Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-28 / 52. szám

2. oldal.

RÁKOS VIDÉKE

52 szám.

dandóvá és azok számára is hozzáférhetővé tegyük, akik nem lehettek jelen az estélyen.

Dr. Kohajda Margit kisérő szövege a következő volt: '

1. A történelmi múlt valósága, a nagyok emlékeinek örök élete a nemzeti haladás egyik legnagyobb ereje. A jelen küzdelmei, emberei mellett egy másik világ is megelevenedik a küzdő magyar szellem, az emelkedő magyar lélek számára, — a magyar élet fenséges csillagvilága, mely gyakran feltárja nekünk jelenségeit... Most is úgy érezzük, hogy kigyul a csillagtábor s lelki látóhatárunk peremén halvány, fehér fényben csillagok tűnnek föl s minél magasabbra emelkednek, annál szebbek, annál tün- döklőbbek. Majd ujabbnál-ujabbak ragyognak s csakhamar az egész légkör megtelik mennyei szépséggel; — a csillagok megelevenednek, fehér árnyak lebbennek ki belőlük s megdicsőült koszorúikkal érintik arcukat. Egymásután suhannak el előttünk: István, népének papja, királya, prófétája, aki elvezette népét arra az útra, amelyen egy ezredévet már megért s amelyen bizva indulhat az uj ézredév felé. A szentnek és magyarnak dicsőségesen nagy Imre herceg, a liliomok őre, az ifjúság eszményképe. A feleség örökké nagy példaképe, az egyház tevékeny munkása s a hitvesi szeretet megdicsőülése: Boldog Gizella.

2. A kép áll s uj csillagok tűnnek fel a szentek

utján. A keresztény asszony-ideál, Szent Erzsébet, a női szív gazdag bájaival és vonzalmaival s a közép,h kor mély kereszténységének szigorával, változatos fiatal élet varázsával s az égbe emelkedő erény érettségével lép elénk. Tizenhárom évvel már hitves, tizenkilenccel özvegy, huszonnégy évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége, az Árpádház hervadhatatlan rózsája. Mellette pompázik a liliomos, szűzi lelkű Szent Margit, Magyarország drága gyöngye: Margarétája. Nevét viseli a Duna gyöngye: Margitsziget. Nemzeti múltúnk sok fényes és borús emléke szövi át a százados tölgyek susogó lombjától körülvett sziget minden részét. Itt láthatták fehér szőrruhában a királyi egyszerűséget, lemondva fényről, születési rangról, földi boldogságról az örök élet üdvéért. Itt megtisztuh hatott a lélek s az ima boldogan szállt az ég felé... így vonulnak el egymás után a liliomos és glóriás szentek s még sokan a megdicsőült ismeretlenek és pietisztikus névtelenek. Meghalt lelketek fehér pompája, lényeteknek rejtélyesen szép világa s csendes melódiák töltik el lelkemet . Ha ily szépek, ha ily magukkalragadók a tisztafényü csillagok, milyen szép akkor a csillagok hü kísérője a hold, melynek ragyogása kiválik az ég csillagai között: nyájas és kedves, mint fényének fehér ömlő ezüstje. Amint a hold a csillagok közül, úgy válsz Te ki a menny angyalai, minden szentjei és nagyasszonyai közül Patrona Hungáriáé, Magvarok Nagvasszonva: Mária! ' '

3. és 1. I j képtárul lelkem elé. Ez az ut a hadak útja. Lassan vonul rajta a hősies sereg, de indulása az örökkévalóságba vezet: szentek és géniuszok közé. Szótlan győzelmi ének hangzik ajkaikon, amilyen a szférák éneke... Valamikor szél feszitette vitorláikat, csatabárdokkal, ijjal, kelevézzel sürgött rajta a hadi nép. Ma az idők füstjétől megfakult várrom: Galambóc vára hirdeti az eszményiesen bátor, erős nő vitézségét, mintaképét: Rozgonyi Cicellét. Vagy, amikor Eger várát szorongatta a török s a leroskadt hősök helyét hazaszeretettől ihletett nők töltik be

azzal a hittel és lelkesedéssel, hogy egy nemzet szivének kellene rommá omlania, hogy Dobó Katica s az egri nők önfeláldozásának emléke elenyésszen.

