Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-20 / 12. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 12 szám. nagy. Az Egyesült-Államokban az autó az 1927. év­ben 26000 embert ölt meg, vagyis 5 ezerrel többet, mint amennyi polgára a világháborúban elesett. Az 1925. évi berlini eredmények alapján meg­állapította, hogy a városok legbiztosabb közlekedő eszköze a közúti vasút. A közlekedés gyorsasága és gyakorisága leg­nagyobb a városi gyorsvasuton, melynek sebessége kétszer akkora, mint a közúti vasúté vagy az autó­buszé. A közúti vasút előnye: kisebb veszélyesség, üzeme gazdaságosabb és teljesítőképessége jóval na­gyobb, mint az autóbuszé. A közúti vasút motoros kocsija négyszernél hosz- szabb ideig tartható üzemben, mint az autóbuszé. Olyan városokban, hol a közúti vasutat a várható csekélyebb forgalom miatt, vagy üzemgazdaságos­ságból, mint pl. Wiesbadenben nem épitették meg, a trolleybus, a sin nélküli autóbusz forgalmat rend­szeresítették. A trolleybus beruházott tőkeszükséglete, vala­mint önköltsége szerint a közúti vasút és az autóbusz között van. Nagy előnye, hogy nincs szüksége al­építményre és hogy elektromotor hajtja. Fékezése gyorsabb és egyenletesebb, továbbá kevesebb gummi- abroncsot fogyaszt, valamint nem veszi annyira igénybe az Útburkolatot, mint az autóbusz. Egyes nagy városokban az autóbuszt a közúti vasút mellett a tömegforgalom idejében, mint ki­segítő forgalmi eszközt használják igen eredmé­nyesen. Az autóbusz sebessége 12o/0-kal nagyobb, mint a közúti vasúté. Az autóbusz jelentősége különösen kirándulások és az esetleges éjjeli forgalom alkalmával nyilvá­nul meg. A befektetendő tőke, vagy az önköltség alapján való összehasonlítás eredménye, hogy nagyobb for­galom lebonyolítására közúti vasút, közepesre trol­leybus, csekélyre pedig az autóbusz is elegendő. Nagyforgalmu világvárosokban a közúti vasút­nak autóbusszal való felcserélése nem segít az utcai forgalom torlódásain, sőt fokozza azokat. Ezekután foglalkozott a gyorsvasul kérdésével. Ennek volna hivatása, hogy a világvárosok nagy forgalmát lebonyolítsa. Épitése azonban igen nagy tőkeberuházást kíván. Csak ott létesíthető, illetve csak ott várható gazdaságos tizem, hol a gyors'- vasutat nagyobb távolságra építik és hol használata időmegtakarítást jelent. A budapesti földalatti vasút, mely az első volt a kontinensen, rövid vonala miatt nem gazdaságos. A gyorsvasut nálunk is csak akkor lenne üzem­gazdaságos, ha a főváros főbb közlekedési gócpont­jait kötné össze a környéki vasutak nagy utasfor­galom állomásaival. (Hol vagyunk ettől még mi! Bár időmegtakarii-, tás szempontjából nemzetgazdaságos volna a kör­nyék lakosaira a gyorsvasut, illetve, hogy Rákosi- szentmihályról a Kossuth Lajos-utcába egy óra he­lyett 10 perc alatt érjünk be. Erről azonban még álmodni sem merünk, majd talán megérik unokáink. Mi szegények vagyunk, megelégednénk azzal is, ha legalább lehetővé tennék nékiink ma az utazást.) Igen érdekes Zelovichnak az a megállapítása, hogy Budapesten a tömeges utasforgalomnak 5 pá­lyaudvar a gócpontja. 1928-ban legtöbb menetje­gyet 3,540.000 darabot adtak ki a Hév. Kerepesi-uti állomásán, utána következik a Máv. keleti pu.-a 3,530.000, nyugati pu. 2,820.000 darabbal, majd a Hév. közvágóhidi állomása 2,800.000 és Gellért-téri állomása 2,770.000 darabbal. (Tehát a primitív be­rendezésű Hév. állomások nagyobb személyforgal­mat bonyolítanak le, mint a legtökéletesebb és a kényelem minden raffinériájával ellátott Máv. buda­pesti pályaudvarok. És a Hév. mégis drágább, mint a Máv., hogyan lehetséges ez?) Végül foglalkozott a közlekedő vállalatok tari­fájával. Megokoltalak tartja, hogy az autóbusz tari­fája magasabb, mint a közúti vasúté, mert itt az üzem költsége is magasabb. Célszerűtlennek tartja az egységes tarifát. Megemlíti, hogy a hamburgi és a berlini közlekedő vállalatok gazdasági helyzetét az egységes tarifa renditette meg. Berlinben a defi­cit annál nagyobb mértékben nőtt, mennél inkább szaporodott az utasok száma. Magunk részéről sem tartjuk szerencsésnek az egységes tarifát, mert sok igazságtalanságon kívül azért is veszélyes, hogy a továbbfejlődést, a válla­lat vonalainak kiépítését megakadályozza. Szomorú példa erre a Beszkárt. Itt van a nekünk olyan fontos 19-es vonal, melyet a Beszkárt az egységes tarifa miatt nem hajlandó megépíteni! Az építéshez ugyanis nagyobb tőkére volna szüksége, azonban ennek a tőkének kamatait és törlesztését a mai bevételéből kellene fedezni, mert több bevételt, bár hosszabb utón szállítaná az utasokat, az eddiginél nem érhetne el. Ugyanis ezeket az utasokat eddig is megkapta, illetve ezek eddig is az egységes tarifa mellett vették igénybe a Beszkárt. Láttuk, hogy Pestszentlőrincen is csak úgy volt hajlandó vonalát meghosszabbítani, ha a lakosság a meghosszabbított vonalrészen történő utazásoknál pót­dijat fizet. Ezt tehette Pestszentlőrincen, de nem a főváros­ban, a főváros adófizető polgáraival. Már az is nagy igazságtalanság, hogy Pestszentlőrinc, Kispest, Pest­erzsébet és Újpest 24 fillérért utazhat, mig a főváros­hoz tartozó Rákosfalva lakosai ennél 50o/0-kal többet kötelesek fizetni. íme, mennyi tanulságos adat a tudós előadó tanulmányában. Érdemes anyag és alap a gondol­kozásra, sőt a mi a Hévet illeti, — a sürgős cse­lekvésre. 2 szoba, előszoba, konyha, éléskamra, pincével ellátót!, különálló családi ház azonnal kiadó. Rákosszentmihály, Rákosi-ut 8 sz. Dohányárudába üzletvezető hölgy óvadékkal felvétetik. Cim : Schön Bálint ingatlan irodájában Rakosszentmihályon. KIADÓ szép szoba-konyhás lakás, esetleg szépen bebutorozva is. Uj-utca 25. (József-utcai villamosmeg­állótól félpercre.) Jó bázból való fiút tanoncnak felveszek. Läufer Lajos borbély, Rákosfalva, Zsivora-utca 2. szám. Telkek mezőgazdasági célra bérbeadók. KL1MKÓ. Rákosszentmihály, Sas* halom-utca 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents