Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-19 / 3. szám
X3ÖC. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, január 19. 3. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Városi faiskolái! Irta: KecsUeméihy Vince. Úgy látszik, hogy mégis csak várossá alakul ez a három nagyközség, s ezért előre bocsájtom a szakszerű véleményemet, hogy az üj megyei városnak a fásitás szempontjából elsősorban is mire van szüksége. Legelébb is arra kellene törekedni a város vezetőségének, hogy nagyobb kiterjedésű faiskolához szükséges területet biztosítson. Legalább is 10—15 hold kell erre, a város bármelyik helyén, de egy tagban, mert csak igy lehetne okszerűen a rengeteg sok utcát ékesíteni, befásitani. Ha a városnak magának lenne faiskolája, akkor a fásitás a városnak, azt lehet mondani, semmibe sem kerülne, sőt igen szép mellékjövedelmet is hozna és igy nem csak az utcai fásítást végezhetnénk okszerűen, hanem a létesítendő köztereket is szépen parkozhatnánk. Hiszen Rákosszentmihálynak is van egy kis faiskolája, amit ezelőtt 5—6 évvel megteremtettünk. Bár az egész kicsi dolog, 1200 négyszögöl, vagyis egy magyar hold, mégis évenkint egy-két utcát be tudunk ültetni, mert mindezideig utcáinkon ami fásitás történt, ahhoz a község egyetlen fillérrel hozzá nem járult, csak pusztán a faiskola művelésének munkájáról kellett gondoskodnia. Hogy a fásításokkal nagyobb eredményt nem tudtunk elérni, az nem mirajtunk múlt, hanem tisz* tán azon, hogy kicsi a terület, ahol nem lehetett nagyobb mennyiséget termelni és a kiültetett facsemeték nagy részét is gonosz kezek, lelketlen emberek tönkre tették és tönkre teszik még ma is. Azért már most kellene gondoskodni arról, hogy a jövőbeli megyei város számára már most rendelkezésre bocsássanak az érdekelt községek megfelelő helyet, mert a jelenlegi községi faiskolában néhány ezer kikelt magoncom van, amelyeket mind át kellene iskolázni, de mert a jelenlegi faiskola olyan szűk, — oda egyetlen darabot sem tudok átültetni. Az legyen az előrelátó megnyitója az uj város kertészetének, hogy a három község, egyesült erővel már most gondoskodik a jövőről. Megmentünk vele egy évet, ha már a tavasszal célirányosan tudunk gazdálkodni. A kérdés egyáltalán nem megoldhatatlan, ha őszinte barátsággal, komolyan akarjuk. Én ezennel beharangoztam. Az illetékesek tegyék meg a további lépéseket. Az uj városnak igazi kertvárosnak kell lenni, amely árnyas-lombos szépségével idevonzza az embereket, ezt azonban csak céltudatos és idejekorán megkezdett gazdálkodással tudjuk elérni. A plébános fUvödni megy. (Tanulságos történet.) I. A Hév. villamosra valahol, mondjuk Kistar- csán, az utolsó pillanatban felkapaszkodik egy reve- rendás férfiú, akit feltűnő hasonlatossága miatt igen gyakran Vass József miniszternek néznek. A villamoson nem, mert a kalauzok tudják, hogy vonalmenti plébános, de az utasok nem ismerik, mert rövid ideje, hogy átvette azt a plébániát. Pihegve megáll a kocsi perronján. Bent a kocsiban munkás- forma ember ül, karján vézna, beteg, lázas, kilenc éves leányka. Valamennyien gúnyos nevetéssel, ellenséges pillantásokkal tekintenek a kint álldogáló pap felé, aki csakhamar felismeri a helyzetet és mivel legény a talpán, tüstént benyit a kocsiba és a beszélgető csoport közelében helyet foglal. Lássuk, mi a bajuk ? gondolja magában ... II. A kocsiban a beszélgetés tovább folyik. Az ember viszi a szót. — A kath. elemi iskola néhány lépésnyire van a lakásunktól, de oda nem vették fel a gyereket, mert mi már a telepi állami iskola körzetéhez tartozunk, az pedig igen messze esik tőlünk. Ez a be- teg, gyenge gyerek a gyaloglástól ment tönkre. Kórházba vinném. Már próbálkoztam, de nem sikerült. Talán most felveszik a Szent Istvánban. Nincs szk vük az uraknak. Akadtak köztük jó emberek, akik ajánló levelet is adtak, de csak nem használt. Az iskola Öli meg; a gyaloglás, a sár, viz, hideg. — Ha az ember panaszkodik, mindjárt ráolvassák, hogy kommunista, aztán elbánnak vele. Helyeslés, szörnyüködés, fejcsóválás. Az asz- szonyok még tóditják a dolgot... III. A vonat a budapesti végállomásra érkezik. Az asszonyok leszállanák. A plébános a gyereket tartó ember mellé ül át és kérdezősködik. Hogy is áll a dolog? Az ember mindent ugyanúgy elismétel. Elmondja, hogy grófi cseléd volt, majd fővárosi tűzoltó lett. Füstmérgezést kapott', megrokkant. Kis nyugdijából tengődik. Leszállanák; a pap taxit fogad és a csudálkozástól megdöbbent embert gyermekestől együtt beülteti maga mellé a kocsiba. — Rudolf-rakpart 6. A kir. tanfelügyelőségen elámulnak a furcsa vendégek láttára. Egyik a beteg gyermektől fél Lapunk mafi száma 14 oldal.
