Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-14 / 28. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 28. szám. kápolna javára fog szolgálni, miértis e célból kívá­natos a közönség minél szélesebb körű támogatása, amelyet a szép célon kívül a kitűnő történelmi film is megérdemel. A belépő jegyek árai ez alkalommal 50 fillértől 1 pengő 30 fillérig terjednek. Táborba-szállás. Kedden este alig csendese­dett el a templomi orgona játéka, máris egy másik hang fogta meg a haza induló hívek szivét: felhar­sant a tábori kürt ércszava. Táborba induló cserké­szeink a templomba vonultak, ahol Rezső atya elő- imádkozásával a jóságos Isten áldását kérték tábori életükre, munkájukra, pihenésükre. Majd az »Oh Nagyasszony, nemzetünk reménye« énekével kivo­nultak a templomból. Néhány percnyi bucsuzkodás után, a hangos vezényszóra félraj oszlopba állottak és cserkésznótával ajkukon a cserkészszülők bucsu- integetése mellett megindultak az állomás felé. A Tisza mellé induló 47 cserkészifjut a hozzátartozók nagy serege kisérte ki a Máv. állomásra, honnan utolsó üdvözlés és jókívánságok után elindultak a csillogószemü ifjak.. . Csizmadia Gyula — kistarcsai plébános. Nagy örömhírt hozunk a Rákosvidéke közönségének: a mi szeretett volt lelkipásztorunk, Csizmadia Gyula visszakerült közelünkbe. Megyéspüspökünk ugyanis Kistarcsa plébánosává nevezte ki, mig Huszár plébá­nos Kistarcsáról Csizmadia helyére, a nógrádmegyei Bercelre kerül. A csere a két plébános közös kérel­mére történt, s még e hónapban mindketten átveszik uj plébániájuk vezetését. Máriabesnyői zarándoklat. Vasárnap reggel indult községünkből Máriabesnyőre a szokásos évi zarándoklat, mintegy 400 résztvevővel. A zarándo­kok 12 órakor hallgattak Besnyőn szentmisét, 3/'42 órakor zsolozsma, 3-kor pedig litánia volt. Majd gyű­lést tartottak, amelyen páter Irén mondott gyönyörű beszédet Máriabesnyő történetéről s a kapucinus rend hivatásáról és működéséről. Az ő munkássá­gukat s buzgalmukat példaképül állította a család­apák elé. A szónoklat után Bányai Viktor uj lakos­társunk beszélt nagy hatással a katholikus összetar­tásról. Végül Pichler István esperesplebános beszá­molt a Krédó egyesület pécsi útjáról. A zarándokok este 10 óra tájban érkeztek haza községünkbe. Zászlószög beverés. A Rákosszentmihályi önálló iparosok és kereskedők köre értesíti szives pártfogóit, hogy a dalkar zászlójának szögbeverését még mindig folytatja és kéri mindazokat, akik szög birtokában vannak, szíveskedjenek annak beverésé- ről gondoskodni. Folytatólagos szegbeverés minden vasárnap d. e. 11 — 1 óra között a kör helyiségében (Serédi Jusztiniánusz (Remény) utca 4.) Gyorsírást, rtirást, olasiyoM irsr Kovács Tódor oki. gyorsirótanár Farkas Ignác-u. 5-a. legolcsób ban legszebben legnagyobb választékban Reieh Friezi női kalapáruházában IV. Vámház-körut 10. alakítások minden divatformára saját gyáramban olcsón* készülnek. Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskemétit? Yince. A nyári gyümölcsfa metszése. A nyári gyümölcsfa metszés nálunk még igen lassan terjed el, bárha már többször szóltunk róla a »Rákos Vidéke« kedves lapunkban, de mégis olyan ritkán látom ezeket a munkákat kertjeinkben, holott ez sokkal előnyösebb a gyümölcstermelésre, mmt a tavaszi fásmetszés. Először is a nyári zöld metszéssel sokkal hamarább megtermékenyítjük fia­tal ültetvényeinket, mint a tavaszi fásmetszéssel, mert a tavaszi fásmetszésnél ahhoz nem értő emberek nagyon sokat rontanak, mert úgy metszenek, hogy a fa koronája sürü bokorrá válik és igy a fa koro­nája rendkívül elgyengül, sokkal több hajtást termel, mint amennyire szüksége van. Ha most nyári zöld- metszéssel gyümölcsfáinkat szépen megritkitjuk, min­den felesleges, gyenge hajtást eltávolítunk a koroná­ból, úgy a korona erősödik és azok a hajtások, ame­lyeknek hivatása, hogy gyümölcsöt teremjenek, igy szépen beérnek és megerősödnek. Nemcsak a gyenge és nem odavaló hajtásokat kell eltávolítani, hanem a már szépen kifejlődött, érett hajtásokat is megtakarítjuk, 8—io levél felett meghegyeljük, vagyis betördeljük. A betördelés alatt azt értjük, hogy 8—io szem felett letörjük az ág hegyét és azt rajtahagyjuk a betördelés után három hétig. Három hét után a betördelt részeket éles kés­sel vagy ollóval levágjuk. Ezek a letördelt részek azért maradnak helyükön, hogy megakadályozzák azoknak a rügyeknek a kihajtását, amely rügyek még a nyár folyamán hivatottak a jövő termés biz­tosítására. Tehát kérem, hogy a zöldmetszésektől ne fél­jenek a gyümölcstermelő gazdák, mert sokkal több eredményt érnek el, mint a tavaszi fásmetszéssel. Arra is ügyeljenek a zöldmetszésnél, hogy a ritkítás ne legyen egyoldalú, hanem azt a fa koronájának minden részében megcselekedjék, mert ha nem, ak­kor a fánk féloldalu és idomtalan csonka marad. Ez a művelet csak a fiatalabb fákra vonatkozik, mert már az elvénült fákon ezt a műveletet elvégezni nem lehet. Szentségimádás. Az Anyaszentegyháznak leg­szebb ájtatossága közé tartozik az úgynevezett örökös szentségimádás. Abban áll ez, hogy az öt világrész minden egyházmegyéjében minden nap más plébánia­templomban helyezik el a legfelségesebb Oltáriszent- séget a hívek hódolatára, reggeltől estig. A mi köz­ségünk jul. 9-én kerülvén sorra, ez évben kedden tartottuk meg a szentségimádást. Reggeltől fogva, amikor esperesünk kitette a legméltóságosabb Oltári- szentséget, egész estig tartott szünet nélkül a szent­ségi Jézus látogatása és imádása. A délelőtt áhítatát nagyban növelte a cserkészcsapat közös szentáldo­zása. Délután 6 órakor az esperesplebános vezetésé­vel együttes imafélórát végeztek a hívek. Utána szentbeszéd, majd litánia volt. Végül szentségi áldás­sal fejeződött be a szentségimádás napja. Szent Jean D’Arc élete filmen. Julius 2i-én a Korzó mozgóban nagyszabású történelmi filmet mutatnak be Jean D’Arc életéről. Az előadá­sok jövedelme az uj Almásy Pál-telepen építendő

Next

/
Thumbnails
Contents