Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-17 / 33. szám
% -»Mal. RÁKOS VIDÉKÉ 33 szám. szentkoronát II. Szilveszter pápától. S a szuverén felségjogainak elismert első király, »az uj király a szentelt olaj és a szent korona érintésével homlokán, szent fogadalommal ajkán, az apostoli kereszttel jobbjában indult el a krisztusi hit terjesztésére, népe boldogitására, egyháza és magyar hazája felvirár goztatására.« Jól tudjuk, hogy első és szent királyunk sokkal hatalmasabb és gazdagabb egyéniség, semhogy gyarló megemlékezésünk araszos kereteibe teljes tartalmának képét beleszorithatnók. Szent István mély lelki élete és sokoldalú tehetségének szinthézise, mint erőforrásra, a katbolicizmusra mutat. E gazdag erőforrásból táplálkozott Szent Imrének is, Szent Istvánnak is élete. Az első megszentelte önmagát, a másik magán keresztül nemzetét. Első királyunk szent dinasztiája kihalt, de emléke köztünk él. És mi követve hódolunk Szent István emlékének. Séta a halárban. Csütörtökön reggel az a furcsa ötletünk támadt, hogy bejárjuk Rákosszentmihály határát. A ragyogó napfényben, üde levegőben igen kellemes és főként tanulságos volt ez a kirándulás. Sok régi emléket ujitott fel és sok érdekes képet tárt elénk... Hát bizony a régi, családias Szentmihályt alaposan köráléphették. A házacskák százai népesítik be az egykor selymes, zöld mezőket. Az uj épületek között keresztül-kasul uj utcák, utak nyíltak. Az uj házacskák között nem ritka a kellemes, csinos villa, csak. az a feltűnő, hogy igen sok helyen hiányzik még a kerités. Az ösztövér fillérekből még nem igen telt a költségére, úgy látszik, azért hagyják a kerités építését utoljára... Az annyit ócsárolt utak, most, szép időben, eléggé járhatók. A Jenő-utcát véges-végig rendbeszedette a község és hidat is épitett a Szilason keresztül. A község pénztára is üres, a képviselőtesr tületet pórázon vezetik a felsőbb hatóságok és rendeletek, úgy sincs semmire pénz, de még ha lenne is, akkor sem engedik meg, hogy a maga kedvére és gusztusára gazdálkodjék, amit tehát produkál, a maga erejéből teszi, szinte dugva-lopva. Vince bácsi, a derék biró, mint jó gazda, mindent a maga erejéből, ügyességéből teremt meg. A Kecskeméthy Vince dicsősége a járható Jenő-utca is, amelyben több öröme van a lakosságnak, mint a drága pénzért megépített Csömöri-utban. Abból bizony aligha lesz valamirevaló ut; sirhatunk a pénzünk után. Tulajdonképen országos botrányt kellene abból csinálni, ami ezzel a szerencsétlen úttal, meg ja Batthyány-utcával történt. Az építéskor az ellenőrzést csaknem erőszakkal kivette a község kezéből az államépitészeti hivatal. Mi még örültünk is rajta, mert így a felelősség az arra hivatott szakhivatalt terheli, meg azután ennek a hivatalnak a szaktudásáéban csak mindennél jobban meg lehet bízni! A vége az, hogy az ut vigasztalanul rossz. A legutóbbi tárgyalás alkalmával a képviselőtestület kiküldöttjeit, a község szakértőit megint letorkolták és a kérdés máig sem nyert megnyugtató elintézést. Mindenki azt mondja, hogy az alapot nem készitették el jól és a burkolatot nem helyezték el gondosan. Kei- resztmetszés utján ezt még ma is meg lehet állapítani. Akármint disputáinak is a szakemberek, annyi bizonyos, hogy fizetni kell, ut pedig nincs. STERN JÓZSEF R. T. UTÓDA BUDAPEST Ezelőtt: Most: IV., CALVIN-TÉR 1. IV., SZERVITA-TÉR 5. TELEFON: Aut. 846-78. Férfi és női szövetek, selymek, vászon- és mosóáruk legelőnyösebb és legjobb beszerzési forrása. Annál nagyobb öröm az utmenti fasorok fejlődése. A Csömöri-ut pompás dióf a-allé lesz néhány év múlva. A másik utcán szilfa-sor, itt ácer, ott akác, a Király-utca egyik oldalán már terem a barack, a másik oldalán jövő évre ülteti biránk a cseresznyesort. Igen szép a széles Hermina-utca is. Ezt még a parcellázás előtt hasították ki a Csömöri-ut párjául. Valaha nevezetes útvonala lesz a községnek, — mit községnek! — városnak! Kertváros ez, akármit beszélnek, nem község. Egyre fogynak a káposztás kertek, legelők, kertészeitek, majorságok, — a házacskák tömege, mint hóditó sereg, ellepi a r ét ebet-me - zőket és kiszorítja a falut. A »község« fogalma már csak a közigazgatás formájában jelentkezik itt, »nyügül talán, de szárnyakul soha.« Nem isi talán; béklyó ez ma már, amely a szabad mozgásban, cselekvésben gátol és póráz, amelyen a szürke paragrafusok kampójára akasztják érdekeinket. Az utca rendezéssel például évek óta kínlódunk, a vármegye nehézkessége és. késedelmeskedése miatt azonban még mindig nem hajthattuk azt végre. Ellenben az Uj Almásy-telepen már felsorakoztak, végig az útvonalakon az uj villamos-vezeték póznái, amelyek a világosságot, a tiszta kényelmet és nyilván a megnyugvást fogják az uj lakosság körébe szálli- tani. Lassankint pedig tudatára ébred ennek a lakosságnak elhódított része is, hogy a régi, kedves Szentf- mihálynak uj hajtása, ugyanannak a testnek része, ugyanannak a községnek tagja és mint a ragyogóan megindult templomépitő mozgalomban, úgy mindenben testvéri szeretettel kezelt társa a régebbi, törzsöí- kös lakosságnak. A temetőkertben vágott széles utón eljutottunk a kertváros »éléskamrájához«, a faiskolához. Ez a holdas terület a Vince bácsi boldogsága, öröme-, büszkesége. Sajnos, a szárazság csapása nem maradt nyomtalanul itt sem, de azért vagy 5—6000 kedves, szép facsemete növekedik benne, hogy a kertváros tervszerű fásítása céljára készen- álljon. Mint a kedves iskolás gyermekek, olyanok ezek a facsemeték. A magról nevelt »dedósok« csapata után, sudár sorokban állnak, szép katonarendben, a drága platán »kadétok«, amott az »alsóbb iskolás« finom barackfák, a nyurga, vidám nyárfák, amelyek a nedvesebb részek daliás díszei lesznek. Ácer, szil, gle- dicia, lombos vadgesztenye csoportok váltogatják egymást, ahol pedig megüresedett a kiültetett fiatalok helye, ott barázdás arcú, kövér kelkáposztafejek mosolyognak terebélyes levél-kalapjuk, gallérjuk alól, meg szép répafejek vigyorognak elő a száraz talajból, bizonyságául, hogy itt talpalattnyi hely sem marad kihasználatlanul. Mindenütt a komoly hozzáértés, becsületes, gondos munka eredménye. Mekkora vagyon ez, a semmiből, az okos, jó gazda szorgalmából és a jó Isten ajándékából. A hatalmas akáoos-iskola külön területen van. A facsemeték kedves, borzos feje szeretettel egymáshoz hajlik. A legkedvesebb, leghálásabb és legigénytelenebb magyar fa, a fehérlombu, illatos virágú akác
