Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-10 / 10. szám
4. oldal. RÁKOS V1DEKB 10. szám. Nagy egyházi hangverseny a református gyülekezeti házban. A rákosszentmihályi református gyülekezeti házban (Cinkotai határut) f. hó 9-én, szombaton este fél 7 órakor nagy ének- és zene-müvészeti esemény lesz. Az országosnevü Árokháty Béla orgonamüvész és zeneszerző vezénylésével egyházi hangversenyt tartanak. A műsor a legelső rendű. A közreműködő művészek is mind előkelőségei, kiválóságai a zene-müvészti világnak. A nagy evangéliumi zeneköltő, Bach J. S. két kántátája énekre, zenekarra, orgonára; továbbá a felesége, Anna Magdaléna számára irt kottáskönyvének legszebb dalai és Haydn J. 74. sz. vonósnégyese kerülnek színre. A vezénylő Árokháty Béla mesteren kívül közreműködnek: gróf Hugomiayné, Feilitzsch Cecil bárónő Ujvárossy Margit és Vass Klára énekmüvésznők. A báró Keményítheti gróf-Hugonnay báró Mansberg-vonósnégyes-társaság, Bányóczky Erzsiké, Mocsay Magda hegedűművészek, Rossi Frigyes operai oboa-művész Az orgonán Dedinszky Izabella orgonamtivésznő játszik. A ritka nemes, nagy műélvezetet nyújtó egyházi hangversenyen a belépőjegyek árai a következők: I hely 2 pengő, családjegy (3 személy 5 pengő, II. hely 1 p., családjegy (3 személy) 2.40 pengő, állóhely 50 fillér. Március 15. Március 15-én d. u. 6 órakor a Nagykaszinóban tartja Rákosszentmihály hazafias ünnepélyét, melynek rendezésén az önkéntes tűzoltó testület buzgólkodik. Az ünnepély műsora a következő: Himnusz. — Ünnepi beszéd: Balázsovich Zoltán: szavalat: Szabó Gyula. Melodráma: Mann Dóra, zongorán kiséri Károlyi Bözsike. Irredenta dalok: Farkas Mancika. — Gyula diák (költemények.) Tavaszi felhők. Hazafias szinmü egy felvonásban. Irta: Sávoly Lajos. — Hiszekegy. — Március 17-én d. e. 11 órakor az ünnepélyt a levente ifjúság számára megismétlik. A* első elnök arcképe. Burghardt József, ismert festőművész lakostársunk, kinek a műcsarnok most megnyílt tárlatán kiállított képeit egyaránt igen nagy elismeréssel fogadta a közönség és kritika, kedves ajándékkal örvendeztette meg a Rákosszent- miháiyi Nagykaszinót. Megfestette a kaszinó első elnökének, a rendkívüli közszeretetben élt győri Farkas Gézának arcképét. Rákosszentmihály felejthetetlen Géza bácsija jóságos arcát kitünően sikerült, művészi portré örökíti meg a Burghardt József müvében, melyet a kaszinó közgyűlésén lepleznek le. Iskolaszéki ülés. A rákosszentmihályi községi polgári leányiskola iskolaszéke Krenediís Sándor elnöklete alatt ülést tartott a héten. Ács Lajosné szabadság- idejének meghosszabbítását tudomásul vették. Az iskola költségvetését a vármegye jóváhagyta. Az ülésen még kisebb, belső ügyeket intéztek el. A járvány miatt az iskola megnyitására még nem tehetnek javaslatot. Árvácska. Az önkéntes tűzoltó testület műkedvelő csoportja március 31-iki előadására már ki'oocsáj- tották a belépő jegyeket. Mint ismeretes, az .Árvácska“ című kedves, vidám operett kerül színre, igen jó előadásban. A darab Budapesten száznál több előadást ért, s bizonyára szives fogadtatásra talál községünkben is. A jegyek ára 2 pengő és 1 pengő 50 fillér. Az előadást a Nagykaszinóban tartják. Imaoka professzor magyar könyve. A már hét éve Magyarországon tartózkodó Imaoka Dsuicairo japán professzor személye, neve, munkássága á legkedvesebb fogalom mindenfelé, ahol Csonkamagyarországon magyarok laknak. Magának a rákosszentmihályi müveit közönségnek is egyik legkedvesebb barátja, ismerőse Imaoka professzor. A mi tudós „kis japán barátunk“ Szentmiháiyon nemcsak látogatóban sűrűn, szívesen megfordul, hanem jótékonycélokra is többször nagysikerű, maradandó hatású előadásokat is tartott. Most már hazafelé menőre készülődik a kedves, a hű japán barát, de művész- és tudóslelke kincses darabját visszahagyja nekünk. A Magyar Nippon Társaság (Budapest, VIII., Muzeum-körut 10. II/10.) nagy- érdekű s olvasóink, Imaoka tisztelői figyelmébe nagyszeretettel ajánlott értesítést bocsátott közre. Megtudjuk, hogy a bámulatos szép magyarsággal iró Imaoka professzornak f. évi május hó elején, a Franklin Társulat kiadásában „Uj Nippon“ címen gyönyörű nagy munkája jelenik meg. A könyv, melyei az illusztris szerző a legremekebb, legeredetibb japán illusztrációkkal is felékesit, a magyar olvasóközönséggel a mai Japán helyzetét: „politikáját, etikáját, kultúráját, civilizációját, társadalmi életét, irodalmát, művészetét és a nép Ízlését“ kívánja megismertetni. Imaoka» ki az itt töltött hosszú hét esztendő alatt szivéből megszerette földünket, népünket, ki örömünKet átérezi, gyászunkban osztozik, nagyszerű müvét a vitéz, nemes magyar testvérnépnek ajánlja. Feltett szándéka különben az is, hogy — hazájába visszatérve — megcsonkított hazánkat, a magyar igazságot is nagyszabású japán műben megismerteti dicső népével. A kiadó — a Magyar-Nippon Társaság címén — tájékozódni kíván affelől, hogy kik lesznek majd a hajlandók a műre előjegyezni, illetőleg a müvet megjelenése után majd átvenni? A terjedelem körülbelül 250 oldal, az ára pedig körülbelül 15 pengő lesz kedvező részletfizetési feltételek mellett. Japán embernek japánról magyar nyelven ez lesz az első könyve, amit mi — Imaoka japán egyetemi professzor urat személyesen is nagyrabecsül- vén — örömmel közlünk olvasóinkkal. A „Rákos Vidéké' szerkesztősége különben előjegyzést készséggel elfogad és továbbit az „Uj Nippon'-ra. Halálozás. Iparosgárdánk egyik legrégibb és leg- becsüitebb törzsökös tagja, Országh József sütőmester, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt községünk! en. A megboldogult példás szorgalmú, puritán jellemű, talpig derék férfiú volt, ki minden idejét családjának és iparának szentelte. Kiváló mester volt, kitűnő Országh kenyér évtizedek óta egyik kedves specialitása volt Szentmihálynak. Hatvanhét évet élt a derék Országh József, ki minden közérdekű mozgalmunk csendes, de áldozatkész támogatója volt. özvegye szül. Labuda Katalin, két leánya, Gottfried Győzöné szül. Országh Juliánná és Országh Katalin és testvére János siratja, kiterjedt rokonsága élén. Veje, Gottfried Győző, szintén kiváló sütőmester a sashalmi iparosság egyik legérdemesebb tagja. Az elhunyt buzgó róm. kath. volt, s mint ilyen hü támogatója egyházi ügyeinknek is. Halálának híre igen meleg és őszinte részvétet keltett úgy Rákosszentmihályon, mint a környéken. Levél a szerkesztőhöz. Kedves, jó barátom Zoltán 1 A nagysikerű Balázs Árpád nótaesttel kapcsolatosan halás szeretettel köszönöm meg rendkívül figyelmes, jóakaratu támogatásodat. Mindketten a nagy Prohászka püspöknek a jó magyarokat egymáshoz elvezető jelképes szivárványhidján járván, szívből köszönöm, hogy oly előzékenyen, megértőleg rendelkezésemre bocsátottad lapod hasábjait. Szívből köszönöm a „Szilágysági estély“ cimen Írott nagyon kedves, végtelenül,jóindulatú, síép ismertetésedet is, amelyben a mi kitűnő Balázs Árpádunk mellett, felőlem is — szinte — érdemen felül is megemlékeztél. De, mert ilyen kedves voltál irántam, engedd meg nékem, hogy pár szóval helyesbítsek bizonyos jóhiszemű elirást. Ez arra vonatkozik, hogy én olykor-olykor csupán kálvinista, egyhazias vonatkozású előadásokon szoktam szerepelni ... Ez igy beállítva, bizonyos felekezeti elfogultság árnyekáf veti rám, hblott ez felfogásomtól a legtávolabb áll. Az igazság- az — s ezt az engem mindig megbecsülő, más felekezetű lakos-társaimmal, testvéreimmel szemben illik is kijelentenem, hogy én ahol, amikor, amennyire csak tehetem készséges szeretettel segítem az én küzdve-küzdő, nehéz gondokkal építkező kis helyi egyházamat. Ám, ha valaha csak egyetlen-egyszer is előfordult volna, hogy más felekezetek részéről felkértek volna hasonló célú jótékony szereplesre, amennyiben körülményeim megengedték volna, készséges, szeretetteljes szereplésemet ugyancsak nem tagadtam volna meg .. . Engem a nagy Prohászka Ottokár püspük emlékezetéhez mélységes hála köt. A rejtelmes Alföld cimü müvem megjelenése alkalmából és elolvasása után hozzám irt kitüntető levelében — Krisztus Urunk eme nagy főpásztora — a magyar testvériesülésre hasznosnak értékelté, ugyanakkor megáldotta irodalmi munkásságomat és irói toliamat, — erről az útról, erről a hídról nem is fogok eltérni soha! ... De, van még egy másik szavam a „Rássos kapu, rácsos ablak- közölt cikkem korrektúrájáról is. A költő Ady Endre iránti kegyeletem kötelez erre a helyesbítésre; mert egy Ady-költemény mégsem lehet tetszésszerinti széna-szalmája a — nyomdánaa. A „Zilahi ember nótája“ idézett költeménynek első pár versora helyesen igy hangzik: Zilah felett felhőzik most ifjúságom kicsalt vére, Vörös fényes a Diákdomb, vér hullott a Terbetére, stb. Hálásan szerető barátod Móricz Pál.