5. És amikor a fegyverek elhallgattak, a hon- épités nagy munkájából is kivették a nagyasszonyok részüket. A nagy Lorántffy Zsuzsánna egész életén át szivével dolgozott és az eszével érzett, azért volt oly harmonikus az élete. A szeretetben mélység és állhatatosság, a csapások között türelem és megnyugvás, a szerencsében alázatosság, a dicsőségben szerénység jellemezték.

6. Az önfeláldozásnak is megvoltak a titánjai. A világtörténelem nagyasszonyai között, akiknek életéből áldás és dicsőség fakadt, kivételes hely illeti meg Zrinyi Ilonát. A tavasz virulásától az ősz zuzmarás idejéig kálvárián keresztül hurcolta az élet. Az ő életének felséges tragédiájában benne van az egész nemzeté is. Örömét, nyugalmát, családi boldogságát és két szép gyermekét áldozta föl a hazáért.

7. A családnak, hitvesi szeretetnek, a nemes magyar asszonynak példáját is megtaláljuk a hadak utján s minél több virágot hintünk emlékére, annál jobban átérezzük, hogy szent az olyan anya, akinek szive utolsó dobbanásáig a hazáé és családjáé volt, mint a nagy királyt nevelő, a nagy lelket sugárzó Szilágyi Erzsébet.

8. S amikor a magyar történelembe Klió följegyezte az 1526. aug. 29-ét, akkor a lélekben erős, hűségben rendületlen anya és feleség keresi föl a hősi vértől pirosult gyászteret s halk sírással temeti el azt a 25.000 magyar vitézt, akik között legkedvesebb fia is hősi halált halt a hazáért, az áldozatosságban a legnagyobb magyar asszony: Kanizsay Dorottya.

9. Brunswick Teréz a gazdag lélek, az alkotó géniusz, aki örök, nagy példáját adta a nevelésben buzgólkodó lelkét, tudását, erejét, a nevelés érdekeiért, a jövő generációjáért áldozó nőnek. Gondolatait, működését számontartja a történelem, de szá- montartja az eleven élet is, hiszen minden pedagógusnak éltető erőt ad Brunswick Teréz eszményies példája.

10. A közeli idők vérzivatarában, a világháború emberfeletti küzdelmeiben a magyar nők lelki nagysága segítette dicsőségre azt a hatalmas erőt, amelyet a magyar a világnak megmutatott. Az egyszerű magyar anyák a történelem legnagyobbjainak lelki erejével álltak a harcolók mellett, megtartott- ták, erősítették a küzdők lelkében a hitet, a sebesülteknek, betegeknek segítséget vittek, — a jóság, a vallásosság igéit hirdették, megmentették a lelket, a csüggedéstől akkor, amikor a lélek nagy megpróbáltatásai közepeit már-már az eldurvulás veszélye fenyegette. Nemtője lett a magyar asszony'n emzeti életünknek a foradalmak utáni időkben, amikor a lelkeket megalázó nyomor tépte, s amikor az eszmék világa eltávolodott a perspektívákból. Ekkor valami csodálatos erő támadt uj életre: a hazáért mindent áldozó hazafiság szent tüzének lelkes éltetői lettek a magyar asszonyok. Ha bízni kell, ha küzdeni, dolgozni, ha segíteni, ha adni kellett abból, ami szűkösen volt az adakozók birtokában is, akkor mindig a magyar nők voltak a példaadók, lelkesítők.

11. 12. A magyar jövőt még nem ünnepelhetjük, a megvalósulás még nincs közel, de nyitva már a megpróbáltatás útja. Régi, elhunyt idők rtiélységei- ből jönnek ezek az utak, amelyekre magyar asszonyok lelkesedése hoz világosságot s amelyekre dicső fényt a Szent Korona áraszt örökké I