Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-02 / 9. szám

6 oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 9 szám. Tanfelügyelői látogatás. A sashalmi iskolák meglátogatása után a rákosszentmihályi iskolákat látogatta e héten Molnár Lajos dr. kir. tanfelügyelő. Hétfőn és kedden a központi iskolában, szerdán és csütörtökön a Csömöri-uti iskolában, pénteken pedig a Rákosi-uti iskolában tett látogatást Molnár Lajos dr. és mindenütt őszinte megelégedéssel, dicsérettel nyilatkozott a tantestületek lelkes és eredményes munkájáról. Szombaton és hétfőn elfoglaltsága miatt hivatalában kell tartózkodnia, így a tantestületek közös értekezletét keddre tűzte ki. Molnár Lajos dr. tisztelt, kedves ismerőse a rákosszentmihályiaknak: a polgári leányiskola decemberi magánvizsgálatán ő elnökölt s néhány éve elemi iskolánkat is megláto­gatta. Régi, kiváló tanfelügyelőink méltó utóda, — rokona és tanítványa a régi Magyarország egyik vezéralakjának, a történelmi érdemeket szerzett Mol­nár Viktor államtitkárnak. Neve és munkássága a pedagógiai irodalomban is jelentőséges. Az uj tan­terv egyik legjobb értője, magyarázója. Mostani lá­togatása alkalmával a tantestületek egy-egy tagját mintaelőadás tartására kérte fel s a megbeszéléseken az uj tanterv szellemében való tanitás értékeinek tökéletesítésére igen hasznos útmutatást adott. Szabad Lyceum. Szabad Lvceumunk legköze’ebbi előadását a népművelő bizottság másik népszerű intézményével, a Szülők Tanfolyamával közösen rendezi. Kiváló vendégelőadók is szerepelnek: dr. Réthey Ferencné, a Pro Hungária nagynevű elnöke, aki amerikai útjáról tart előadást és Helle László dr. főügyész, a fiatal tudós, aki a békeszerződést fogja ismertetni. Bizottságunk kitűnő előadója Kohajda Margit dr. »Mit jelent a mai nemzedék számára Horthy Miklós példája« címen tart ünnepi megemlékezést. Szórakoztatóul özv. Bállá Ignácné énekkara fog ma­gyar dalokat előadni, ezenkívül egy szólóének s né­hány szavalat van a gazdag műsorban. Az előadás a Kaszinó nagytermében március 10-én (hétfőn) este 7 órakor kezdődik. Halálozások. A régi magyar ujságirógárda egyik kiváló tagja hunyt el Budapesten. Id. Ribiánszky József a régi veretű, nemes gondolkozásu, minden izében lelkes magyar újságírók díszes gárdájába tartozott, akinek se lelkét, se stílusát, nyelvét nem fertőztették meg a modem idők. Színtiszta magyar volt minden Írása, nemes, emberszerető, hűséges, lángolóan hazafias és istenfélő a lelke, puritán jel­leme. Igen sok kedves, eredeti zamatos tárcája, rajza díszítette a Rákos Vidékét is, melynek közönsége mindig örömmel fogadta munkáit. Nyolcvankét éves korában halt meg, hosszú szenvedés után. Ribiánszky József 1818-ban Vácott született. Gimnáziumi tanul­mányait félbeszakítva beállt katonának. Végigküz- dötte a königgrátzi háborút és résztvett a monarchia olaszországi hadjáratában 1866-ban és 1867-ben. Mint hadapródőrmester tért vissza és katonáskodását befejezve, Nagyváradon érettségi vizsgálatot, majd a nagyváradi királyi jogakadémián bírói ’és államvizs­gát tett, később pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Egy ideig még mint ügyvédsegéd működött, majd hivataloskodott, de ez nem elégítette ki ambícióit és újságíró lett. Hosszú ideig dolgozott a »Budapest« szerkesztőségében, mint törvényszéki tudósító. Ezen­kívül humoros törvényszéki karcolatai és a katona­életből vett novellái jelentek meg a »Pesti Hirlap«- ban, a »Budapesti Hirlap«-ban és a »Magyar Hirlap«- ban. Ezzel egyidőben törvényszéki tudósítója volt a »Magyar Hirlap«-nak és a »Pester Lloyd«-nak is, de dolgozott az »Esti Ujság«-nak is. 1919-ben szél­ütés érte és azóta nem dolgozott, betegeskedett. Reggelizés közben érte utói a halál. Az óbudai uj temető halottasházában felállított ravatalt teljesen elborították a család, a rokonok és jóismerősök ko­szorúi és virágai, köztük a Magyar Újságírók Egye­sületének nemzetiszalagos koszorúja. A katholikus egyház szertartása szerint végbement beszentelés után a koporsót nagyszámú gyászoló közönség kisérte ki a sirhoz. