Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-09 / 6. szám
6. szám. RÁKOS VIDEKB 3. oldal. Ismét apróbb ügyek. Az Országos Földbirtok- rendező Bíróság' a községnek, temető céljára özv. báró Hatvány Józsefivé terhére az igényelt területet megítélte. Most át kell venni. Utasították az elöljáróságot, hogy a vételárról gondoskodjék. A rokkantak 1 P 20 fillért fizetnek, a község l P 60 fillérért kapja az ingatlan négyszögölét. A bért (50 kilogram rozs ára) már most kiutalják, a vételárat (6—7 ezer pengő) a bírói átadás után fizetik ki. Ismét súlyos sérelem és gond: A közmunkaadóból a vármegye eddig is elvitt 50o/0-ot, holott 10o/o-ot a vármegyei utakra úgyis fizetünk, most meg már 80o/0-ot követel. A községben egyetlen vármegyei ut sincs, az egész község parcellázott, lakott terület. Annyi elhanyagolt utunk és utcánk van, hogy az 50o/0-ból sem tudunk magunkról gondoskodni, ha pedig csak 20o/0 marad, végleg megfeneklik minden. A képviselőtestület megbízta az elöljáróságot, hogy az alispán előtt küldöttség utján tárja fel a helyzetet es a sérelmes intézkedés megváltoztatását kérje. Honossági és illetőségi ügyek szolgáltak a hosszú Papi rend záradékául. REICH HENRIK nőifelöltő, ruha, blúz és pongyola különlegességek áruháza Budapest, IV, Egyetem-u. 9. TELEFON : Aut. 864-59. SAJÁT MŰHELY ! SS?* Meglepő olesó árak! "tjsss® A tuberkulózisról. Irta: Tóth Pál László dr. (Folytatás.) A gümőkór gyógyításában a gyógyszeres kezelésen kívül a legelső helyen főleg a betegség megelőzése: a prevenció áll. Evégből tehát a betegség bacillusának terjedését minden uton-módon meg kell akadályozni. Legelső sorban az állam, a társadalom és az egyének, — mindenik a saját jól felfogott érdekében, — van hivatva őrködni a bacillus terjedé- désének meggátlásán s mindegyik tartozik ellenőrizni az amúgy is még nem komolyan vett törvények és rendeletek betartását. Való és mindenki által tudott dolog az, hogy tanerőink még mindig nagyon kevés és elhanyagolt egészségügyi oktatásban részesülnek, úgy, hogy a kiválóak is a saját erejükből szükséges pótlásokra szorulnak. Evégből az egészségtannak és egészségvédelemnek már az elemi iskola első osztályától kezdődő oktatása volna szükséges, mely az elemi ismeretek megszerzésétől függően, illetve azzal lépést tartva, folytatódnék a középfokú oktatás minden osztályában, mint rendes tantárgy legalább heti 2 elméleti és egy filmoktató délután keretén belül. Hazánkban, sajnos, épen a polgárok egészségügyi kiképzésének, a kulturfölény hiányának tudható be az is, hogy a babona, kuruzslás országunkban megélhet s hogy a magasállásu tisztviselők a javasasszony csodatévő vattáján alszanak, hogy elveszett fiatalságukat — visszaszerezzék, — vén mamák és leányok pedig, hogy arcukról az öregséget bizonyító ráncokat eltüntessék. A törvényhozás is igen nagy mulasztást követ el akkor, amikor szigorúbb és drákóibb, súlyosabb büntetéseket nem alkalmaz az egészség ront ókkal, vagy azok bűnös kisérleteivel szemben. A müveit társadalomnak pedig kötelessége, hogy rajta legyen a maga puritán közfelfogásán az a bélyeg, amely követeli ezeknek az egészségvédelmet célzó törvényeknek és rendeleteknek a megvalósítását; olyan törvényt, amely a helytelenül