Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-15 / 24. szám

24. szám. BAKOS VIDEKB 3. oldal. egységbees elvezettél bennünket a sötétségből hi­tünk verőfényes világosságába. Most is, ime, a megpróbáltatások után Szent Imre nevében uj lendületet nyer hitéletünk. A pusz­tulás után egyre szaporodik az Ur oltára, egyre né­pesebbé válnak templomaink, elmélyültebb, oda- adóbb és őszintébb lett hitéletünk. Ez a szebb és jobb jövő reménye, záloga. A mi Szent Imrénk ve­zérel vissza az igaz útra és lassankint felszáll a köd, oszladozik a sötétség. A liliomos királyfi ott térdel az Ur előtt és könyörög árva nemzetéért és az Ur kegyelme leszáll közénk. Megmozdulnak a krisztusi szeretetben testvérlelkek és újra ragyogó fénybe fog borulni világunk. Jertek testvérek, a megszentelt esztendő min­den napján imádkozzunk és hirdessük dicséretét az Urnák és kedves pártfogónknak, a mi liliomos Szent Imrénknek. | i | ■i *v REICH HENRIK JAJJAUAX legességek áruháza Budapest, IV. Egyetem-u. 9. TELEFON : Aut. 864—59. SAJÁT MŰHELY ! Meglepő olcsó árak! 03ggS° HÍREK °5||in A fövő héten csütörtökön Űrnapja, s így lapzárta KEDDEN ESTE!! Űrnapja. Junius 19-én. jövő csütörtökön lesz Űrnapja, amikor az egyház a legméltóságosabb oltári szentséget ünnepli. A szentmisék sorrendje e napon a rendes vasárnapitól annyiban eltérő, hogy fél 7, fél 8 és 9 órakor kezdődnek, tehát a 10 órai nagy- mise elmarad a körmenet miatt. A 9 órai szentmise után indul a körmenet a szokott utón. Az ismert he­lyeken álló sátrak előtt megállanak és áldást oszta­nak a Szentséggel. A Mária-utca és Jenő-utca sar­kán levő Müller-féle keresztnél Pichler István espe­res plébános szent beszédet tart. Az egyház már napokkal előbb gyűjti a virágokat és kéri a híveket, hogy a Szentséget útjában virágeső kísérje. Az el­maradt 10 órai szentmise helyett fél 12 órakor, tehát a körménél után lesz csendes szentmise azok számára, akik a délelőtt folyamán nem juthattak szent mise hallgatáshoz. Űrnapja után 8 napon át mindennap este 6 órakor litánia lesz templomunk­ban, az első és az utolsó napon szentbeszéddel, Cserkészfogadalomtétel. Pünkösd vasárnap dél­előtt volt a 929-es Szent Mihály cserkészcsapat szo­kásos évi fogadalomujitása és az újoncok fogadalom- tétele. Az idén az ünnepséget a Rákóczi-raj zászlójának; szentelése nyitotta meg. Peccol Gusztávné, mint zászlóanya verte be az első szöget a nyélbe, utána Pichler István esperes plébános a szervező testület nevében. Ezután 18 újonc tette le a fogadalmat, hogy egyeneslelkü, kötelességeit hűen teljesítő, ud­varias, vidámlelkü harcosa lesz Istennek, hazának, embertársainak. Volent Béla szavalata és az ima után a zászló előtt felvonult a csapat s nóta szóval tért vissza-az otthonba. Magyar lányok évzáró diszgyülése. Lélekemelő és imponáló keretek között zárult a Magyar lányok egyesületének ez évi nagyszabású, értékes, karitativ szellemű munkaprogrammja. Az ünnepélyes gyűlést e hó 11-én, a Kaszinó tanácstermében tartották, amelyen a Magyar lányokon kívül megjelent Kre- nedits Sándorné a Mansz elnöke, Bálint György hitoktató a Magyar lányok lelkiatyja, dr. Kohajda Margit a Mansz alelnöke, Széky Emőné fővédőnő, Keresztes István dr., Balázsovich Zoltán. A fölsorol­takon kívül még