Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-10 / 32. szám

XXX. évfolyam. Rákosszentmihály» 1930. vasárnap, augusztus 10. 32. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖll6AZ6ArAPil És KÖZeAZDASÁOl HETILAP. mAhonkzewihihált VAÖVKÖZKÉIí és számos egyesület hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz TUxotiék . Vasárnap »tűzoltó napot« tartottak Rákos szent- mihályon. Nemcsak a szokásos, jótékony célú »tűz­oltó nap« volt ez, — és ez egyúttal a különleges neve­zetessége — hanem a »tűzoltók napja« is, az önkén­tes tűzoltó egyesület tagjainak örömnapja, intimus és bensőséges házi ünnepe. Ugyanis a mozgalmas, külső tűzoltó napot, amelynek jövedelméből a tüz- oltózenekar hangszer- és hangjegy-alapját gyarapí­tották, egybekötötték az egyesület évi közgyűlésével és ennek keretében elintézték az előterjesztéseket, kitüntető jutalmazásokat, fogadalomtételt és a kö­zönség elé tárták az egyesület belső életét, megismer­tették eredményeit, törekvéseit és a szeretet őszinte­ségével és melegével méltatták azokat az érdemeket, amelyeket a nemes közcélt szolgáló, derék egyesület vezetői fáradhatatlan buzgalmukkal és áldozatkész,- ségükkel szereztek. Az ef éle közgyűlések a sablonosság unalomtenge­rébe szoktak sülyedni. Aki azonban a vasárnapi tűzoltó gyűlésen részt vett, tágra nyilt szemmel és felrepeső lélekkel gyönyörködhetett a mi tűzoltó- egyesületünk munkájában, lelkesedésében, abban a szinte példátlan szeretetben és ragaszkodásban, amely az egyesület tagjai között uralkodik. Nincs itt, mint szerte az országban, az egyesületek legtöbbjében, személyes vetélkedés, intrika, fondorkodás, veszeke­dés, itt abban versenyeztek, hogy egymás érdemét könnyes szemmel kiemeljék és szeretetüknek minden módon kifejezést adjanak. Látni kellett volna azokat a csillogó szemeket, hallani a sírástól elcsukló szó­nokokat, gyönyörködni a mélységesen meghatott kö­zönségben, élvezni a fel dördülő éljenzést és felcsat­tanó tapsokat, ámulni a fegyelmen és az odaadó lelkesedésen, amely a testület működő tagjait eltölti és mindezek felett és előtt megilletődni a hazafias lelkesedés és önfeláldozó emberszeretet tiszta láng­jától, amely a testület minden tagjában olthatatlanul lobog, hogy valaki képet alkothasson az erények­ről, melyek ezt a kiváltságos egyesületünket ékesítik és minden más társa fölé emelik. Szép, kedves, mozgalmas volt a tűzoltó nap minden tekintetben, de felejthetetlenné ez a része, a »közgyűlés« szürke címe alatt bemutatott hősköltemény teszi, amely­nek emléke sokáig ott fog égni minden résztvevője lelkében. Mindezért az elismerés a testület minden egyes tagját egyaránt megilleti, de mégis zászlót kell haj­tani a vezetőség előtt, amely ezt a szellemet megte­remtette, fentartja és állandóan gyarapítja. A tes­tület parancsnoka, Herein Imre, annyi nagy siker hőse, kitűnő fegyelmet tart és kiváló hozzáértéssel vezeti a testület aktiv munkáját. Az utóbbi időben hosszabb betegeskedése gátolta a tevékenykedésben, de már ismét ott halad az élen. A testület szellemi vezetője, lelke, gerince Krenedits Gyula alparancs,- nok, akinek az intézmény fellendülését, társadalmi és egyéb sikereit köszönhetjük, s aki az idei fő­szenzáció, a kitűnő tűzoltó zenekar megalkotója is. A közgyűlés, hálája jeléül, a legnagyobb kitüntetés­sel jutalmazta őt, midőn tiszteletbeli parancsnoknak: választotta meg. Klier Antal mintaképe a reklám- nélküli, csendes, puritán kötelességteljesitésnek al- parancsnoki tisztében. Malowetz Mihály a zenekar zseniális és fáradhatatlan karnagya, akinek kitün­tetésével a zenekar elismert színvonalra emelését há­lálták meg. De a vezetőség többi tagja is, a Kertesy testvérek, Orbán Antal, valamint a műkedvelő gárda lelkes, derék vezetője, Stumpf Károly és társai mind-mind igaz magyar lelkűk legjavát, tehetségük és odaadásuk teljességét áldozzák a testületre, ame­lyet méltán mondhatunk Rákosszentmihály büszke­ségének. A tűzoltó napról és a testület közgyűléséről a£ alábbi részletes tudósitásunkban számolunk be: Kora reggel vidám zaj verte fel Rákosszent­mihály csendjét: a tűzoltó zenekar ébresztője, amely végigharsogott az egész községen és mindenütt hir­dette a tüzo hónap kezdetét. Fél tíz órakor szentmisét hallgattak tűzoltóink, tíz órakor pedig a Regős sör­kertben kezdetéit vette a tekeverseny. A délelőtt nehezen bontakozott ki; a közönség érdeklődése meg­lepően mérsékelt arányban jelentkezett. A község tanácstermébe a testület tagjain kívül gyűlt ugyan hallgatóság, de ide sem olyan számban, mint várni lehetett. Pedig aki elmaradt, ritka élménytől, fosz­totta meg magát. Kecsheméthy Vince bíró, a testület elnöke, a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést, melynek jegyzőkönyvét Molnár Gyula és Szabó Jó­zsef hitelesítette. Az elnök néhány lelkes szóval utalt a testület hazafias és emberbaráti munkájára, majd pedig kiosztotta a szolgálati emlékérmeket, lamely- lyel a vármegyei tűzrendészed bizottság a működő tűzoltókat ötévenkint kitünteti. A rákosszentmihályi testületből ezúttal öten kaptak ilyen emlékérmet: Keresztes István dr. orvos V. éves, Krenedits Gyula alparancsnok XV. éves, Mezei József őrparancsnok XV. éves, Szabó Imre tűzoltó V. éves, Dombai György volt csővezetó V. éves szolgálatáért. Krenedits Gyula alparancsnok-titkár terjesztette elő ezután nagy tetszéssel fogadott titkári jelenté­sét, mely teljes egészében a következő: IMF“ Lapunk mai száma 12 «Hdaft. H

Next

/
Thumbnails
Contents