Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-20 / 29. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, julius 2Ó. 29. szám. RÄKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A végi Szenlm VI. Szabó József épiéőmesier. Irta: Móricz Pál. A régi szentmihályi telkek udvarán még a háború előtt is sűrűn lehetett látni nehezen betemető he tő, széles, mély ásásu kubik-gö dröket. Az építke zésekhez a földet, — sokszor sárvályogot is házilag vetvén — a homokot ezekből a rejtelmes gödrökből bányászták a kezdetben szerényen építkezők. Mint a fecskék, megelégedtek sárfészkek tapasztásával, akár kongó deszkabódék összeütésével. Az már a szilárdabb, biztosabb, ízlésesebb, ja jövőnek is építkező újkorát jelenti Rákosszentmi- hálynak, midőn feltűnt és megtelepedett a zsenge ifjú községben a szelíd, kékszemü, mindig halkszavu, mindenki iránt figyelmes, szerény, fiatal, nyúlánk építőmester: Szabó József. A körszakálla akkor még barna volt a mi kedves Szabó Józsi bátyánknak, aki azonban komolyságával, tisztességes munkájával, alapos mestertudásaival, az emberekhez való jóindulatával, a szakmában való művészies ízlésével, a közért való önzetlen buzgólkodásával, a helyi iparososztály színvonalának szívós emelésével fiatalon is az istenhivő, hazaszerető, családjának élő, régi nemes céhbeli mesterek rokonszenves, iziglen magyar példány- képét állította elénk és testesíti meg máiglan gyászos összeomlásaink, anyagi és erkölcsi leromlásaink között is. Ma már Szabó József fehérhaju, sok tudásával, bölcs tapasztalataival nem dicsekvő »régi ember.« A múló idők harmatjától bár lisztes lett egykor barna szakálla, de eszményeihez nem lett hűtlen. Az embertársak iránti szeretetén sem fogott a hovatovább mindnyájunkat életunottá émelyítő keserűség. Az istenbizó magyar mester vigaszát minden próbál- tatások között, hitványabb korban is megtalálja. E halkszavu, csendes embernek nem csak sok jósággal telt lelke maradt erős, szilárd és friss rnézü, a községben, a környékben teremtett építkezései is állják a vihart, keményen szegezik falaikat és a családi tűzhely áldozati füstjét párázó kéményeiket az idők, az emberek múlandóságának. Ifjú korában Szabó József nem hiában dolgozott Ybl Miklós, Lechner Ödön, a legjelesebb magyar tervező építészek irodájában és keze alatt és vette ki rábízott részét történelmi becsű, maradandó nagy magyar építkezések mesteri munkáiból, lelkében;, mester művészetében kincseket hozott magával egész munkás életére irányt nyújtó útra valóul. Ebből azután azt is megérthetni, hogy midőn Szabó az építőmesteri kivitelezői-szakra, áttért, miért haladt oly’ biztosan, egyenletes emelkedéssel pályáján? Miért Ízlésesek, változatlanul szépek bár kisebb, bár nagyobb építkezései? Miért nem süppedeznek az ő építkezéseinek alapjai? Az általa becsületes téglából emelt falak miért nem omladoznak?... Megérthetők és magyarázhatók mindezek — mondom 1 — Szabó Józsefnek egész tisztes lényéből és a nagy mesterek által elébe tárt, híven követett eszményi példákból. A sok villát, bérházat, amit Szabó József saját tervei szerint Rákosszentmihályon, Mátyásföldön, Buda-Lágymányoson, Hűvösvölgyben, stb., felépített, nincs terem, de nem is feladatom felsorolni. Ámde, mivel a végzett munka legigazabban dicséri a mestert, kedves, öreg Szabó bátyánknak hozzánk legközelebbi rákosszentmihályi építkezéseiből néhányat mégis megemlítek, ilyenek a sok közül (remek alépítményeivel) a Karácsony-, Lauer (volt református imaház), könyvkötő-préssel homlokán a Regele János-utcából a volt Leszik-, a rákosi-uti volt Faltys-, Bizalom-utcai volt Verdes-, Árpád-utcai Győrffy-, Kossuth Lajoss- utcai volt Madarász----stb., — villák. A rákosszentmih ályi és mátyásföldi templomok építésének vezetésében jelentős része volt. A rákosszentmihályi középületek közül a községházát, vágóhidat, Csömöri-uti ujiskolát, a központi iskola emeletét, a református! kulturházat, plébániát Szabó építette... Ez a rend- kívüli munkás ember a szentmihályi Ipartársulat, majd az Ipartestületnek is egyik megalapítója, sokáig elnöke és az iparostanonc képzésnek, Wayand Károllyal fáradhatatlan fejlesztője volt Rrenedits Sándor, Rónay Tivadar megértő támogatásával. Emellett olyan szép családot felnevelt Szabó József, a már köböl létesült, maradandóbb Szentmihálynak ezen szószerinti derék épitgetője, hogy neve nemcsak az én múló újságcikkemben, hanem alkotásaiban és a község történelmében is megörökült. Vajha, az újabb kor mindenkinél mindent jobban tudó, lármásan tülekedő és felelősség nélkül kritizáló nemzedékei is követnék a halkszavu, csendesen építkező Szabó Józsefek ritka szép példáját?! Szinház. Csütörtökön megint örömnapja volt a színtársulatnak és a színház minden lelkes barátjának: zsúfolásig megtelt nézőtér előtt játszották a Szilágyi László—Eisemann Mihály-féle »Alvinci huszárok« című operettet. A népszerű és mozgalmas, mulatságos darabot, még inkább a kitűnő előadást szeretettel és nagy tetszéssel fogadta a közönség, készséW Lapunk mai száma 12 oldal. m
