Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-16 / 11. szám
11. szám. RÁKOS VIDÉRB 3. oldal. 1 házi állatok tuberkulózisa. irta: pillér György. Gümőkór alatt általában azt a kórformát értjük, amelyet a Koch által 1882-ben felfedezett bacillus tuberkulózis idéz elő és amelyre legalább, a bán- talom kezdeti szakában erek nélküli göböcskék, — a gümők jellemzők. A bántalom rendszerint helybeli fertőzés következtében lép fél és csak lassan terjed a szövetekben tovább, miért is a gümőkór rendszerint krónikus lefolyású. Akut, heveny jelleget csak akkor ölt, ha a széteső gümők tartalma a vér- vagy a nyirokáramba kerül. Emberre a legpusztítóbb népbetegségek egyike. Háziállataink közül a leggyakrabban fordul elő szarvasmarhában és sertésben. Ló .és kutyában ritkábban, kivételesen juhokban is előfordul. Elég gyakori e betegség még majmok- és házinyulakban. Előfordul még halak- és szárnyasokban. Szárnyasok közül különösen papagályok betegszenek meg gyakrabban gümőkórban. Nem tévesztendő össze a most uralkodó papagálykórral, amelyről talán egy más alkalommal fogok szólani. Mivel kétségtelen tény, hogy az emberi és állati gümőkór azonos természetű, ennélfogva érthető az fs, hogy újabb időben e betegség elleni védekezés nemcsak a közegészségügy, hanem az állategészségügy egyik igen fontos feladatát is képezi. Mert nem lehet köi- zömbös az emberre nézve az a tudat, hogy a körülötte élő háziállatok ezen súlyosan fertőző betegsége — részben az állatokból kikerülő váladék — a tőlük nyert és emberi táplálékra állandóan felhasznált állati nyerstermények, minő a hús és a tej: okszerűtlen elfogyasztásával legdrágább kincsünket, egészségünket veszélyeztesse. A gümőkór elleni hathatós és egyetemes küzdelem csak akkor lesz tökéletes és célravezető, ha állam és társadalom, tudós meg gazda, ember és állatorvos egyaránt kiveszi részét a munkából. De mindezen felsorolt tényezők vállvetett munkája is csak akkor lesz eredményes, ha megfelelő és a gyakorlatban is kivihető szociális törvények és rendeletek hozatnak, amelyeknek helyes keresztülvitele a betegséget, ha teljesen ki nem is pusztíthatja, de legalább a legszűkebb keretek közzé szorítani képes lesz. Jelen cikkem szűk kerete nem elégséges ahhoz, hogy a gümőkór elleni védekezést bővebben tárgyaljam ez alkalommal, épen ezért a gümőkór elterjedésével foglalkozom ezúttal. Hogy a gümőkór a szarvasmarhák és sertések között terjedt el legjobban, ez a mindjobban elterjedő belterjes gazdálkodásban leli magyarázatát. Kétségtelen az is, hogy a ragály iránti fogékonyság fajták szerint módosul, de a betegség nagy elterjedésének mégis az állatok szoros együttélése, istállóztatás, intenzivebb táplálás, gyorsabb fejleszteni akarás az előmozdítója; hoz zájárul még ehhez az élénkeb b állatforgálom, mert ez utóbbi különösen a ragály széthurcolásával terjeszti a betegséget. Szabadban élő állatok között ritkábban fordul elő, mint istállózott állatoknál. Északamerika, Északafrika nagykiterjedésü legelőin élő állatok között e betegség csaknem teljesen ismeretlen. Európa nyugati államaiban lévő nyugati fajták között, különösen pedig sűrűbben lakott vidéken és nagyvárosok közelében igen gyakori. Mig ellenben Európa keleti részén a szabadban élő nagy- szarvu marhák között ritkán fordul elő. Édes hazánk, a történelmi Nagymagyarors:zág határain belül élő úgynevezett magyar fajta, nagyszarvu, füstös szinü szarvasmarha még ma is úgyszólván ragálymentes. Mig ennek legfeljebb 1—2o/0 a fertőzöttsége, addig az importált nyugati fajtájú pirostarka fertőzöttsége 20—40 százalék és a világnak ma talán legjobb tejelő marhája, a fekete-tarka hollandi marha fertőzöttsége még ennél is nagyobb, 60—70 százalékot is elérhet; sőt sok esetben ezt is felülhaladja. A fentebb említett magyar szarvasmarha ellenállóképessége könnyen érthetővé válik, ha tudjuk azt, hogy ez az állat ami Erdélyünk kristálytiszta hegyi levegőjét szívja be tüdejébe és a magas hegyek fensikjain termő zamatos és csaknem baktériummentes füvével táplálkozik. Ez a fajta állat nagyobb tömegben él még (Hortobágy) pusztán, ahol szintén szabadon legelhet és igy a fent vázolt fertőző lehetőségnek kitéve nincs. Alkalma volt e sorok Írójának a hortobágyi állatállomány megtekintése 1924 tavaszán. Amikor is saját maga győződhetett meg arról, hogy az egynapos magyar borjú mily hatalmas, erős állat. Egynapos korában is szinte önálló életképességre van berendezve. Ilyen élettani berendezés és létfeltétel mellett szinte elképzelhetetlen, hogy a szervezetébe bármily utón is bejutott baktériumok elhatalmasodjanak erős szervezetében. Mig az importált nyugati fajtájú piros- tarka és különösen a hollandi feketetarka szarvas- marha csekély ellenállóképessége is világos lesz előttünk és rögtön megértjük az ezen állatok között uralkodó gümőkóros megbetegedések nagy számát, ha tudjuk, hogy ez az állat kizárólag istállózott, összezsúfolt helyekről származik, etetése mesterséges tápanyagokkal »kézből« történik és a tej elés forszírozott. Különösen áll ez a megállapítás a feketetarka hollandi fajtára, amelynél a bő tejhozamnak van alárendelve minden egyéb. Ez az állat a forszírozott tejhozam miatt tulfinomult, el- sat.nyúlt, mellkasa szűk, csaknem csúcsban végződik, szervezete elgyengült és igy a szervezetébe bekerülő gümőkóros fertőzés leküzdésére képtelenné válik. Mi,ndez mellékes, csak sok tejet adjon. Módomban volt ily irányú megfigyelés is, mert 1910-ben a körzetemhez tartozott egy bérgazdaság által importált 120 darab feketetarka hollandi tehén és 4 darab apaállat megfigyelhetése által bő tapasztalatra tettem szert. Rövid három év után majdnem az egész állatállomány elhullott, részben kényszervágatott és fájdalom, a boncolás igen-igen nagy százalékban gümőkórt állapított meg. A gazdaközönség által pirostarka anya és feketetarka apa keresztezése sem hozott jobb eredményt, mert a világháború kitörésekor már nyoma sem volt a feketetarka szarvas- marhának körzetemben. Nyomatékosan ismétlem, hogy fenti nagy százalék csak az importált szarvasmarhákra vonatkozik. Az okszerű állattenyésztés, valamint az évente igénybe vett tuberkulin ojtás mindig kisebb térre szorítja a szarvasmarhák gümőkór j át hazánkban. Uj rendszerű szivattyús kút, kézi és motorhajtásra. K A M M E C K EH ALAJOS lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadalmazott találmánya. 'Rákosszentmihály, HÁROSI-UT 55. Legjobb, leggazdaságosabb, könnyüjáratu. Télen nyitott csappal fagymentes. A műhelyben bármikor megtekinthető. Javításokat pontosan és szakszerűen végzek.