tüsz- szögő, köhögő és köpködő, még egészségesnek látszó egyéneket is szigorúan sújtsa, minden más súlyos büntetéssel egyenrangú módon, mert a bacil- lussal mást fertőzni nemcsak gondatlanul lehet, hanem szándékkal is. A gümőkóros beteg ugyanis, — ha tudatában van betegsége súlyosságának, legtöbbször azt gondolja, hogy betegsége gyógyithatat- lan. Az ily súlyos beteg pedig — emberi gyengeség — irigyli az egészségest s a másik ember testi épségével nem törődik. Étvágytalanságában nemcsak a falatot, az étvágyat irigyli a másiktól, hanem irigyli egészségét is és nagyon sokszor csúnya módon, gyermekeit, házastársát is szándékosan fertőzi. Sok beteg vallotta be ezt már a halálos ágyán! Ezért kell az arcunkba tüsszögő és köhögő, a padlóra köpködő embert rendőrnek átadni, hogy ez a nemtörődöm hatóság lássa; nini a közönség, a társadalom ilyen kérdésekkel is kezd már törődni. A. nyílt gümőkóros, tehát bacillust ürítő; köpködő beteget minden orvosnak be kell ma jelenteni. Szomorú dolog, — de ma még az orvosokat sem lehet arra nevelni, hogy ezt a kötelességüket teljesít - sék. Állami és társadalmi kötelesség volna azután ezeknek a közveszélyes, beteg egyéneknek az elkülönítése erre a célra berendezett, jó klimáju intézetekben. Báró Korányi Frigyes professzor már mintegy 50 évvel ezelőtt hangsúlyozta a szanatóriumi kezelés előnyeit s ebben kortársait is megelőzte. A jól felszerelt szanatóriumokban ugyanis szerinte a kezelés és életmód rendezése könnyebben vihető keresztül és könnyebben ellenőrizhető, mint bárhol és a betegek előnyére szolgál a betegség elleni iskolázáson kívül az a körülmény, hogy megkönnyíti a beteg gyógykezelésének az otthon kebelén belül való folytatását és megismerik minden oldalról betegségi állapotuknak komolyságát is; a vizgyógyászat, levegő, napfény, kvarc és gyógyszeres kezelés pedig állandóan rendelkezésükre áll. Ma már Korányitól tudjuk, hogy különleges hatása egyik kiimának sincsen a már kifejlődött tüdőgümőkorra, mert nem a kiima, hanem az életmód játsza a főszerepet. Nem lehet Davost, Egyiptomot jobbnak tartani Rákosszentmihály nem poros területeinél. Fölösleges tehát az, hogy szegény emberek utolsó, összekuporgatoít vagyonkájukat 2—3 hónap alatt drága külföldi gyógyhelyen elköltsék, mert bizonyos, hogy újból hazatérnek s a közjótékonyságot fogják igénybevenni. Kétségtelen, hogy a gyógykezelő orvos itt sokat tud megtakarítani a család vagyonából s mindenen felül álló emberbaráti érzése, kiművelt gondolkozása ki tudja jelölni a helyes, a beteg élete célszerű megmentésére irányuló legolcsóbb utat és módot. Kétségtelen az is, hogy a szabadlevegőn való állandó tartózkodás, a nyitott ablak mellett, vagy szabadban való alvás erősiti a gümőkóros betegeket s alkalmazkodó képességüket, a -változóbb éghajlati viszonyokkal szemben fokozza. A klimatikus tényezőnek ezt a hatását azonban a beteg saját, hazai, sőt otthoni lakásában is elérheti. Ma már, — hála Istennek, nemcsak kiváltságosán szép fekvésű helyeken, (Budakeszin az Erzsébet királyné Szanatórium és Budapesten az Uj Szent János kórház), hanem a vidéken, az alföldön is számos tüdőbetegszanatórium van, illetőleg a kórházak is tuberkulózis osztályokat rendeztek be (Gyula, Deb-
