Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám
37 szám. kÁKOS V1DEKB 5. oldal. A második egészség nap programmja, pénteken: A fogazatról Maksay Ferenc dr. tart előadást, utána mozgókép a fogápolásról. Szombaton, a harmadik napon, Witkovszky Tihamér dr. az ivóvízről értekezik. Mindhárom napon a műsor keretében kacagtató vígjátékot is rendeznek. Az egészség napok befejezése vasárnap, d. e. istentisztelettel, kiállítással, d. u. 3 órakor zenés diszfelvonulással végződik. Lesz a szabadban ünnepély és tánc is. Nagytarcsán az egészségügy napokat szeptember 3-án, 6-án, 7-én és 8-án tartották, Csömörön 12-én, 13-án, 14-én és 15-én, Cinkotán 19—20—21 és 22-én lesznek, mig Kis- tarcsán október 10—11 —12—13-án rendezik. Kacagó estély. A Krémer Feri nagy népszerűségét igazolja, hogy múlt szombati kabaré-estéjére igen szépszámú közönség gyűlt a Nagykaszinó színháztermébe és a kockázatos vállalkozás örvendetesen jó anyagi eredménnyel zárult. Ritka sikerként könyvelheti el ezt a kedves és szépreményü fiatal színész, mert sok országos nevű, nagy, budapesti művész hasonló kísérlete szenvedett már nálunk hajótörést, bizonyságául annak a régi megállapításunknak, hogy közönségünk a főváros közelsége miatt nem kapkod a »nagyok« morzsái után, holott művészetüket megfelelő keretek között es méltó feladatokban amúgy is élvezheti, ellenben az itteni közkedvelt és népszerű nevek vonzóerőt jelentenek számára és ha lehet, szívesen indul a szive után is. Krémer Feri nagy odaadással és buzgalommal igyekezett, hogy a pártfogást meghálálja: konferált, táncolt, énekelt, darabokban szerepelt, sőt, mi több, magairta mókákat is szerepeltetett műsorában. A közönség szeretettel fogadta méltó kedveltjét, kinek a kedves és melegszavu Tímár Aranka és Krémer Lajos, Krémer Feri test- véröccse, segédkezett az előadás sikerében. Okulásul csak annyit jegyzőnk meg, az igazság érdekében, hogy a sikert nem kis mértékben fokozta volna, ha fe- neroDT), választékosabb lett volna a mulattatásra szánt müsorszámok szövege. Igen jelentős helybeli segítséget is kapott Krémer vállalkozása. Szívességből közreműködött ugyanis dr. Ungár Gyuláné, akit természetesen, szokás szerint ünnepeltek, továbbá tökéletes bűvészmutatványaival a kiváló Untsch Márton és mindig hatásos, egyre tökéletesebbülő, ismert számaival az Adámy—Untsch—Erdélyi trió, amelynek igen jelentős rész jutott a sikerből. Az előadás uj műkedvelőt is avatott Mühlbeck Sárika személyében, aki rövid szerepében is tehetségét igazolta és ügyes zongorakisérettel is támogatta az előadást. Több számot kisért a kiváló Farkas Ferenc dr. és Jálits Gizi is. Szávay Zoltán költeményei. Szavay Zoltánnak két csinosan és ízlésesen kiállított könyve került a piacra a Pesti Könyvnyomdából. Szégyenkezve valljuk meg, hogy hetek óta fekszik asztalunkon s bár a költő neve és a könyvek vonzó külseje egyaránt kívánatossá tette, hogy foglalkozzunk velük, mozgalmas helyi életünk lefoglalta időnket és csak most ébredhettünk a tudatára, hogy milyen nemes és kedves értékek birtokában vagyunk. Szávay Zoltán ugyanis nem a szokott, sablonos versfaragó, aki hangulatos zengeményekben fejezi ki örömét-bána- tát. »Az ismeretlen ut« cimü nagyalakú és igen tartalmas »verseskönyve« valóban elmélyedő, nemes