Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-17 / 46. szám

XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, november 17. 46. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Köxségi ügyek. (Képviseíőieaiüteii közgyűlés.) Közgyűlést tartott pénteken délután Rákosszent­mihály képviselőtestülete. A gyűlésen a gyengélkedő Kecskeméthy Vince biró helyett Stoffer Gyula tör- vénybiró elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Szabó Jó­zsef és Wayand Károly hitelesítette. Gávay Béla végrehajtónak szept. 15-étől március 31-ikéig szabad­ságot engedélyeztek, mert mint okleveles jegyző Cin- kotán a megüresedett aljegyzői állást tölti be he­lyettesként és előmenetelét a képviselőtestület nem akarja meggátolni. A hiányzó munkaerőt maga Gávay pótolja nálunk, mivel minden itteni járandó­ságát átengedi a helyét betöltő Puskovics Gézának. A Ill-ik kerület villamvilágitása. A harmadik kerületi villamos világítás berende­zésének költségéhez a községnek 50.000 pengővel kell hozzájárulnia, a mit két év alatt törleszt le, vi­szont azonban kiveti ezt az érdekelt lakosságra, amelynek érdekében készül az uj hálózat és amely lakosság — valamennyi ház ott adómentes lévén — közterheket egyáltalán nem visel. A képviselőtestü­let azt akarta, hogy még most ősszel kiépítsék a hálózatot és ezért az alispán előzetes jóváhagyását kérte. A bemutatott terveket jóvá is hagyták, de a munkálatok megrendelését mindaddig nem engedték meg, a inig a kérdés pénzügyi része, a költségvetés keretében jóváhagyást nem nyer. .Most azután vissza­érkezett a jövő évi költségvetésünk és kiderült, hogy abból a számvevőség a felvett 25.000 pengőt törölte azon a címen, hogy nincs rá fedezet, az ér­dekelt lakosságra pedig a szanáló rendelet (17.700/ 924. 6. §.) értelmében külön pótadót kivetni nem lehet. A képviselőtestület nagy konsternációval fo­gadta a döntést, amely a lakosság érdekét nem mél­tányolja, a rendeletet pedig félremagyarázva, hely­telenül alkalmazza. Ha azt igy kellene értelmezni, úgy nem lehetne soha semmi beruházást teljesíteni, közmüvet létesíteni. Ugyanez történt a Csömöri-ut burkolása esetében is, amikor a vármegye ugyanilyen határozatot hozott, a község azonban felebbezett és a belügyminiszter a kívánt értelemben megváltoztatta a döntést és a kövező járulék kivetését megengedte. A képviselőtestület ezúttal sem tehetett mást, mint azt, hogy felebbez a vármegye sérelmes határozata ellen és felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a miniszter előtt küldöttség utján is tárja fel a hely­zetet és a sürgős orvoslást eszközölje ki. Az érdekelt lakosság azonban igy is heteket—hónapokat vészit és kénytelen a villamos áramot nélkülözni. A főjegyző lakásügye. A főjegyző lakásügye, úgy látszik, már soha sem kerül le a napirendről. Most megint szenzációs fordulathoz jutott, amely teljesen váratlanul és érthe­tetlen módon következett be. Krenedits Sándor fő­jegyző teljes részletességgel ismertette az ügy egész, történetét, bemutatta és felolvasta a rá vonatkozó ügy­iratokat. A »Rákos Vidéke« olvasói szabatosan is­merik ezt a történetet. A községi szabályrendelet 1200 pengő aranykorona bért szab meg a főjegyző­nek. Pénzünk romlása és a lakásbérek drágulása következtében a képviselőtestület a községi tisztvi­selőknek lakásbérpótlékot• szavazott meg, amit eleinte jóváhagyott a vármegye, később azonban ismételten törölt a számvevőség. Időközben a volt községi or­vos kérelmére a vármegye kimondotta, hogy a sza­bályrendelet megállapítása érvénytelen, mert a köz­ségi törvény szerint a vezetőtisztviselőnek természet­beni lakás jár és az alispán kényszeritette a községet, hogy orvosi lakás céljára házat vásároljon. Már fel akarták függeszteni a képviselőtestület működését és hatósági biztost küldeni a községbe, ha a testület a rendelkezésnek eleget nem tesz. Ez után indítvá­nyozta Síkos Sándor, hogy a főjegyzőnek is termé­szetbeni lakást adjanak és kibérelték a saját nevén álló családi házat 1600 pengő évi bérért. A határoza­tot az alispán jóváhagyta. Később a bért a vármegyei számvevőség kifogásolta azzal, hogy a főjegyző szá­mára a saját házát bérelték ki. A képviselőtestület ismételten egyhangúlag kimondotta, hogy határoza­tához ragaszkodik és kéri annak jóváhagyását. A házat három évre bérbeveszi. Ez után merült fel az a terv, hogy a házat a főjegyzői lakás céljára meg1- vásárolják, ez ellen azonban felebbezést nyújtottak be és a vármegyei törvényhatóság 1929. julius 16-án úgy határozott, hogy a vételre vonatkozó határoza­tot megsemmisíti, főként mivel a főjegyzői lakásról bérlet utján már 1932. febr. i-éig úgyis gondosko­dott a község. E határozat alapján folyósították a bérösszeget és belenyugodtak a vétel mellőzésébe, mert a bérlet ilyen módon történt jóváhagyásával a kívánt célt úgyis elértük. Most azután újabb alispáni határozat érkezett, amely a bérleti szerződést sem­misnek mondja, mert olyan tényeket tartalmaz, a mik a valóságnak nem felelnek meg és utasítja a főjegyzőt, hogy annak megsemmisítése iránt tegyen előterjesztést a képviselőtestületnek, ugyanakkor pe­dig a főjegyző ellen fegyelmi eljárást folytatnak azon a címen, hogy a szerződés létrehozásakor megtévesz­tette a képviselőtestületet, s ezzel magának anyagi előnyt szerzett. A képviselőtestület dermedt csodálkozással fo­Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents