Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-14 / 37. szám
RÁKOS VIDÉKE $í szári. — - . i - ............... i t i i i iTIfíilh .......... ’ V-V-T--------- - —-------------------------------------------------------- . 2. oldal. Képviselőtestületi Közgyűlés. A rendes őszi közgyűlés napirendje mindig igen tartalmas, szombaton délután azonban a szokottnál is gazdagabb volt, mert csekély harminc fogásból állott a menü, amelyet Krenedits Sándor főjegyző feltálalt és a népes gyűlés egytől-egyig egyhangúlag elfogadott. Mégis csak jó szakács lehet az, akinek ételeit a legkülönbözőbb Ízlésű, gondolkozásu és foglalkozású emberek egyértelműen kifogástalannak találják. Ilyenkor bizonyosodik meg a mi annyit hangoztatott igazságunk, hogy a »községi ellenzék« tárgyi alapon egyszerűen képtelenség; nem létező fogalom. Ami ezen a cimen jelentkezik, sohasem egyéb, mint a személyi érvényesülés vágya, az egyéni érdekek vagy szempontok harca, — mert a község zöld asztalánál nem elvek, pártok, világnézetek vagy politikai kérdések dőlnek el, hanem csupán olyan ügyeket tárgyalnak, melyek a lakosság egyetemes érdekének szolgálatára hivatottak. Ebben pedig mindig szives fogadtatásra talál, ha valaki valami okosabb, jobb, helyesebb megoldást tud vagy talál. Valóban érdekes és figyelemreméltó jelenség, hogy három évtized óta a néhány száz férfiú között, aki mint tag a képviselőtestületben megfordult, sohasem akadt olyan, aki az előadó javaslatánál az adott esetben helyesebb megoldást ajánlott volna, amiből aligha lehet hátrányos következtetést levonni a terhűkre, — viszont könnyű megállapítani az ellenkezőjét az előadó javára. Vagyis, egyszerű szóval, nyilvánvaló, hogy az előadó mindig becsületes, jó munkát végez és érti a dolgát. Ebben az esetben pedig ki és mi ellen való pz úgynevezett ellenzék ? Kecskeméthy Vince biró a nemzeti imával nyitotta meg a gyűlést, melynek jegyzőkönyvét Schvarczl József és Wayand Károly hitelesítette. Megállapították a polgári leányiskola költségvetését, amely a növendékek számának szaporodása következtében a községi hozzájárulás felemelése nélkül egyensúlyban van, bár az államsegély 2800 pengővel csökkent. Mint ismeretes, Szűcs István dr. képviselő érdeme, hogy az az államsegély 75 százalékról nem 50, hanem csak 61 százalékra csökkent. Az iskola bevétele és kiadása 17100 pengő. Négy asztalt és székeket is vásárolnak, az épület külső javítására pedig 800 pengő jut.H Az iparos tanonciskola zárószámadásai 4858 pengő, költségvetése 4600 pengő egyenleggel zárni. A testnevelő alap, alispáni rendeletre 7000 pengőt kap a községtől. Ebből 250 pengőt juttatnak az RTK-nak a sportpályabérletéhez hozzájáruláskép. A népművelő alap 3878 pengőt kap, — a hadirokkkant egyesület segélyét 400 pengőre emelik. A község költségvetése: 300.837 P, kiadást és 202.995 pengő bevételt mutat. A hiány 97.842 pengő, amit csak 67 százalékos pótadóval lehet fedezni. A községi pótadó általában 50 százaléknál magasabb nem lehet, ha mégis többet kell kivetni, ez csak miniszterkjözJ bizottság beható helyszíni vizsgálata és engedélye alapján lehetséges. Ezt az engedélyt kéri Szentmihály, mert, bár a költségvetés tételei mind változatlanok és a legminimálisabb ak, — ellenben a bevétel apad. Az előirányzott 39.500 pengőből csak 35.000 pengő folyt be adó fejében, a vagyonátruházó illeték is módfelett csökkent. Állami adóalapunk 148.000 pengő. A községi adó elég lenne szükségleteinkre, ha a vármegye a felét el nem venné. Ez