Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-11 / 32. szám

XXIX. évfolyam.

Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, augusztus 11.

32. szám.

társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap.

RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37.

TELEFON: Rákosszentmihály 31.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill.

Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

forintot a főjegyzői lakás ügyében.

Rákosszentmihály képviselőtestülete, mint ismeretes, egyhangú határozattal kimondotta, hogy főjegyzői lakás céljára megvásárolja az eddig is e célra bérelt corvinutcai családi házat. Erre az elhatározásra a vármegyének az az újabban elfoglalt merev álláspontja kény szeritette a községet, hogy ismételten megtagadta a községi tisztviselők részére évek óta rendszeresen megszavazott lakásbérpótlék jóváhagyását, a főjegyzői lakás bérletét pedig erre az évre ugyancsak nem hagyta jóvá, úgy, hogy a főjegyző lakásáért ebben az évben még nem fizetett bért a község, sem pedig nem kapott a főjegyző készpénzben lakásbérjárandóságot. A volt községi orvos kérelmére kimondotta volt a vármegye, hogy a községi főtisztviselőknek természetbeni lakás jár, nem pedig lakásbér és kényszeritette a községet, hogy drága pénzen orvosi lakást vásároljon. Annál inkább jár az a község első tisztviselőjének, a főjegyzőnek. A jóváhagyások megtagadása következtében tehát nem volt más megoldás, mint megfelelő ingatlan szerzése. Minthogy pedig a kiküldött szakértő-bizottság véleménye szerint ez a mai viszonyok között építkezés utján lehetetlen, ezért vásárolták meg a felajánlott ingatlant, amelyet részletfizetésre kaphattak meg, a bankkamatnál lényegesen olcsóbb kamat mellett és olyan áron, mely a szakértő bizottság megállapítása szerint az ingatlan értékének megfelelő. A vármegye törvényhatósága vagyonfelügyeleti jogánál fogva, de meg a beérkezett felebbezés alapján is másodfokon foglalkozván a kérdéssel, meglepő határozatot hozott: nem hagyta jóvá a vásárlást, ellenben — megváltoztatván eddigi álláspontját, —- jóváhagyta a lakásbérleti szerződést. A megtagadás oka áz, hogy a másodfokú határozat szerint nem gondoskodott a község egyidejűén a vételár fedezetéről, a vármegye szerint pedig a rendes költségvetés a törlesztés tételeit nem birná el, — továbbá a főjegyzői lakást bérlet utján már 1932-ig biztositották, végül pedig a vételár kamata magasabb összegre rúgna, mint a lakás évi bére. Ezzel a határozattal együtt érkezett meg a vármegye másik határozata, amely a bérleti szerződést jóváhagyta. • Az érdekes fordulat furcsa világításba helyezi azt az ingadozást és következetlenséget, amely a vármegye részéről az egymással ellentétes intézkedésekben megnyilatkozik, de a főjegyző és az ingatlantulajdonos család érdekeit megnyugtató módon kielégíti, mert hiszen köztudomású, hogy nekik nem volt céljuk ingatlanuk eladása, hanem az csak azért került napirendre, hogy a holtpontra juttatott kérdést végre valamiképen megoldhassák. Tehát: »nincs itt semmi baj« mondaná a pipás Ladányi, csak épen a község jár egy kicsit rosszul,

mert arra már nem gondol a másodfokú határozat, hogy 1. ha több is a kamat, mint a bérösszeg, h kamattal némi vagyonhoz, vagyis értékes épülethez juthatott volna a község; 2. egészen bizonyos, hogy egy fillérrel sem fog kevesebbe kerülni az újonnan épített ház, mint a corvinutcai épület és 3. az épitésre szükséges kölcsönt nem fogja a község olyan, aránylag olcsó kamat mellett megkapni, mint amennyivel ezt a vételárat letörlesztette volna. Tehát végeredményében megint csak a mi zsebünk fogja bánni a felsőbb gondviselő hatalom pálfordulását. Volt szerencsénk már ilyesmihez a múltban is, nem egyszer. A rom. kath. parochia számára is megvettük potom áron a szentkoronautcai Kraicsovics-féle ingatlant és irigységből, személyeskedésből és egyéb kicsinyes okokból olyan hajszát indítottak a terv ellen, hogy addig húzták el a dolgot, mig a háború ki nem tört és a jószándék hajótörést nem szenvedett. Azon a pénzen, amibe ez a rosszmájú tréfa került, akár második templomot építhettünk volna. Vagy a középponti iskola emelete! A második kerületi polgári kör történelmi nevezetességű haditette, midőn az emeletráépítést kimondó képviselőtestületi határozat ellen felebbeztek és deputációztak, hogy ne hagyják jóvá. A vármegye el kezdett habozni, nem terjesztették közgyűlés elé az ügyet, mig ki nem tört a háború aztán, jó négy év múlva, — a háború után küldték le — jóváhagyva a határozatot. Méltóztatnak tudni, hogy mibe ke rült 11. kér. polgárainak ez a kis köztevékenysége? Adónegyedkor kiderül, — mert akárki duhajkodik a csárdában a — cehhet, azt mi fizetjük, türelmes és néma adózópolgárság.

Tábori élei.

Közli a 929. sz. cserkészcsapat segédtisztikara.

A megkezdett tábori élet a napirend változatos kereteiben csendesen zajlik. A naponkint kétszeri fürdés és csónakázás a tábor mellett levő holt Tisza- ágban, olyan vízben, mely vetekszik nemcsak a fiuk megállapítása szerint, hanem a világlátott vendégek szerint is, akár a Balaton vizével is: ez a napirend leghangulatosabb része. Itt hangzanak el a fiuk ajkáról a legtalpraesettebb észrevételek és kiszólások, amikor a közszeretetben álló Tóni bá' vezetése alatt folynak a kalózhadjáratok, egy-egy csónak birtoklásáért, iszapbombákkal, melyektől szürkebőrüekké válnak a rézbőrü cserkészfiuk, vizzuhatagokkal, melyek eredménye, hogy a félliter uzsonnatej nehezen fér be a vesztes félbe. Aztán itt valósul meg a táborozás egyik programmpontja — az úszás tanulása. A kevésbbé úszók közt fürdik Rezső atya is, hacsak' nem vonatja magát valamely békés csónakkal;

Lapunk mai száma 12 oldal

RÁKOS VIDÉKE