Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-27 / 4. szám
4. oiaai. RÁKOS VIDÉKB 4. szám. Tisztelgés után. A rákosszentmihályiak tisztelgéséről, Szűcs István dr.-nál, képviselőnknél, lapunk máshelyén részletesen beszámolunk. Itt a nevezetes kirándulás néhány kedves mozzanatát akarjuk megörökíteni. Hatan indultak a helybeli egységespárt képviseletében képviselőnkhöz és mire odaértek 20-an lettek. Ez a beszédes képe Sziics dr. vonzóerejének és népszerűségének. A küldöttség egy része Szentmihátyról, a másik része Budapestről indult és pontosan egy pillanatban találkozott Pestújhelyen, a képviselő szép, emeletes villája előtt. Ez a szentmihályiak pontossága. A pártelnök olyan szép üdvözlő beszédet mondott, hogy a tisztelgés után felkiáltott a küldöttség egyik tagja: — Na, Gyurka olyan szépen beszéltél, hogy még a fiad se tudott volna különbet mondani, pedig Lacika köztudomás szerint csakugyan okos gyerek 1 Hild László igazgató lekésett arról a villamosról, a melyen a társaság zöme elindult. A kiiünő igazgató azonban kipróbált sportember, s alig tíz percnyi késedelemmel megérkezett a tisztelgésre, — még pedig gyalogszerrel. Ezért kérdezte Szentmihályi Miska, hogy tudják, hogy Hild igazgató bácsi szabadjegyet kapott ? Nos igen, folytatta: szabad neki jegy nélkül a viilamos után szaladni. — A husztagu társaság a következőkből állott: Pillér György pártelnök, Krenedits Sándor főjegyző, Kecskeméthy Vince, Dibusz Sándor, Weinzierl Gyula, Szabó József, Diósi Nándor, Pintér Gyula, Reich Rezső Schvarczl József, Schulek Károly, Sikos Sándor, Hild László, Töröcsik Gyula, Nagy István Lajos, Tomcsányi Nándor, Balogh Mátyás és Balázsovich Zoltán. A tisztelgés után a 65* ös végállomásán a Kovács-vendéglőbe vonult a társaság áldomásra. Csakhamar kiderült, hogy Vince napja van, A község apját, Kecskeméthy Vince bírót szivük egész melegével ünnepelték egész estig, azután pedig hazatérve, a kaszinóban folytatódott tovább a meleg, vidám névnapi áldomás. Cibuk halála. Ki nem ismerte Cibukot, a jellegzetes arcú, szegény, hétszükesztendő Kolompár Samut, aki egykét társával, a bőgős Gyémánttal, meg egy kontrással fáradhatatlanul húzta, sőt olykor énekelte is a magyar nótákat a jókedvű inulatozóknak. Nehéz időket élünk, sok a mulatság, de kevés a mulatozás, a magyar nótát is minduntalan háttérbe szorítja a külföldi majmolás, a dzsessz, nehéz volt hát a sora a sokgyerekes, nyomorgó Cibuknak is, de még ennél a keserves életnél is szánalmasabb, rettenetesebb lett a borzalmas elmúlása. Szerdán hajnalban a sashalmi Beniczky-kávéházból botorkált hazafélé. Ritka volt a garas, amely az éj folyamán tányérjába hullott, de megtoldották vigasztaló poharakkal. Szegény Cibuk alaposan kapatos volt, amikor a Budapest felől Rákosszentmihályra haladó körforgalmi vonat első motoros kocsijára felszállott. Alig is volt benne utas rajta kivül. A Csömöri-utón a József-utcai megállónál akart leszállani, elaludt-e és későn vette észre a megállót, senki se látta, csak annyi bizonyos, hogy szabálytalanul a kocsiút ielől lépett le, a fagyos, göröngyös utón megcsúszott és a lába a kerék alá került, amely ieszelte a lábafejét, a teste pedig a vonat alá került és az utolsó motoros kocsiban, a kabátja gallérjánál fogva fennakadt.. Senki se vette észre a szerencsétlenséget. A boldogtalan kimeredő fél keze, fél lába a sínek mellett zúzódott tört össze és végiglocsolta piros vérrel az egész utat. A feje a fagyos földön szétloccsant, csak az álla és a koponyája maradt meg belőle. A sínek mentén találták agyvelejét, ruhafoszlányait. A sashalmi Kossuth-tér állomásig hurcolta a tetemet a villamos, itt vették észre és szabadították ki a kerekek alól a megmaradt roncsokat. Így ért véget a sokat szenvedett régi Kolompár-família utolsóelőtti fia, Tavaly a bátyját ugyancsak a villamos gázolta halálra. Egyik testvére hősi halált halt, többit meg, köztük a kiváló tehetségű Dezsőt is elvitte a cigányok ádáz ellensége, a tüdőbaj. A borzalmas szerencsétlenség izgalmat és őszinte részvétet keltett Szentmihályon és környékén, hol az eredeti őscigány típus: Cibuk a népszerű helyi specialitások sorába tartozott. Eszperantó előadás. Január 27-én, délután 5 órakor a rákosszentmihályi ref. kulturházban érdekes előadás lesz: „Az eszperantó és Magyarország* cimen, amelyre mindenkit ezúton is meghívnak. Belépődíj nincs. Az iparoskör műsoros táncestélye. A „Rákosszentmihályi önálló iparosok és kereskedők körének“ vigalmi bizottsága farsang utolsó napján, február 10-én nagy műsoros táncestélyt rendez, melyen a három jeles komikus, Adámy Oszkár, Erdélyi Sándor és Untsch Márton is közreműködik. A nagyon vidám farsangvégi estélyt a közönség pártfogásába ajanlja a kör elnöksége. Beresz Lajos kárpitos és díszítő Rákosszentmihály, Ferenc József-tér 2. (Zlrnini-táz) Elvállal sezlon, matrac, úri- és szalon garnitúra készítést úgyszintén mindennemű e szakmába vágó javítást. Pontos, ízléses munka. Jutányos árak Közvetlenül vidéki termelőktől beszerzett kitűnő kadarka és fekér uj borainkat — literje 1 pengő 20 Ifiiér — kóstolja míg! vitéz Regős Ágoston: Ferencz József- tér. Rafalovszky Ferenc: Kaszinó vendéglő. AnlMi Hollandi Három Király Tea cer. a legjobb vértisztít« Óvakodjunk utánzatoktól; az eredet! készítmény kaphat* : Neruda Nándor-nál Valódi ««erikái Whita fogkrém. CZIRING AKMiJN és FIAI szőrme-, szficsáru-raktára és megóvó intézete« Budapest) D«ék Fereacauttía 19- «iám. TELEFON 281. AGYAR CONFEKTIO ÜVEK R. T. :::: Ezelőtt: U NGAR LIPÓT BUDAPEST, IV., KOSSUTH U10S-UTCZA 2 Rado József blúz, ruha, pongyola és kabát női divatháza BUDAPEST, FERENCIEK-TERE 1. (Kir. bérpalota. ______ Há rom szobás, minden kényelemmel ellátott ház, 250 öl* -es telekkel, vízvezeték, villamvilágitás, 38 termő gyümölcsfa, Felső Mátyásföl- dön, Barcsay-utca 11. tulajdonostól szabadkézből igen olcsón eladó._______________ Fratslli Deisinger Kávé Tea cégnél Budapest Ferenciek-tere 1. (Királyi bérpalota) * Ram. Sneidig EGYENRUHÁKAT olcsón és jó minőségben szállítanak BLOM és TESTVÉRE *száuftók* Budapest, IV. Váczl-utcza 31—33. Piarista-épület. ZSÜFFA ISTVÁN ÉS TÁRSAI angol gyapjúszövetek kereskedése BUDAPEST, IT. Tád-ttcu SS. Plarlsta-ntcza sarok. Állandó nagy raktár elsőrendű angol-, skót- és Irland szövetekben valamint selyem- és egyéb bélésárnkban
