Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-23 / 25. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 25. szám. tóttá és a kisebb szerepekben odaadással szolgálta az előadás ügyétTunyogi, Krémer, Lenkey, Rónai Kató, Tímár Aranka, Sasné és Ray Pál. A közönség teljes megelégedéssel, sőt lelkesedéssel távozott a valóban élvezetes előadásról. Péntek: Marthon Géza operettje, az Éva grófnő. A maiaknál nemesebb, szép zene. Két keringője közismert. A szöveg is ötletesebb a szokott sablonosnál, csak kissé operettesen felszínes. Ebből az anyagból többet lehetett volna produkálni. Az előadás a szokott jó: Ila Máry, Salamon Gizi és Nagy Pál játszotta a főszerepeket, Hortobágyi, Krémer és Sas gondoskodott — még pedig pazar kézzel — a közönség mulattatásáról. Tunyogi, Lenkey és Tímár Aranka kisebb szerepekben mozdította elő a darab sikerét. Sala az orosz szolga szerepében úgyszólván csak ődöng a színpadon, de méla orosz fájdalom jár a nyomában. Jó fél ház, sok taps és újrázás. Szombat: Zsúfolt ház, nagyszerű, lelkes hangulat; a társulat egyik legértékesebb tagja: Hortobágyi Artúr jutalomjátéka. Jellemszinész és buffókomikus, még pedig olyan, aki bármely színpad díszéül szolgálhatna. A közönség rajong érte; a puszta megjelenését fergeteges taps fogadja. Ki is mutatták ezt a szeretetet szorongásig megtelt teremmel, virágokkal és ajándékokkal. Az »Ábris rózsája« cimü világhírű vígjátékot játszották. A darab, ha nem is képviseli a szó komoly értelmében az irodalmat, tagadhatatlanul mulatságos és nem szűkölködik figyelmet érdemlő eszmei tartalomban sem, ami pedig amerikai darabnál nem mindennapi: témáját Ízléssel és tapintatossággal tálalja fel. Mintaszerű előadásban tolmácsolta színtársulatunk. Az ünnepelt nemcsak pazar komikummal ruházta fel alakítását, hanem mély emberi vonásokkal és őszinte melegséggel tette azt értékessé. Ennek a művésznek a palettáján a nagy klasszikus szerepek mélységes ember- ábrázolására szolgáló színek is megcsillannak. A véletlen, vagy a szerencse kérdése, hogy alsóbbrendű feladatokban kell elpazarolnia tehetségét. Nagyszerű volt a Deák Lőrinc kemény magyar figurája. Szilárd a komikumának fátylán keresztül is és megindító módon melegszívű. Sas Imre remek figurát mutatott be és állandóan zajos derültségben tartotta a közönséget. Jeles társa volt ebben Deák Lőrincné, ki dicséretes mértéktartással tudta alakítását mégis mulatságossá tenni. Ila Máry és Tunyogi ízléssel feleltek meg feladatuknak és elismerés illeti a nemes dikcióju Lenkeyt és Mikest is szimpatikus szerepléséért. Mig Rákosszentmihályon ilyen forró sikerű, emlékezetes estéje volt színtársulatunknak, addig ugyanakkor Sashalmon, a Kantler-ven- déglő termében érzékeny csalódás érte a társulat másik részét: »A régi nyár« c. népszerű operettet hozták színre, az ismert kiváló előadásban, de a közönség cserben hagyta a derék vállalkozást. Akik ott voltak, hírül vitték a községben, hogy a távollévők voltak a vesztesek. Vasárnap az Ítéletidőben is igen nagyszámú közönség gyűlt össze a délutáni előadásra, amikor a »Gyurkovics fiuk« pompás előadását ismételték meg, este pedig kisebb, de még mindig elég szépszámú közönség mulatott a »Kitty és Kati« Martos—Rényi operett vidámságain és gyönyörködött szép zenéjében. Mondani sem kell, hogy igen jót