Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-01 / 22. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 22 szám. szilárd keretek között megtartotta Szentmihályunkat. Ide s tova huszonöt éve már annak, hogy megismertem, megszerettem és becsülni tanultam Krene- dits Sándor főjegyzőnket. Akkor is minta vezető tisztviselője volt a még szerényen bontakozó községnek, a mai Nagy-Rákosszentmihály élén ugyancsak az. Az úri mivolta sem változott meg. Hazafias megbízhatóságán sem martak csorbát a sokakat — meg- lepetésszerüleg — eltántorító őrületes idők. Emberszerető jósága sem szikkadt ki, hanem inkább még kiapadhatatlan forrássá mélyült a szűk esztendők következtével. Buzgósága sem ernyedt el, Tetterejét még inkább fokozták, szélesbitették az azóta megérlelődött bölcs tapasztalatok. Kicsiny, nagy, szegény, gazdag előtt egyenlően nyitva őszinte magyar lelke és hivatalának ajtaja. Megértőleg, igazságosan törekszik segíteni minden hozzáfordulón. A kálvinista községi biró, Kecskeméthy Vince bátyánk nemes bizonyság reá, hogy nem felekezetieskeidő, noha a katholikus egyházközségnek világi feje. A magyar barátságot is sokra tartja. Mégis főként a községháza és meleg családi otthona között oszlik meg az ő kiegyensúlyozott, mindnyájunknak szép példát mutató (élete. Tetőtől talpig istenhivő, egész ember Krenedits Sándor, s midőn vele most így foglalkozom, mintha csak a régi szép Rákosszentmihály selyemzöld akácfalombos, fehér akácvirágos gyönyörű utjain — huszonöt év előtti fiatalságunkkal — kart-karba szorítva mendegélnénk... Jól esett nékem egyszer már, most ezeket is elmondanom a község első vezető polgáráról, ki a szebb hagy okmányoknak is testesítő je főjegyzői székében ... Tülköl a lóvonat, Kuff ur, a szigorú lóvasúti főellenőr után, a Biró néni régi fogadójánál, olykor többször is ... Valahonnét, a rácsoskapun-tulról — ugy-e kedves, jó Sándorom! — minékünk is tetszőleg, micsoda boldogan, micsoda derűsen, micsoda pajkos kedvvel dalolták a nevetős szemű, vidám szentmihályi leányok: Kalauz ur, kalauz ur! Vigyen el odáig, Vigyen el a kisangyalom Rácsos kapujáig!... Szí. Imre herceg. Nép voltatok eddig, most nemzetté váltatok Krisztus által, — Írja Szt. Pál a megtért efezusiaki- nak. A keresztség felvételével emelkedett a magyarság a történelemalakitó nemzeték sorába, s lett az európai kulturtest tagjává. A keletnek a keresztény kultúra számára való meghóditásával divinatórius szerepet töltött be a magyarság, s ezzel lett az európai nemzetek egyenragu tagjává. A magyarok ősvallása már az Etelközben bom- ladozóban volt, csak kitalálás, amit az ősvallásról tudunk, Hadúrnak még a nevét is múlt századi klasz- szikusaink költötték. A valóság az, hogy a magyarság vezérei már Árpád előtt is az északeurópai keresztény fejedelmek szövetségesei voltak, s amikor hazánk földjére léptek, már sok volt soraikban a keresztény. Nem máról holnapra s nem erőszakkal lett kereszténnyé a magyarság. A népvándorlás korában a fejedelem mindenkor a maga fajának legkiválóbb képviselője, reprezentatív man-je. Ki merne kételkedni abban, hogy Árpád, Géza vagy István nem volt minden izében a magyar fajnak és géniusznak legtipikusabb megtestesítője, a legmagyarabb magyar? S ha ezek az elit-magyarok, az Árpádok, már mint jövevények is olyan melegséggel ölelték keblükre a keresztet, s olyan bensőséggel élték át a keresztény életeszményt, hogy az egyház szentjeinek sorába emelkedtek, nem bizonyitja-e ez, hogy a magyarságnál a kereszténység fölvétele nem volt puszta forma, hanem élet, hogy a katolicizmus a magyar lélekben ősidők óta szunnyadó csira volt, mely benne életteljességgé vált a Duna-Tisza közén. Az árpádházi szentek és boldogok hosszú sora révén árasztotta reánk az egyház teljes fény özönét, általuk és bennük lettünk valóban keresztények, az európai keresztény kultúra méltó építői. Csak aki a legmagasabb csúcsokon járt, látta és ismeri az egész országot, s a magyarság e szentjeiben jutott el Krisztus országának fennsíkjaira s legrejtettebb szépségeinek megismerésére. Dísztelen, üres, rideg szoba lenne nélkülük az otthonunk, fénytelen múlt, igérettelen jövő. A magyar faj nagy isteni ajándékkal indult el európai hóditó útjára: lelkében élt a kulturképes1- ség, mint ősi finom ösztön, ezzel ismerte fel korán a kereszténységben rejlő örök értékeket. Minden európai kultúrának a kath. szerzetesrendek vetették meg alapját. Az egész középkoron át egyedül ők művelik a tudományokat és művészeteket, ők nevelik és oktatják a népet, ők teremtik meg az állattenyész|- tést, a mezőgazdaságot, a virágkertészetet és konyhaművészetet, minden iparágat, Szt. Benedek regulája alapján, szóval a mi* mai egész kultúránk egyházi eredetű. A keresztény egyháznak e magasabb lelki és gazdagabb nemzeti életre való törekvését a ma,- gyar fejedelmek hamar észrevették, ennek követését kormányzásuk alapelvévé tették és az egész középkoron át minden Ázsiába való visszasiránkozás nélkül, tántoríthatatlan hűséggel szolgálták a keresztény kultúra ügyét, mint a legmagasabb ügyet. Hogy a katholikus politika magyar politika, azt neim is vitatta komolyan senki addig, mig hazánk is bele nem lépett a XVII—XVIII. századi liberalizmus eszmekörébe. Az egyház elvesztette vezető szerepét, s vele elhalványult a szentek gloriolája is, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Krisztus királyi trónjára az észt ültették és az esztelenségek végtelen sorozatát követvén el századokon át, Európa ma ébredezni kezd súlyos lázálmából. A szabadkőműves vezető államok ábrándultak ki leghamarabb a világ- boldogító eszmékből, s ahol leghangosabban követelték az egyház eltiprását, ott hódolnak ma legőszin- tébben az örök Róma előtt! Az olasz állam maga sietett megünnepelni nuzziai Szt. Benedek, assziszi Szt. Ferenc és a kongregációk alapításának száza,- dós évfordulóit, hasonlóan megragad a radikális köz- társasági francia kormány minden alkalmat, hogy az egyház iránti tiszteletét nyilvánítsa, sőt éppen a francia társadalom, mely 30 évvel ezelőtt kultúrharcot vívott Lourdes miatt, ma a liziői bájos szeníMégis a legjobb ós legolcsóbb as Uj rends zetüszivattyús kot, közi és motorhaj tiara. KAMMECKEH ALAJOS lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadalmazott találmánya. Rákosszentmihály, 11ÁKOSI-UT 55. 1 darab szivattyú 6 méter csővel és kutfedőlappal 250 pengő. Raktáron: tűzhelyek, kijáró ablakok és kéménytoldók. Javításokat a legolcsóbban végzünk.
