őket árvalányhajas kalapjukkal, zászlókkal a templomba vonulni, valahányszor valami nagyot akarunk megünnepelni: egy-egy zászlószentelésen (mint jun. 8-án a Rákóczi rajnak), fogadalom és tábor előtt. És kint a táborban is alig hogy állnak a sátrak, már 2—3 ügyes fiú az erdőbe megy, széké rcé vei a kezükben; egypár csapás után kidől egy szép, sudár, magas fa a többi közül s az ügyes cserkészkezek alatt csakhamar kereszt lesz belőle s ott áll az árbócrud előtt, az agyagból kitapasztott, mohával betakart, kancsókkal diszitett Hungária és cserkész- liliom között; és ez a kereszt uralkodik az egész táboron! Minden reggel és este ez előtt a kereszt előtt térdelnek, hogy munkáikban, küzdelmeikben erőt, szenvedéseikben vigaszt merítsenek belőle. És, ha valaki nem érzi jól magát a kereszt alatt — a csapat több sikertelen mentőkisérlet után — inkább- leveszi a fiú melléről a liliomot, semhogy a rossz szellem tovább terjedjen róla. A »Liliomos herceg« 900 éves jubileumának megünneplésére a csapat részt vett az egyházközség által rendezett szent Imre ünnepségen (május 25.) és augusztusban a budapesti nagy ünnepségeken, ahol az Országháza előtt álltunk »frontot« a Duna partján. — Magyar érzésünkéit, trianonios elszántságunkat fejeztük ki, amikor március 15-én testületileg megjelentünk a kaszinóban rendezett községi ünnepségen és végighallgattuk Szabó Lajos, a csehektől elűzött esperes gyújtó beszédét; és május 25-én délelőtt, amikor kibontott zászlódiszben, diszmenetben vonultunk el az elesett hősök szobra előtt. Megkoszorúztuk és megigértük, hogy nem akarunk mi sem mögöttük maradni. Vili. katholikus bál. Evek ó’a hagyományosan jó farsangi estély február első szombatja, ezévben 7-e és a Katholikus bál napja. A tavalyi kath. bál különösen kiemelkedett, mindenkor hires elődei közül is. Ezt a szinvonalat akarja a rendezőség megtartani ezután is. A héten állították össze a bál védnökiéinek, rendezőinek névsorát s nemsokára a választékos meg- meghivók is megjelennek. A bál szigorúan zártkörű lesz, meghívóról tehát mindenkinek gondoskodnia kell, aki a kedves mulatságnak részese akar lenni. Missziós gyűlés. Mint előre jeleztük, a helybeli fiú és leány kongregációk január 6-án missiós gyűlést tartottak a kongregációs otthonban. A gyűlés előadója Popovits Liza, a Katholikus leányok országos szövetségének titkára volt, aki lélekbemarkoló beszédben foglalkozott a missiókkal. A gyűlés hatásaként községünkben már meg is indult a gyűjtés a missiók céljaira, amely akció eddig minden évben jelentős eredménnyel zárult. Bálint György —Kecskeméten. Bálint György hitoktatónk, a kiváló szónoki képességeiről ismert lelkipásztor a napokban, volt lelkiatyjai és tanárai látogatására vidéken járt. Kecskeméten is időzött rövid ideig és ottlétét felhasználták arra, hogy felkérjék Vizkereszt napján a szentbeszéd megtartására. Bálint György szivesen vállalkozott a prédikációra és olyan beszédet mondott, hogy utána a sekrestyében tömegesen felkeresték a kecskeméti hivők, hogy meghatottan mondjanak köszönetét. Az obsitos. Január 6-án, Vizkereszt nápján a templom téren hatalmas vászonplakát figyelmeztette a közönséget, hogy »Az obsitos« cimü 3 felvonásos operett kerül szinre január 24. és 25-én a Nagykaszinóban. A közönség érdeklődése nyomban megnyilvánult; számosán már jegyeket is biztositottak maguknak. A Krédó egyesület pompásan szervezett apparátusa megindult. Akadályt nem ismerve, meg1- kezdődött a munka, kissé későn, de annál alaposabban. A próbák teljes gőzzel folynak, a jegyek pedig fogynak. Az előadás sikerére legnagyobb bizonyiték a kitűnő szereplőgárda. A kibocsátott műsorból megj- állapitható, hogy a Krédó egyesület hatalmas gárdájának szine-java szerepel a darabban, a pompás és fáradhatatlan rendező, Szlavkovszky Sándor vezetése alatt, akinek tudása és odaadása mindenkor a fő biztositéka az előadások sikerének. A jegyek árai a 24-i, szombat esti előadáson 1, 1.20, 1.50 és 2 pengő, a vasárnap délutánin csak 1 pengő. A darabhoz uj díszleteket is készítenek, amelyeket Adárny Oszkár, a Krédó ezermestere állit elő. özv* Faska Béláné hatóságilag panlá/l és «Xj oltalma pnff (mosónővariónö engedélyezett v&CICU más KU1 ttlAttSIIiuiíUll takarítónő stb. Ä-| -U-s al -- Z irodája RÁKOSSZENTMmÁLY ILONA-UTCA 45. SZ. ALATT.
