Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-29 / 52. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, december 29. 52. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Uj esztendő. Kívánjunk egymásnak, őszinte szívvel, boldog uj esztendőt, felebarátaim. Boldogabbat, sokkal boldogabbat, mint a most elröppenő volt, mert az bizony szomoruságos, mondhatnám pocsék egy esztendő yala... Jobb lesz-e a boldognak kívánt uj év, ki tudhatja? Tavaly is, meg már jó néhány esztendeje mindig, azzal vigasztaltuk magunkat, hogy már csak jobb következhetik, tehát nem reménytelen a jókívánság, de azután mindig csak kiderült, hogy nem ürítettük még ki fenékig a megpróbáltatások poharát, tartogatott még számunkra a kétes jövendő némely meglepetést és végül is megláttuk, hogy a »boldog uj esztendő« csak üres szelence, ártatlan jó kívánság maradt. Mégis jól esik, hogy újra felhangzik a köszöntés: boldog uj esztendőt, ha nem egyébért, legalább azért, mert ezt a szép üdvözlést, jó magyar szólásformát még eddig nem tudták kiforgatni a maga becsületes mivoltjából. Lám, a karácsonyi udvariaskodást már hogy’ tönkre pocsékolták! Napokon- heteken keresztül gyötörte a fülünket a »kellemes ünnepeket« kívánok. Nem »boldog« ünnepet kiván- gattak egymásnak az emberek, még véletlenül is alig akadt ilyen közöttük, hanem »kellemes« ünnepeket. Egy-két évvel ezelőtt kitalálta ezt a szólást valami idegen ajkú, idegen lelkű magyarul beszélő ember — és a métely, mint a futótűz terjed tovább. Ma már nem kívánnak boldog ünnepet, boldogot, amiben minden jó és kellemes benne van, hanem csak kellemes karácsonyt. Az uj esztendőre talán még nem ragad át ez a miazma, talán még mindig boldog uj évet fognak köszönteni és nem kellemes uj évet... De, hogy aztán az uj esztendő boldog lesz-e, vagy legalább csak kellemes, azt az Egek Ura tudná csak megmondani. Azonban, hagyjuk ezt. A magyarok Istene csapást mért e nemzetre, nyilván, hogy a fájdalom tü: zében megtisztuljon, ereje megedződjék és a szebb, ragyogóbb jövőre érdemessé váljék. Az élet törvénye, amit a magyar közmondás olyan egyszerűen fejez ki: hol kerék, hol talp. Mi most alól kerültünk. Majd fordul a kerék. Ám a nemzetek életében, a történelemben nem napokkal és réppenő évekkel mérik az időt. Mi ebben egy ember élete? Ezért hoznak né- künk, szenvedő magyaroknak uj meg uj csalódást a boldognak álmodott, boldognak kívánt uj esztendők. Mert a nemzet életében még nem telt le egy évfordulónyi idő sem, — csak a mi szomorú kis életünkben múlt el néhány. Addig pedig, amíg a nemzet uj esztendeje meg nem érkezik, nem lesz ma- gyar számára boldog uj esztendő ezen a földön. Ne csüggedjünk tehát, ne békétlenkedjünk és ne essünk kétségbe. Mik a mi hitvány, kis bajaink ahhoz mérten, amit ez a nemzet szenved és szenvedett? És hányán adták oda érette életüket, hányán épségüket, hányán azt, aki legkedvesebb volt szivüknek, hányán vagyonukat, otthonukat és hányán vesztették el még hozzá a hazájukat is?! Mi panaszkodunk, mi sírunk, mi türelmetlenkedünk? Félre a kishitűséggel, az önzéssel emberek. Lesz még uj esztendő. Lesz még boldog uj esztendő. Csak hinni kell, csak bízni kell, remélni és szeretni egymást! Igen, szeretni egymást, emberek! Hátha csakugyan ez lesz az a csodaszer, amely leveszi az átkot rólunk. Próbálják meg, felebarátaim: szeressük egymást. Próbáljuk meg és emelt homlokkal, bátor szívvel, nyílt tekintettel kívánjunk egymásnak, őszintén és komolyan — boldog uj esztendőt! Bevezető az egeszsegugyi előadásokhoz. A betegségről. Irta: Tóth Pál László dr. A betegség a szervezet müködésbeli rendellenessége, tehát az az állapot, amikor már a szervezet megszokott szabályos egyensúlya felbomlik. Az egészséges szervezetnek beteggé tételében számos külső és belső kóroktani tényező szerepelhet. A külső tényezők erőmüvi, vegyi, hő, ideg, illetve éridegtani, továbbá növényi és állati szervezetek, a belső tényezők közül pedig az öröklés szerepelnek leginkább a betegségre való hajlamosító tényezők mellett, mint betegséget okozó kórokok. A betegség bonyolult folyamat, amelynek létre- jöveteléhez a megtámadott szervezetben többféle momentum közrejátszására van szükség. Pl. ha a fertőző betegségeknél valakire jut a fertőző csira, még ez a körülmény nem azt jelenti, hogy az illető már megl is kapta a szóbanforgó fertőző betegséget; ehhez szükség van arra, hogy a megtámadott emberi szervezet azt a csirát fel is vegye. Támadó idegen szervezet és megtámadott emberi szervezet, két külön élettani egység mérkőzik egymással, mindegyik a saját külön boldogulásáért. Mindkettőnek mások az életkörülményei, életfeltételei. Aszerint, hogy a szervezet miként védekezik a fertőző, már behatolt csira elszaporodása ellen, a támadásra megindult emberi szervezetbeli védekezésnek különböző jellegű változásai és tünetei észlelhetők: láz, bőrkiütések stb., mint amelyek egyedül jelzik a támadó idegen orgánum és a védekező emberi szervezet között lezajló csendes, de néha kiadós párviadalt. Amig az emberi szervezet katonái a felér vérLapunk mai száma 12 oldal.
