Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-04 / 31. szám

31. szám. RÁKOS VIDÉKE 9. oldal. zésekre 2420, Szövetségi dij mérkőzések re 1065, Szá- vay kupamérkőzésekre 520 esik. 1 3. Sakkrejtvény. Kánitz Jánostól. (A Sashalmi Sakk-Kör tagja.) Fehér babák: Ka2, Vb5, Bdi, Be3, Fdó, Fe8, Hg3, Ges, Gb3. Fekete babák: Ke6, Vg4, Fd2, Hh8, Ga3, Gf6, Gg7­Fehér indul, két lépésre mattot ad. Megfejtések 1929. augusztus hó 13-ig feltétlenül beküldendők a »Sakkrovat« vezetőjéhez (Sashalom). A megfejtők között kisorsolunk: 1. Értékes könyvet, Dénes József papirkereskedő ajándékát (Sashalom). 2. 1/2 kg. bon-bont, Szűcs Mihályné füszerkereskedő ajándékát (Sashalom). 3. Vá kg. csokoládét, Balázs Dezső füszerkereskedő ajándékát (Sashalom). Az összes megfejtő nevét közölni fogjuk a »Rákos Vidéké«-ben. Az első számú sakkrejtvény link megfejtése. (VII. 28.) Nem várt érdeklődés nyilvánult meg a sakkrejtvények megfejtésénél. A sorsolást megej­tettük: 1. dijat nyerte (Fila Lajos papirkereskedő könyvajáridékát, Sashalom): dr. Erdélyi Lajos, Budapest. 2. dijat nyerte (Weisz Izidor füszerkereskedő ajándékát, Sashalom, 1/2 kg. töltött cukorkát): Ko­vács Mancika, Sashalom, Thökölyi-ut 23. 3. dijat (Klein A. füszerkereskedő ajándékát, Sashalom) nyerte: Kánitz János Sashalom. A dijakat a lap megjelenése előtt a nyertesek kezeihez juttatjuk. Helyesen megfejtették az 1. számú sakkrejt­vényt a következők: Sashalomról: Weisz Ármin, Simon Lajos, Hor­váth István, Mandel Imre, Kovács Győző, Bertalan Ferenc, Nagy István, Faludy Lajos, dr. Boriss Imre. Rákosszentmihályról: Emmerich Fülöp, Hollán- der Lajos, Kovács Pál, Feldmann János, Kiss Béla, Hammer Ottó, Berg Tivadar. Mátyásföldről: Jancsik Bernát, Wassermann Imre, Komjáthy Zoltán. Rákosfalváról: Kovács Gergely, Klapács Lajos, Varga Ferenc, Hellenböck László. A sakkrovatvezető az ajándékozó sashalmi ke­reskedőknek a sakk-kultura fejlesztése érdekében tett áldozatukért szívből jövő köszönetét mond. A sakkjáték történetéből. Irta: „Futár* A tudománykedvelő perzsa királyi palotában nagy esemény foglalkoztatja az udvari embereket. A hatalmas perzsa király nyilvános vitát rendezett a sakkjátékról. A »Tudóstársaság« hatalmas hangú szónoka: a legmélyebb, legkülönlegesebb tudománynak ne­vezte a sakkot. A »Művészek« vezetőjének ajkáról csak úgy öm­lött a dicsérő szó, azt mondotta, hogy csodálatos játék, amely szinte kifejező része a művészetnek! A »Szenvedélyek Körének« kiküldöttje ékes, lángoló, szenvedélyes szavakkal azt magyarázta, hogy a sakk izgató, minden figyelmet lekötő játék, mert két ember kell hozzá és csakugyan játszák! Egyút­tal a legőszintébb, legtisztességesebb, ahol nem a szerencse, hanem a szellemi tudás dönt! A perzsa király elmosolyodott. Összeráncolta ezer ráncu homlokát, megszólalt: »Hogy nevezitek az én királyi játékomat: — tudománynak, művészetnek, vagy játéknak, azt dönt- sétek el magatok között! Határozzátok el, hogy hová tartozzék a sakk játék!« Volt erre hetekig tartó vita, mert mindegyik szó­nok magának akarta vindikálni a jogot a sakkra! A »Tudós társaság« képviselője azt mondotta, hogy nem tagadhatja, hogy — játék, de az ész nagyszerű munkája!: tehát tudomány! A »Művészet« nagytudásu szónoka kijelentette, hogy több mint tudomány, — tehát maga a csodás művészet! A »Szenvedélyek körének« vezetője pedig azt mondotta, hogy a sakk, — játék, tehát az ő osztá­lyába tartozik! Nem tudtak eredményre jönni. Az ősz perzsa király pedig türelmetlenül várta a döntést. Egy- deresedő fejű sakkozó perzsát kért fel döntőbíróul. — Uram, királyom! — szólt a vénember — alá­zatos szolgád válaszolni kiván! itt a jelenlevő tudós uraknak — mindnek igaza van. A sakkjáték: tudo­mány, — mert ész kell hozzá! Művészet: mert egy szép játék maga több, mint az ész munkája, — tehát: művészet! Játék; azért, — mert valóban játszani kell és két embert egy szó váltása nélkül elszórakoz­tat! Legyenek azok némák, vagy idegen nemzetisé­gűek! Ez tudomány, művészet és játék — de királyi játék! Az okos felelet után a király meg akarta jutal­mazni az öreg perzsát, mondván neki: »Jól feleltél, mit kivánsz érte jutalmul? Sokat ne kérj, mert a fejed vétetem le! A ravasz perzsa nem kért sokat, csak 2 buza- szemet a sakktábla első kockájára, a következőre az első önmagával való szorzatát, a harmadikra a második önmagával való szorzatát, a negyedik koc­kára a harmadik önmagával való szorzatát stb., stb. 2X2 = 4, 4 X 4 = 16, 16 X 16=256, 256 X 256 = 65,536 stb A perzsák uralkodója, jó királyhoz illően, nem tudott jól számolni, teljesitette a perzsa kívánságát, utasít­ván Tolvajovics főgabonaőrzőjét, hogy adassa ki a szükséges búzát. Volt riadalom, mikor egymás után ürültek ki a magtárak és éléstárak és még mindig hiányzott a 64 kocka összegének önmagával való szorzata! A király csak most eszmélt fel, hogy mit ajándé­kozott a ravasz perzsának, de a kimondott királyi szót visszavonni már nem lehetett! Ivét éven keresz­tül a sakkjátéknak arattak Dárius azúrkék biro­dalmában.« Ezeket olvastuk egy nagyon régi pergamensen. Mi elhittük, hogy a történet igaz és reméljük, hogy önök is elhiszik. vitéz Regős Ágoston sörkertje Ferenc József-tér (piac) Friss csapolásu DREHER sör, kiváló fajborok. CIGÁNYZENE. Megnyílt a fedett tekepálya. Aromiuir^H kitűnő |ó levélpapír discréft bori- I Af80|llll3 tókkal. Kapható rSZÉNÁSY BÉLA 1 papiráruházában Budapest, Ferencziek-tere 9. |

Next

/
Thumbnails
Contents