számosán résztvettek a gyűlésen azok, akik a Magyar lányok munkáját egész éven keresztül nagy rokonszenvvel és szeretettel kísérték, sőt eljöttek azok a hálás anyák és gyermekek is, akik a nehéz időkben többször élvezték a Magyar lányok egyesületének nagy szívességét és jóságát. Az, ünnepélyes gyűlést Bauer Lászlóné a Mansz- lányok agilis elnöke nyitotta meg. Megkapó és föl­emelő szavakkal emlékezett meg a trianoni gyász­napról, a magyar nemzet legendás hőséről, Horthy Miklósról és a Magyar asszonyok legnagyobb vezér­alakjáról, Tormay Cecil elnöknőről, akinek nagy nevéhez fűződik a »Mansz« egyesületének 10 éves fennállása. A rákos szentmihályi Mansznak — úgy­mond — amely már nyolc év óta működik gazdag eredménnyel: kicsiny hajtása a helybeli Magyar lá­nyok egyesülete. Jelszavunk a szüntelen jócselekedet, vallási felfogásunk szerint a szentek és nemzeti esz­mények követése, mert ezek elfeledése nyomán, épí­tés helyett, az összeroppanás jár. Bauer Lászlóné elnök általános és nagy tetszéssel fogadott beszéde után Széky Emőné fő védőnő emelkedett szólásra, aki meleg szavakkal és hálás szeretettel mondott köszönetét azért a lekötelezőén kedves segítségért, amellyel a magyar lányok egész éven át a Stefániát támogatták. A titkári jelentést — Bencze Lászlóné Gergely Piroska helyett — az elnöknő olvasta fel. Ugyanis Gergely Piroska virágzó leány életét föl­cserélte a magyar asszony életének uj világával s igy kilépett a Magyar lányok egyesületéből. Az egyesülettől meghatóan kedves, melegen érző levél­ben búcsúzott. Demeczky Nusi, a buzgó pénztáros pontos és ügyes beszámolót tartott az évi bevételék­ről és kiadásokról. Az egyesületi élet különböző jelentései után Bálint György hitoktató, hitéletünk kedvelt vezéralakja tartotta meg beszédét a Liliomos királyfiról, Szent Imre hercegről. Magával ragadó beszédében megjelölte azt az utat, amelyen a magyar lányoknak haladniok kell, hogy megközeiithessék azt a tökéletességet, amely az emelkedett, tiszta lelkek öröme és boldogsága lehet. A szívhez szóló, gyönyörű beszéd után Fritz Anna elszavalta a »Mozdonyok beszélgetése« cimü irredenta költeményt mély érzéssel és tökéletes kidolgozásban. A gyűlés végén dr. Keresztes István, társadalmi életünk nagy- rabecsült, népszerű alakja tartott beszédet hőseink­ről. Gondolatokban gazdag, hazaszeretettől izzó be­szédét azzal fejezte be: »A történelmi időkben a nőre mindig nagy feladat várt. Nagy hivatás vár rájuk most is, mert egy uj honfoglalásra kell elő­készíteni a férfiak szivét, lelkét. A férfi lelkét pedig elszánttá, erőssé úgy teheti a nő, ha egyesíti magá­ban a földre jutott napsugár minden tökéletességét.« A gyűlés végén Krenedits Sándorné Mansz; elnök, a leányegyesület elnökének, Bauer Lászlónénak, oda­adó és fáradhatatlan munkájáért a legnagyobb és legőszintébb elismerését fejezte ki. Ez ünnepélyes gyűlés alkalmával a Magyar lányok hódoló táviratot küldtek, önálló munkásságuk első éve alkalmával Tormay Cecil országos elnöknek. A diszgyülés után a Magyar lányok megkoszorúzták a rákosszentmii- hályi hősök emlékszobrát, ahonnan hazafias gondo- hályi hősök emlékszobrát, ahonnan lelkes hangu­latban távoztak. A Magyar lányok egyesülete a fias misszióját.

Next

/
Thumbnails
Contents