gondolatokkal telt és művészi formában kifejezett költemények hosszú sorozata. Csaknem mindegyik vers megkapja az embert, élvezetes és gondolatokat ébresztő olvasmány. Érzés és könnyed humor, s valami eredeti filozófia váltakozik bennük. A könyv címét az egyik költeményétől vette. Ezt a ritkaszép és szokatlanul érdekes verset legközelebb megismertetjük szives olvasóinkkal, akik bizonyára kedvet kapnak tőle, hogy az élvezetes könyv egész tartalmát megismerjék. Könyvespolcuk egyik kedves darabja lesz mindenkor a Szávay Zoltán kötete. A kisebbik könyv cime: »Hullanak a falevelek«, Szávay Zoltán nótáskönyve. Népies stilusu, kellemes, ötletes, vidám és bánatos dalok gyűjteménye, amelynek nagyrészét ismert nótaköltőink már megzenésítették. Erdős Béla, Kalmár Tibor, Igyártó Zoltán, vitéz Kókay István, László Imre, Magyar László, Máté Sándor, Nádor Jóska, Pallós Tivadar, Mur- gács Kálmán, Pápai Molnár Kálmán, Tiskay Manci és mások tették közismertté ezeket a kedves dalokat, amelyek közül némelyikhez maga a költő komponált nótát is. A nótakedvelők bizonyára örömmel fogadják, hogy a kedvelt dalokat egy koszorúba kötve megszerezhetik. 1 Rádió a korcsmában. Rövid újsághír jelent meg a napokban: Jánossy Gyula békéscsabai rendőrtanácsos, az ottani magyar királyi államrendőrség vezetője, megtiltotta a Békéscsaba területén lévő vendéglőkben, nyilvános éttermekben és egyéb szórakozó helyeken az Istentiszteletek és vallásos előadások rádió utján való közvetitését 100 P pénzbüntetés terhe alatt. Kis hir, de nagy jelentőségű. Ma már még az országúti kiskocsmákban is működik a hangszórós rádió a vendégek szórakoztatására. Sok helyen a rádió cigányzenéjére kurjongatnak a jókedvű ivók. Nem. nagy baj, bár a szegény cigányzenészek búslakodnak a drótnélkül jött konkurrencián. A baj ott van, hogy a nyilvános szórakozó helyek és vendéglők tulajdonosai nem tudnak különbséget tenni, mi az, amit lehet a vendégeiknek közvetíteni, s mi az, amit tilos a jó Ízlés és a vallásos érzület nevében. A harangszó sehogysem keveredhetik a pohár csengésébe. Vájjon rendjén van-e, ha a pap áhitatos szentbeszédjébe bordiktálta részeg szavak és durvaságok vegyülnek? Vagy összeillik-e a dzsessz éktelenkedő muzsikája az orgona hangjával, a duhaj nóták a mise énekekkel? Meg kell válogatni, hogy az Isten dicsőségét szolgáló szertartásokat hoj és kik hallgassák. Nem szabad seholsem kitenni a vallásosságot, az istentiszteleteket a megcsúfolásnak. Azért emelnek az Istennek házakat, hogy ott imádják őt, de ahogyan imádják és tisztelik, azt ne csúfolják ki ott, ahol szeszes italt mérnek és vidám zenével mulatnak. A békéscsabai rendőrfőnök hegyesen cselekedett. A rendeletével olyan példát adott, amelyet országszerte követni kell. vitéz Regős Rgoston sörkertje Ferenc József-tér (piac) Friss csapolásu DREHER sör, kiváló fajborok. CIGÁNYZENE. Fedett tekepálya. Szombaton és vasárnap kugliverseny. Uj rendszer# síívattycs kút, kézi és motorbajtásra. KAMMECKEtt ALAJOS lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadalmazott találmánya. Rákosszentmihály, RÁI^OSI-UT 55. Legjobb, leggazdaságosabb, könnyüjáratu. Télen nyílott csappal fagymentes. A műhelyben bármikor megtekinthető. Javításokat pontosan és szakszerűen végzek,