a hozzájárulás 18.52 százalék, — de fizetni kell a kereseti adó után is, holott (ez után a község nem szedhet pótadót. Már felebb,eztünk ez igazságtalanság ellen, de eredménytelenül. A képviselőtestület megállapította, hogy az adóemelést a község polgársága nem bírja, de a kényszerhelyzetben mégis egyhangúlag elfogadta a költségvetést. A kiadások, a főbb csoportokban a következőkép oszlanak meg: Személyzet: 95.845, tűzrendészet: 22.139, tanügy: 43.180, közmunka: 2880. (A közmunkaadó 80 százalékát is elveszi a vármegye, a 20 százalékból négy napszámost tudnak foglalkoztatni!) -Népjóléti: 1500. Iskolák dologi kiadásai: 11.800, kisdedóvó: 4000 pengő. Útburkolás: 35.000, utfen- tartás: 3500. Épületek fentartása: 8000. Iskolaköl- csön utolsó részlete 20.000 pengő. — Gunther, Gombos és Tóth Pál László dr. szólalt fel a tárgyaljás során. A kereskedelmi miniszter most válaszolt a vitel- dij mérséklése érdekében januárban beadott kérvényünkre. A miniszter kijelenti, hogy nem kényszerítheti a Hévet a tarifamérséklésre, mert az. engedély- okiratban megállapítottnál még mindig kevesebbet szed, a munkásoknak és tanulóknak pedig rendkívüli kedvezményeket ad. A miniszter utal arra, hogy az olcsóbb Máv. személyforgalmat azért léptették életbe, hogy a közönség olcsóbban utazhassék. A József főherceg-ut burkolása a főváros dolga; ez a. kérdés tehát nem tartozik hozzá Gunther a Rákóczi-utca burkolását, Gombás a megígért nagyobb körforgalmat sürgeti. A főjegyző kijelentette, hogy már régen megkeresést intéztünk a vállalathoz és azt ismételten megsürgette és jelentést tett a főszolgabírónak. A képviselőtestület meghatalmazta az elöljáróságot, hogy az alispánt kérje a közbelépésre. A főjegyző régebben évi 600 pengő utiátalányt élvezett, majd tételekint kapta a költségmegtérítést, amelyet azonban rendszerint nem vett fel. A képviselőtestület most kimondotta, hogy természetben szolgáltatja a fuvart és a községi fogatot évente legfeljebb harminc esetben rendelkezésére bocsátja. A piaci árusok azt kérték, hogy a falusiak csütörtökön csak d. e. 11 óráig árusíthassanak. A képviselőtestület a kérelmet egyhangúlag elutasította, mert a szabad verseny a közönség érdekét szolgálja. Az elöljáróságot pedig utasították, hogy a piac területét tegye szabaddá és az árusokat bódéikba és sátraikba terelje vissza. A Rákosi-uti iskola és kisdedóvó villamos berendezését felszereltetik. A 100 pen- gőnyi költséget kiutalják. A Hadirokkant egyesület részére hetenkint egyszer hivatalos órán kivüli idő-: ben a biró szobáját hivatalos helyiségül átengedik. A pöcegödör tisztitására Dobosi Károly kizárólagos jogot kér. A kérelmet nem teljesítették. A járdaburkoló szabályrendeletet úgy módosi■ intézet igazgatója volt, — testi külsőben, vele gyakran összetévesztett hasonmása, Csizmadia Gyula plébános meghívására, — egyik kath. népszövetségi gyűlésünkön vendége volt Rákosszentmihálynak és hatalmas erejű, magával ragadó beszédével lázba hozta közönségünket. Azt a szivekbe markoló és lel- kekbe szántó szónoklatot nem felejtette el senki Rákosszentmihályon és a nagy emberrel utolsó percéig elszakíthatatlan lelki kapcsolatot tartott fenn, amely lelkes büszkeséggé dagadt, midőn ragyogó pályája egyre magasabban iveit felfelé. Az egyetemi templom panteonjának első nagy halottja kriptájához sokszor fogunk még tanácstalan, bódorgó elmével és bánattól sajgó lélekkel elzarándokolni, hogy Vass József példájából és tanításából erőt és okulást merítsünk. (bz.)