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjinté­zetének gyászfátyollal bevont nemzetiszinü Jókai-lep- lével letakart koporsó felett a nyitott sírnál az egy­házi szertartás és a kórus éneke után Szirmay István, a Magyar Újságírók Egyesületének titkára vett mé­lyen megható búcsút az ujságirógárda veterán mun­kásától. — őszinte megilletődéssel fogadjuk Rákos­szentmihály egyik őszinte barátjának és éveken át volt lakosának halála hírét. Sábián Gyula ny. szfőv. sh. igazgató, életének 58-ik évében, hosszú, kínos szenvedés után elhunyt Kispesten. Özvegye, szül. Glatz Ferike, és kisfia, Gyuszika siratja. Elhunyta gyászt hozott a törzsökös szentmihályi Glatz családra. Kongreganisták farsangja. A leány- és fiu- kongregáció minden esztendőben hagyományosan megtartja farsangi házimulatságát. Az idei házibált vasárnap, 23-án rendezték a polgári fiúiskolában. Szűknek is bizonyult az iskola nagyterme, pedig a szomszédos cserkészotthont is igénybe vették. A szo­kásos kacagtató műsor sem maradt el. Egymásután, peregtek a jobbnál-jobb számok. Az előkészületek a legnagyobb titokban folytak, a szereplőkön kívül a többi tag semmit előre meg nem tudott, igy tehát teljes volt a meglepetés és a pompás szórakozás min­denki számára. Horváth Erzsébet mindvégig kacag­tató magánszáma nyitotta meg a műsort: Férjhez menjek? monológgal. Óriási sikere volt a fiuk számá­nak, a »Tegezésnek«-nek. Ebben a mindenben és mindig ügyes Szénás László és Poros Géza, valamint Árvay Imre, aki uj oldaláról mutatkozott be, olyan játékot produkált, hogy az egész jelenet alatt nem pihent el a kacagás. Ám a leányok sem maradtak mögöttük. Az élőszobor cimü két felvonásos vígjáték* ban egyik jobb volt, mint a másik. Grill Angéla imponáló jelenség mindig. Kedves a beszéde, finom és bájos a játéka. Siegl Maya ez estén olyan alakí­tást nyújtott, amellyel egycsapásra legjobb ko- mikáink közé emelkedett. Jóizü parasztlány volt, pompás ötletekkel fűszerezte játékát. Még egy másik komika is feltűnt. Orosz Ili, mindvégig kacagásban tartotta a hallgatóságot. Kiváló volt a többi szereplő is, kik tehetségük legjavát adták. György Kató, Szva- tek Joli, Schmiedt Rózsi, Wesselovszky Adél, Teleki Erzsébet és Polozsgai Baba. Szabó Attila magán­száma a tréfás, tót táncmester, nagy tapsot ^ratott. Reichenbach József nagy készséggel szavalta el Arany János Bajusz cimü nehéz költeményét. Hatá­sos és kedves volt Papp Margit magánszáma: A sváb pap prédikációja. Az előadó sok humorral és kedély- lyel adta elő a nevettető szöveget. Nagyon ügyes volt a következő zeneszám, melyben Szénás László és Árvay Alajos mandolinon, Árvay Endre hegedűn játszott, sokoldalúságának adván fényes bizonyítékát. Poros Géza énekszámával és szellemes konferálásá- val növelte a jókedvet. Műsor után gazdag, Ízletes büfé várta az ifjúságot. Majd a kongregáció házi­zenekara muzsikájára vidám táncra kerekedtek és sokáig mulattak a legjobb hangulatban. A házibál­nak kedves vendége volt Ceglédről Alexy Rezső, volt kedves hitoktatónk.

Next

/
Thumbnails
Contents