Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-26 / 4. szám

4. szám. KÁKOS V1DEKB 3. oldal. vagy újabb eredetű gümős góc, — a góc körül, — ha azok gyógyultak voltak, — gyulladásos tünetek, — ha azok frissek voltak — úgy heveny gyul­ladásos tünetek fokozódása következik be. Nem gümőkóros egyénen, vagy állaton ez eljárások egyike sem vált ki reakciót. Épen a tuberkulin felfedezésével kapcsolatban az itt-ott sikerült állatkisérletek után megpróbálták je szerrel az emberi gümőkórt is gyógyítani. Vég­eredményben a sok tapasztalat azt mutatta, hogy ezzel a szerrel válogatott fertőzött esetekben jó ered­ményeket lehet elérni. Az orvosi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy ha már egy ízben az emberi szervezet gümős fertő­zést állott ki és ez a fertőzés lezajlott, úgy a követ­kező esetleges fertőzéssel szemben bizonyos fokig már kevésbbé érzékeny lesz. Bizonyítják ezt a bon­colások eredményei, melyek alapján az emberek 90o/o-nak szervezetében voltak gyógyult, gümős gó­cok nyomai találhatók és emellett még életükben szervezetük gümős megbetegedésének kardinális tü­netei nem voltak észlelhetők. így magyarázható, hogy azokon a vidékeken, ahol a gümőkór régen és nagy tömegekben szedte áldozatait, a lakosság is bizonyos fokú ellenállásra tett szert a betegséggel szemben és egyben itt ezeken a vidékeken a gümőkór régi, idült, elhúzódó, változa­tos alakjai gyakoriabbak. Viszont, — amint a tapasztalat is igazolja, — ha gümőkórtól mentes vidékekre hurcolják be a fertőzést, — úgy a fertőzött egyének igen gyorsan, rapide pusztulnak el. így a francia megszálló csa­patok színes katonái az európai megszállások és há­borúk alatt igen gyors lefolyású gümőkórban pusz­tultak el. Bármennyire elszomorító és leverő tudat az, hogy ezen a borzasztó fertőzésen úgyszólván minden ember keresztül megy és bármennyire állítják sokan, hogy a gümőkór kezelésében ott vagyunk, ahol két­ezer évvel ezelőtt, — el kell ismerni, hogy a kicsiny és mégis nagy ellenség testébe már nagyon sok tudo­mányos lándzsát döftek a kutató orvosok s nem va­gyunk nagyon messze attól az időtől, amikor a gümő­kór jelentősége közel fog állni a régen oly veszedel­mes hólyagos himlő és diphteria jelentőségéhez. A mai orvosi tapasztalatok alapján már mindenesetre határozottan leszögezhetjük, hogy a gümőkór nem­csak gyógyuló, de gyógyítható betegség, azonban a betegnek korán kell orvoshoz fordulni s az orvosnak korán kell a baj lényegét, természetét felismerni. A gyógyítás lényege tehát: a gyors felismerés. Ezen a helyen a gümőkór különböző kezelési módját nem ismertethetem. Egyrészt azért nem, mert nem orvosi szaklapban ez nem helyénvaló, másrészt azért nem, mert ebből az olvasó közönség­nek csak kára volna. Ezeket a módszereket az 1929. december hó 19-én lejátszott filmen mindenkinek alkalma volt ta­nulmányozni és megfigyelni. A gyógyításban egyébként is a legfontosabb a betegség, — jobban mondva, — a gümős fertőzés megelőzése. Ezért a már megbetegedett és a bacillu- sokat köpködő, ürítő, tehát az úgynevezett nyílt gümőkórban szenvedő beteget gyorsan el kell különí­teni, köpetét felfogni és tökéletes módon megsemmi­síteni, fertőtleníteni. A köhögő betegnek fontos a ki- tanitása is különösen a tudatlanok és