Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-17 / 33. szám
33. szám. RÁKOS VIDEKB 3. oldal. fa nagy szerepre hivatott a fejlődő kertvárosban is. Az első alapítók remek akácfaso-rait a nemzetgyilkos, durva kezek kipusztitották, de Vince bácsi bőségesen akarja pótolni a veszteséget és újra meg akarja teremteni az egykor dús, szentmihályi méhlegelőt. Az ősméhész Klimkó Istvánnal együtt vagy tucatnyi komoly, képzett, modem,1 méhész várja már epedve Rákosszentmihályon, hogy újból gyümölcsözővé váljék a kedvtelése. Kecskeméthy Vince biró erősen fogadkozik, hogy nem telik bele sok idő, amikorra ez a kívánság nem lesz többé pusztán csak jámbor óhajtás. Az akáccsemeték birodalma mellett van a helyes gazdálkodás másik nagy eredménye, a két, hatalmas szénaboglya. Az idei is van vagy 80 mázsa. Ezen élnek a község lovai; még pedig, hogy milyen jól, mutatja birsalmakerekségü, gömbölyű, kövér faruk, fényes szőrük, szaladhatnám, tüzes kedvük. Ezzel a fogattal nem vallana szégyent Szentmihály még országos diszfelvonuláson sem. A széna ingyen terem közterületen és felesben kaszáltatja a biró, tehát egy fillérbe sem kerül. Nem messze ide gyűjtik két nagy halomban a gazdaságban olyan fontos istállótrágyát és külön a piactérről kifuvarozott szemetet, amelyből komposzt válik és mint ilyen, a kertészetben hasznos és szükséges kellék lesz. Mikor az ember igy áttekint ezen a hatalmas területen, akkor látja csak, hogy a hozzáértő és jó- szándóku munka mennyi mindent produkált már ebben a hihetetLen lendülettel fejlődő községben. Csak egy kis jóindulat, jóakarat kell hozzá, hogy mindenki meglássa és megbecsülni tudja. Azonban mindez, ekkora helység számára, csak jóakaratu kezdet. Igazi eredményt majd akkor érhet el a község gondos gazdája is, ha a faiskola (később, majdan temető) céljára legutóbb potom áron megvásárolt területet is munkába veheti és olyan arányú faiskolát nevelhet, amely megteremtheti a lombos Szentmihályt nagyban, Ugyanúgy, mint volt a hábo-ru előtt — kicsiben. A közigazgatás formalitásai okozzák, hogy a serény és sürgős munka a szép, uj területen még eddig meg nem kezdődhetett. ’Néhány jómarku munkásra is szüksége lenne a község gazdaságának, ha lehetne miből fizetni őket, de hát a községtől a közmunkaadót is elszedi a vármegye és a szentmihályi verejtébes fillérekből, valahol az alföldön, utat építenek. Mi pedig szidjuk egymást, hogy keveset produkálunk — a semmiből és ócsároljuk azt, aki a béklyók tágításával meg akarja szerezni legalább a lehetőségét annak, hogy többet és szabadabban cselekedhessünk. Kalapot le a munka előtt, mely a semmiből ennyit is tudott alkotni! Ha minden gazda úgy tudná gondozni vagyonkáját, mint a község gazdája, önzetlenül, a Szentmihályét, akkor még ebben a szomorú. és sanyarú világban is valamivel jobb dolguk lenne az embereknek,.. A határjárás után a békés halottak néma birodalmán keresztül indultunk hazafelé. Nyájas, virágos kert a szentmihályi temető, szinte kissé túlságosan is mosolygós. A Kecskeméthy biró buzgalmából uj, rendes, tiszta halottas,ház is van már benne. Ha megfelelő közlekedésünk lesz, majd gondolni lehet a közegészségi és szociális szempontokból egyaránt annyira helyes kötelező felravatalozásra Szentmihá- lyon is. A temető egyik sarkában sötétlik — szívfacsaró látvány — az elhervadt koszorúk hatalmas máglyája. A kegyelet drága, díszes ajándéka csak úgy elporlad, mint a sírok lakója. A garmadába gyűlt hervadt, rothadó koszorúkat Mőnkint elégetik. A hamu a földet trágyázza, a megmaradt, kormos, dísztelen drót pedig az ószereshéz kerül. Sic transit gloria mundi. Bizony, igy múlik el a világ dicsősége. A természet nagy, átalakító törvénye mindenütt egyformán érvényesül. A koszorú temető a szkeptikust igazolja, aki azt tartja, hogy a temetői pompára az élőknek van szükségük, — nem a halottatknak. A sírfeliratok azonban mélységesen megdöbbentenek és eszembe juttatják az Ágai Adolf hires mondását : — Egy idő múlva több az ember ismerőse a temetőben,. mint az utcán ... Mennyi elmúlt dicsőség, kihűlt szív, elszállt jóakarat, megszakadt törekvés, megtört küzdelem! Már nem buzogtok, nem lelkesedtek, nem verejtékeztek, nem viaskodtok és nem szerettek többé, ti néma emberek... Azaz, nem; minden elmúlik, de talán szeretni még a síron túl is tudtok; mert a szeretet, hiszem és hirdetem, örökké él és el nem mulhatik. Szánlak és nevetlek, gyülölködők és törtetők, hiszen minden hivságos és múlandó, a lárma és csiaholás mind elnémul egykor, előbb vagy utóbb, csak a szeretet lángja olthiatatlan és áttör az elhagyatott, besüppedt sirhanton is ... °D»gnB HÍREK BüglnB Országos ünnepségek Budapesten. Augusztus 17-én délután a rákos szentmihályi Krédó férfiegyesület 1/43-kor ind.ul Pestre, hogy az ünnepi csarnokban a diszgyülésen résztvegyen. A diszgyülésen Se- rédi Jusztinián bíboros-hercegprímás elnököl. Beszélni fog: Mikes János. gr. szombathelyi, Rótt Nán- d|Or dr. veszprémi, Virág Ferenc pécsi, Hász István tábori püspök, Bérezel Jenő d,r. alpolgármester, Czettler Jenő képviselőházi alelnök, Petrovácz Gyula képviselő és P. Bőhle Kornél O. P. perjel. — 1 Aug. 19-én ugyancsak nagyobb csoport indul: a leányok és fiuk Mária kongregációja a Krédó egyesülettel, hogy d. u. 6 órakor a világraszóló nagy \ hajós eucharisztikus körmeneten résztvegyen. — Pénteken, 21-én, este 6 órakor lesz a »Szent Imre misztérium'« 1000 szereplős nagy játéka, amelyen a mi 50 leányunk isi részt fog venni, mint a liliomos szentejk ábrázolója. Templomi rend. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén és 20-án, Szent István király napján, a szentmisék a rendes vasárnapi sorrendben lesznek: 1/27, V28, V29 és 10 órakor. Plébánosunk nyaralása. Pichler István esperes plébánosunk, amint a küldött lapokon irta, jól érzi magát a vaejregényes Migazzi-völgyben; úgy, hogy 17-ike helyett csak 20-ra fog hazatérni, hogy az országos ünnepségeken résztvehessen. lenCS?termelötö! Ö" Rlzling60i.il ui-Kadarka édeskés 70 nn. KERNER EMILNÉL RÁKOSSZENTMIHÁLY, RÁKOSI-UT 68. SZÁM.
