Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-19 / 3. szám

3. szám.

BAKOS VIDÉK*

3. oldal.

Legborzasztóbbak és a tudomány niái állása szerint menthetetlenek a giimős agyhártyagyulladásnak esetei» amelyek különösen kisgyermekkorban gyakoriak, s amelyek hasi és hörgkörüli* nyirokcsomók giimős megbetegedéseinek következményei szokták lenni.

A látás és hallás szervét és t végül a bőrt is megtámadja a gümőkór. A bőrön, mint bőrfarkas (lupus), jelentkezik; a gümőbacillus többnyire a vérárán^. utján kerül., a bőrbe, ;melynek jelenlétét leggyakrabban az arcon piros,..kissé kiemelkedő folt árulja el, s a folt szélein apró göböcskék játszanak., A. folyamat a középen. í^ár Legesen, gyógyul, mikpc a. széleken újabb és újabb göbök keletkeznek. Sokszor a beteg terület ki'foszlik, kifékélyesedik, máskor pétiig a folyamat csúnya, torzító hegekkel gyógyul. >: K. .

, Láthatjuk a fentiekből, hogy alig van szerv, amit a gümőkór nieg ne támadna.

Az utolsó 3 év rákosszentmiháíyi halálozási statisztikájából megállapítható, hogy a. 75 gümőkórban elhalt közül 68 tüdőgümőkór, 6 giimős agyhártyagyulladás, 1 bélgümőkór és 1 gümős hashártya- gyulladás volt a halál oka. A 68 tüdŐgüipőkórban elhalt közül 6 olyan eset fordult elő, ahol gége- gümőkór is,volt jelen, továbbá 1—1 olyan eset volt, ahol csonttuberkulózis, illetve béltuberkulozis is szerepelt a tüdőgümőkór mellett.

A gümőkór lefolyásában nagyon különböző, lehet. .Eltekintve a sajnos, oly gyakori halálos eredményektől, yannak esetek, amelyek hamar, 5—6 hét alatt teljesen meggyógyulnak, vannak azonban olyan esetek is, amikor a beteg évtizedekig elhúzza a gyógyulást, a betegségi tünetek kisebb-nagyobb szünetelésével. Kétségtelenül az a legnagyobb veszély az emberi szervezetre, ha látszólag egészséges egyénben fennálló fertőzött szervrészletben nagymennyiségű gümős anyag képződik és ez az anyag egyszerre fertőzi valami uton-módon a szervezetet. Különösen veszélyes a kövér egyének gümős megbetegedése, ami igen gyakori; veszélyes azért, mert nemcsak a beteg (különösen a nők, akik mindig soványodni szeretnek), hanem a hozzátartozók előtt sem^ tűnik fel, ha a kövér családtag hirtelen lefogy néhány kilogrammot és az amúgy is íxoinályos tünetekkel, bizonytalan panaszokkal járó kezdeti gü- mos folyamatot igyekeznek más elfogadható okokkal magyarázni. A hágyadtságot, fáradtságot rendesen a- végzett munkával, tanulással stb. hozzák kapcsolatba. Amikor sokszor tompá fájdalmakat, hát*, mellfájásokat, itt-ott szúrásokat éreznék, az étvágytalanság* éjjeli izzadás és testsulybeli fogyás niellett, — még mindig nem első gondolata a hozzátartozóknak az orvoshoz fordulni, hanem először a »jól. Beválj hü^zerekhe# folyamodjak, pedig nagyon sokszor már ekkor is késő az orvoshoz fordulni, Még nagyon jór ha észreveszik az esténként mindig növekvő.,,^s jelentkező hőemelkedést, a köhögést és leöpetet, esetleg annak vérrel is kevert alakját. Sajnos, legtöbbször csak a véres köpet az, beteget az orvoshoz hozza; ez az állapot pedig'a legtöbbször már a generalizálódás kezdete, amely állapot a tüdő általános fertőzését jelentheti.