tanulatlanok­nál, hogy köhögésnél, tüsszentésnél (cseppinfekció) zsebkendőjét, vagy ha ez nincs kéznél, — legalább a kezét tartsa a szája elé, hogy köpetét soha le ne nyelje, hogy kezét állandóan étkezés előtt és minden tevékenységét megelőzően fertőtlenítő oldatban mossa meg, hogy száját, fogát is gyakran mosogassa. Mikor a gümőkór gyógyításában a szervezet játsza a főszerepet, gondoskodni kell a szervezet védekező erejének növeléséről, jó erős táplálkozással egészségügyi viszonyainak maximális javításával: fokozásával. Testi és lelki nyugalom, állandó jóle­vegő, nap stb. körülmények előírása, meghatározása már mind a gyógykezelő orvos feladatai közé tarto­zik. Ezeket a viszonyokat, — régen tudott dolog, —- legeredményesebben és leghatásosabban csak erre a célra berendezett intézetekben, szanatóriumokban tudjuk elérni. (Folyt, köv.) VII. Katholikus bál. A február 8-i VII. Katho­likus bál előkészületei megtörténtek. A bál fővédnök­ségét Auguszta királyi főhercegnő vállalta, mig. védnököknek P. Böhle Kornél priort, a Krédó or­szágos igazgatóját, Vedres Béla apátplebánost, dr. Szűcs István és Tobler János képviselőket sikerült a rendezőségnek megnyerni, kik mindannyian meg­ígérték megjelenésüket is. Meghívókat már lehet, igényelni, a róm. kath. plébánián. A belépőjegy ára 2 pengő, családjegy 5 pengő, táncosjegy 1 pengő' lesz. A bál 9 órakor kezdődik. Másnap, vasárnap, 9-én, délután 5 órakor a Krédó egyesület nagy far­sangi kacagó műsoros estélyt rendez ugyancsak a Nagykaszinóban 1 pengős belépődíjakkal. „Őrsvezető“. A Központi Cserkészjárás titkársága most vasárnap, december 19-én délután rendezte első őrsvezetőképző tanfolyamát. Major dr. az Or­szágos Cserkészszövetség főtitkára jött ki, hogy az ideális őrsvezető-tipust a fiuk leikébe rajzolja. »Ami a szív a szervezetben, ami a piros vérsejt az érben, — az az őrsvezető a csapat életében. Fontos a jó pa­rancsnok, — de ha nincs jó őrsvezető, megakad a munka, ő az ideál, amit a rábízott 8 kis fiú maga elé, mint követendőt állít; ő gránit, amire támasz­kodhatnak nehéz küzdelmeikben; ő a testvérbátya keze, amely szeretettel simítja el a keserűség bána­tos vonásait a kisfiú arcáról; az ő szemében' ég a tűz, amely lángra gyújtja az önzetlenséget, az önakarás szent tüzét, a hazaszeretet, a jövendő nagy leszámolás országos oltárára.« A fiuk áhítattal hallgatták a főtitkár buzdító szavait, szorgalmasan jegyezgettek s szent elhatározással távoztak, hogy magasztos hivatá­suk tudatában ők is az önzetlen, előrelátó, tanult és nemeslelkü őrsvezető ideálját jogják magukban ki­alakítani. Elhatározták, hogy jó őrsvezetők lesznek, hogy jól vezethessék majd egykor a nemzetet. A Hév a fővárossal is tárgyal. Mint a napi­lapok a héten kipanttantották, a Bhév. ismét el­kezdte a fővárossal is a tárgyalásokat. Egy luxem­burgi bank ajánlotta fel megvételre azokat a rész­vényeket, amelyeket annak idején Krausz Simontól megszerzett, a vállalat pedig hatalmas memorandum­ban tárta fel a vasút helyzetét, a várható üzleti ered­ményeket és az üzem fejlesztésének lehetőségét. Sipőcz polgármester jóindulattal fogadta az ajánlatot és rövidesen a pártok vezetői elé terjeszti. Szóval a Máv. kezelésbe-véted tervével párhuzamosan a Besz­HIR£K.

Next

/
Thumbnails
Contents