Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-03 / 9. szám
9 szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. társával... Az úri hajlék, a gazdag gyümölcsös, a bortermő szőlő, az előkelő hivatali állás — Balázs ekkor már Szilágyvármegyének helyettes árvaszéki elnöke volt! — a szerető baráti kör, a tisztelők serege, a szülők sirja, a hepe-hupás gyönyöiü vén Szilággyal együtt, — mind, mind odamaradtak. .. A „rácsos kapu, rácsos ablakitól most már Balázs Árpádnak is fájó szivvel el kellett búcsúzni. A könyvtár, a zongora, a jóbarát és jó muzsikus Wesselényi Ferenc bárótól emlékül kapott olasz mester hegedű is odamaradt, — ezt a hegedűt, amely itt most a Szilágyságot visszasirató nemes hangjával Balázs kezében hozzánk, nekünk oly szépséges magyar melódiákat beszél, a hűséges szakácsnő egy tyúkért váltotta vissza a fosztogató oláh katonától... Bizony, a szép családi ház berendezése — az oláh fosztogatók kezén — elveszett. Csak a zongorát, a hegedűt, a könyvtárt, családi képeket, no meg a kakukkos órát tudta átmenteni odaátról, ahová a nótás Balázs Árpádot még mindig visszavárják a szilágyságiak ... A házat ugyan el kellett adni, mert a betelepedett oláhok nem fizettek érte semmit, hanem a belső gyümölcsös kert, a két holdas szőlő megvan. — Amig ezeket el nem adja Balázs Árpád — mondogatják vigaszul a jó zilajiak, — még mindig visszajöhet ... És akkor a világ is jobbra, a régi magyarra fordulhat 1 A haszonbér dolgában különben nem nagyon igényes Balázs, időnként egy-egy láda hazai almát kap a szilágysági gyümölcs és szőlőkertjeiért... Hiszen, ide most mi hozzánk testvérbarátságból segíteni jött ki az épitkező szegény egyházon. * A szelíd hegyek, rónák, erdők, mezők, folyócskák, erek bűbájos világrésze volt s marad — még a mostani elszakított árvaságban is — a szép Szilágy. Sok, sok kálvinista magyar lakosságú városka, falu elegyesen a kevesebb számú katholikus magyarsággal és a dudvaként felburjánzó (ám a magyar környezetben már emberiessé csiszolt) oláhokkal népesítették a szép Szilágyságot, mely tulajdonképpen az ősi Kraszna és Szolnok vármegyékből egyesült kormányzati parancsra, nem éppen önszántából. Krasznának Szilágyson.'.yó, Szolnoknak Zilah volt a székhelye. Somlyó csupa kúriával volt tele, a környék falvaiban is mindenütt ékeskedtek, hívogattak a rácsos ablaku, rácsos kapuju úri lakok és a hazafias minorita barátok igazgatták a Somlyói pápista kollégiumot. Zilah viszont a céhbeli mestereiről, csizmadiáiról volt hires, itt meg a kálomista atyafiaknak volt nagy kollégiumok, a Wesselényi Miklós báróról elnevezett főgymnázium . . . Zilahnak a hatalmas Wesselényi bárók voltak a protektorai s a csizmadia-város így lett az egyesitett vármegyék székhelye. E pezsgő élet- kedvű, felviruló kedélyes, tisztes jómódú magyar városban annakidején a tragikus sorsú ifjabb magyar költő Ady Endre is diákoskodott. Itt járta középiskoláit. Ide kincset gyűjteni, gondjaitól szabadulni, az élethez friss kedvre derülni haza, hazatért . . . Ebből a boldog időből maradt fennt Adynak „Zilahi ember nótája“ címen, Balázs Árpádtól megzenésített egyik busongós leggyönyörűbb dala, amelyben ők ketten megelevenítik a mámoritó bort termő Meszeshegyével, vén termetőjével, elmúlt szép lányaival — megrázó varázsosan — a szép magyar Zilajt. Ezt a nótát mindjárt ide iktatom: Zilah felett felhőzik most ifjúságom kicsalt Vörös fényes a Diákdomb, vére hullott a Terbetére, Régi ember, régi vére. Istenem, csak egyszer lennék csókos ifjú, boldog másik; Ott a hires Meszes-alján az utolsó áldomásig, Olyan boldog, mint a másik. Meghaltak már a leányok, Kiömlött a szivem vére, Vörös-fényes a Diákdomb, Ver hullott a Terbetére, Kiömlött a szivem vére. Ehhez a nótához, ehhez a vershez bizony nincsen is hozzáadni, magyarázni való, — tükrözi, mutatja a boldogtalan magyar költő zseni egész nagy bubánatos sorsát. * Balázs Árpád fiatalon, a Wesselényi bárók hívásával 8 támogatásával települt Zilahra, mely dióhéjban — a szépHázlelOgyelőséget vállalok lakásért helyben vagy Sashalmon. Cim: Rózsa-u. 26. Horváth Lajos kárpitos és paplanos Rákosszentmihály, Rákóczi-utca 20. Elvállalom sezlon, matrac, szalon- és angol bőrbutorok készítését, javítását, festését. Vatta- és pehelypaplan készítését. Elsőrendű munka, jutányos ár. özv. Fás ka Bélámé hatóságilag és waí q lka Ima vntt (mosónő van ónő engedélyezett biClCU más UU1 dlAdilUfUUll takarítónő stb. irodáját megnyitotta RÁKOSSZENTMIHÁLY. ÖIIIBiyöZU 1LONA-UTCA 45. SZÁM ALATT. Kim Festék, kátrány és vegyi termékek gyári raktára Budapest, Ferenc József-rakpart 16. Állandó raktár az összes hajózási anyagok és hajózási felszerelési czikkekben. Román és portland-czement gyári raktára. Telefonszám: 61-23* úri él IgMz éilesiiésB.%" a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy üzletemet átalakítottam s külön fülkék állnak hölgyvendégeim rendelkezésére. A bubi, babi hajvágást, tartós ondolálást, hajmosást, manikürt szakképzett munkaerőkkel végeztetem. — Bérletrendszer. Szives pártfogást kér, tisztelettej Hekh Ignácz t&KMrtí“ OBEKBAOER A. UTÓDA Egyházi ruhák és szerek, miseruhák, egyleti és templomi zászlók és lobogók mfiintézete BUDAPEST, VACZI-U. 41. Tel.: Aut. 833-44. PAP£K JÓZSEF utóda Melegr G-ábox bőröndós és finom bórára gyártó Budapest. IV. Vád-utca 31—33 piarista épület és Vili. Rákóczi ul II. Kisárólag főbb mlaSaégO áruk. ll Hernie Pá ■ BUDAPEST, VÁCl-U. 11. I férfi- és női divatáru ■ különlegességek. nAlOSLÁBU HÖLGYEK, URAK és GYER- 1MEKEK VISELJÉK A VILÁGHÍR c H CS A 8 ALL A-CIPŐKET Egyedüli árusító: L SZÉKELY és TÁRSA Muzeum-körut 7. LÚDTALPBETÉTEK NAGY VÁLASZTÉKBAN GrtLnvald és Váhl saját kó8zltmónyü menyasszonyi kelengyék fehór- nemüek és vászonáruk raktára. Különlegességek Blousok és pongyolákban BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCA 26. Telefon 98
