Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-20 / 16. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, április 20. 16, szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám óra 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Figyelmeztetés f A község jövője ellen dolgozó kezek iveket terjesztenek Rákosszenimihályon a várositás ellen. Megtévesztő rábeszéléssel arra akarják rábírni az adófizető polgárságot, hogy aláírásával azt jelentse ki, hogy midőn a várossá alakulás mellett szavazott és az erre vonatkozó ivet aláírta, akkor megtévesztették és most visszavonja szavazatát. A község vezetősége, illetve a várositó mozgalom vezetősége nyomatékosan figyelmezteti az érdekelteket, hogy az újabb ivek körözésének fel ne üljön. Az érvényes szavazatok ott vannak a vármegyeházán; újabb szavazásnak nincs helye. Rákosszentmihálynak nincs olyan polgára, aki ne komoly meggyőződéssel irta volna alá az ivei. Ez a polgárság nem üz játékot a szavával és nem változtatja gyermekes módon a meggyőződéséi. Az aláírások gyűjtésére most folyó kísérlet egyéni akció, mely nem kíméli a község érdekéi és arra kész, hogy további fejlődéséi kockáztassa. A várossá alakítást úgy kértük, hogy a lakosság újabb megterhelésével ne járjon és csak akkor rendelik el a felsőbb hatóságok, ha csakugyan ilyen módon vihető keresztül; tehát aggodalomra és véleményválioziaiásra oka senkinek sem lehet. Utasítsuk vissza a kísérletei, mely a saját komolyságunkból és polgári szavunkból akar gúnyt űzni és már a puszta megkockáziaiásávat is mélyen sérti önérzetünket. hamar megindult a föld. Nemcsak Jeruzsálemben, hanem a világ minden tája felé uj élet fakad a feltámadt Krisztus hitéből. Az egyszerű halászok tanu- ságtétele osztja, folyton osztja az emberi nemet. A boldog hivők és a szerencsétlen hitetlenek nagy tábora kialakul. S az első növekszik, a másik fogy. Két évezreden át szakadatlan harc és küzdelem áll a feltámadt Krisztus hite és a tagadás közt. A jeruzsá- lemi első alleluja, a föltámadás öröméneke állandóan hangzik. Az évszázadok alatt sokan voltak, kik el akarták fojtani. Sokan és nagy hanggal szórták az átkot Krisztusra és hiveire. Túl akarták kiabálni a dicsőséges alleluját, meg akarták állitani az Istent kereső szív dobogását. Sokan akarták és nagyon akarták és most is akarják és mégsem sikerült nekik. Nem sikerült és nem is sikerül sohasem, azért, mert a Király győzhetetlen. Megmondotta, a nagy átkokat előre látva, vigasztalásul mondotta szorongó hiveinek: »Én meggyőztem a világot.« De akarta, hogy a harcot érezzük és vele együtt vivjuk. Akarta, hogy tudatában legyünk a kereszthordozásnak, az áldozatnak és hogy igy nemcsak az övé legyen a győzelem, hanem mi is részesei lehessünk a dicsőségnek és a jutalomnak. Akarta, hogy mi is küzdj ülik, mert épen ezáltal erősödik ajkunkon a diadalének, a föltámadás örvendetes, dicsőséges alleluja-éneke. Most végigmegyünk a föltámadás ünnepi me neHúsvéti é Irta: Aiexy Rexsö. El van hengeritve a nagy kő, az Ur angyala ül rajta. És jönnek a jámbor asszonyok, ájtatos kegyelettel és megdöbbennek: a sir üres. Jönnek a tanítványok szorongó reménykedéssel és csak az összehajtogatott gyolcstakarót találják: a sir üres. Hát hová lett a fájdalmak férfia, merre van a megcsufolt és meggyalázott Mester, hol találják meg a ke- resztreszegezett, az átszűrt szivii Jézust? Nincs itt, feltámadott! A föld megindult, mikor a sir megnyílt, hogy kiadja azt, ki erősebb volt a halálnál, erősebb a halált okozó bűnnél, hatalmasabb a bűnt és halált hordozó világnál. A föld megindult a krisztusi győzelem hajnalán, hogy a halálban reményét vesztett ember szivét megindítsa; a föld megindult, hogy a megdicsőült Istenember hite lüktessen a világban, mint a szív az ember testében, hogy ezt a halálborzalomtól megdermedt emberiséget felmelegitse a feltámadt Krisztus szeretete. Él Krisztus, és élednek a hívei: az apostolok; a jámbor asszonyok, kik közt megjelent és akikhez szólott. Dóoog az átdöfött Szív és Isten szeretetétől azoknak szive, kik ujjúkat a szent sebbe illesztették. De mert boldogok, akik nem láttak és hisznek, csak89T Lapunk mai száma 14 oldal.