% Ezekből láthatjuk, mily fontos az, hogy a beteg korán ménjen orvosához, de ez még nem minden; az orvosnak is korán kell észrevenni a baj jelenlétét és elhelyezkedését, úgynevezett lokalizációját; hogy a * megbetegedés jó-, vagy rosszindulatu-e, azt az orvos a betegség elején csak a leggondosabb megfigyeléssel tudja megállapítani, s ezért fontos az, hogy már a betegség elején, tehát nagyon korán igen szorgos, mindenre kiterjedő vizsgálat végeztessék. Ha nem állapodik meg a folyamat, a tüdő és más beteg szerv pusztulása mindjobban előrehalad, a beteg állapota állandóan romlik, a lázas állapot mindig, magasabb és hosszantartóbb lesz s az éjjeli hőmérséklet leesésével. kapcsolatosan erős izzadás lepi meg a beteget. A köhögés, köpet mindjobban kifárasztja, fullaszt ja az amúgy is erőtlen, mindig ágyban maradni akaró, legyengült, csontvázszerii, elgyötört beteget, aki bármennyire szeretné is nagyon sokszor, .nein tud, meghalni, mígnem az erőbeli állapotnak a teljes étvágytalansággal, nyelés képtelenséggel együtt , (fáj a falat, amikor lemegy) való romlása meghozza a beteg által sokszor óhajtott tragikus véget. (Folyt. köv.).

A varos nave.

Ki .szélet vet, vihart arat. Ä városnév-ankét kezd tulcsapni medréből. Garmadában kapjuk a leveleket, melyek, sajnos, nem sokkal visznek közelebb a megoldáshoz, de azt nagy többségükben megmutatják, hogy a Szentmihály ősi névhez őszintén é*. határozottan ragaszkodik közönségünk. A legutóbbi hét postájából néhány levelét közreadunk. Legelőbb is kitűnő müvészdakostársunk, Mühlbeck Károly tréfás- és komoly sorait, mint igen fontos és figyelemre méltó dokumentumot. íme:

Kedves barátom! Jubiláló fejemmel tulajdonképen, mint itteni lakos is jubilálhatnék, jogot for málhatok tehát arra, hogy a város név dolgához hozzászóljak. Annyi mindenféle ötletet közölt már a »Rákos Vidéke«, hogy az ember, valósággal belegabalyodik. Az eddigi nyomokon elindulva, két megoldás is kínálkozik. Uf várost alakítunk és abban egész sereg községet-, telepet halmozunk össze. Ezen a jogon elnevezhetnők tehát Halmazafvárosnak. (Most pukkadj, Szentmihályi Miska!) Ha pedig, a felvetett hazafias mesgyén haladunk, akkor nevezzük el: »Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta« — megyei városnak... (Szinte hallom, hogy mit mondasz, mikor ezt olvasod: »Ha ez a Mülbecíc nem képet küld, akkor — képtelenséget.) De hát, hagyjuk.a mókát. Komolyan is szavazni akarok. Én, a sashalmi ember, azt mondom, hogy a város neve csak Rákosszentmihály lehet. Legyünk igazságosak: mindenki Szentmihályt ismeri és a legtöbb idegen az ehmann-telepi, majd sashalmi lakosokról is azt tartja, hogy Szentmihályon laknak. Semmi okunk sincs reá, hogy ezt a köztudatban élő, általánosan ismert és történelmi gyökerű nevet, mely fogalmat jelent, kisebbítsük vagy elvessük. Szívesen leszek Rákosszentmihály város polgára és ha alkalom nyílik, ennek a körülménynek rajzoló eszközömmel is hirdetője. Baráti üdvözlettel Mühlbeck Károly.

Komoly és okos hozzászólás a következő is:

»Tek. szerkesztőség! Csodálkozom a városnévvitán. Hát lehet másként is elképzelni a város nevét, mint Szentmihály? Ha toldatot akarnak, legyen bármi. Én azt sem tartottam helytelennek: amit a »Rákos Vidéke« javasolt, a Cinkotaszentmihályt. A hat szótag nem akadály. Tévedés, hogy ne lenne ilyen hosszú városnév. Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza stb. elég példa rá. De az igaz, hogy »Cinkota« szláv szó. Ezen nem lehet vitatkozni. Ha e miatt mellőzik, nem lehet sérelmes, ha mégis fen-