játszották. Hétfőn ismét két előadást rendezett a színtársulat. Délután az iskolák növendékei számára adták elő a »Hajdúk hadnagya« operettet. A hálás közönség tomboló tetszéssel kisérte a lelkiismeretes, gondos és lelkes előadást és zajosan mulatott a színészek kiapadhatatlan mókázásán. Este a társulat primadonnája, a bájos, kedves, széphangu és ügyes Ila Máry jutalomjátékául a »Legkisebbik Horváth leány«, a jogosan népszerű Szilágyi—Zerkovitz operett került színre, mely Zerkovitznak kétségtelenül egyik legjobb munkája és szinte iskolapéldája annak, hogy miként olvadhat össze a szivünknek, fülünknek egyaránt kedves régi zsánerű muzsika a modern tánczenével. A színtársulat megint nagyon vidám és kiválóan jó előadást produkált. Ila Máryt színpadra lépésekor percekig tapsolták és virágokkal árassztották el. Igen kedves és ügyes volt a másik két Horváth leány is: Salamon Gizi és Tímár Aranka. Fényes estéje volt Matolcsinénak, aki nenv csak finom játékával, hanem meleg és őszinte énekével is nagy tetszést aratott, sőt szép énekszámát meg kellett ismételnie. Szenzációs volt Deák Lőrinc. Most megértettük, hogy miért volt ő, nem is olyan régen a legelső vidéki színpadok ünnepelt táncos komikusa; ma is olyan könnyed, vidám, őszinte humora, igaz érzésű'a játéka és friss, ügyes, művészi a tánca. Krémer Feri egy tucat kitűnő szerepének. minden hatásos mozzanatát összegyűjtötte a propeller kapitány alakjában és csak úgy ontotta szeretetreméltó jókedvét. Hortobágyi Artur ezúttal fiatal és csinos volt, de épen olyan mulatságos és ötletes, mint máskor. Nagy Pál előkelő és közvetlen államtitkár, Tunyogi Péter pedig örömmel tapasz-' talt temperamentummal játszott egy kedves alakot, de teljes elismerés illeti a darab valamennyi többi szereplőjét is. Kedd: A »Pista néni«, nagyobb közönséget érdemelt volna. A Fedák Sári testére szabott szerep tulajdonképen az egész darjab, de olyan hangulatos és ügyesen ringat a háború előtti szép emlékeinkbe, hogy önmagáért is megér egy estét, amelyet társaságában kellemesen töltünk el. A Fedák szerepére kitűnő művésznője van a társulatnak a Deák Lőrincné személyében, s már ezért is érdemes rá, hogy műsorán tartsa. Igen jóízű, zamatos beszédű, mindig természetes, temperamentumos és ízlésesen mértéktartó ez a »Pista néni«, kiforrott művészi alakítás. Hortobágyi igen jó partnere volt, s az érdekes' alakból sok hatást csiholt ki. Az előadás, melynek tempója kissé vontatottabb volt a szokottnál, egyébként kifogástalan. Egy epizód szerepben feltűnt Kőszegi ügyes alakítása. Szerda: Szomorúan kis közönség. »Végre egy uriasszony« vígjáték. Régi ötlet alapján uj utakat keres, de ólomlábon jár és belesüpped a cselekmény- telenség homokjába. Színészeink odaadással küzdöttek a veszendő ügyért. Az élen Salamon Gizi, Krémer, Sas és Nagy Pál végzett tiszteletreméltó munkát. Műsor: Péntek: »Az elnöknő«. Kacagtató bohózat. Csak felnőtteknek. Szombat: Salamon Gizi juta- lomjátéka: »A leányvásár« kedves operett. A bájos szubrett a közönség egyik kedveltje; megérdemli, hogy zsúfolt ház jutalmazza a sok örömöt, amit közönségünknek szerzett. Vasárnap: D. u. »Eltörött a hegedűm«. Este: »Marica grófnő«, a hires operett. Hétfő: Pilis Piroska jutalomjátéka: »Szibill«, remekszép operett. Ezt az estét sem kell külön szeretetébe ajánlani a közönségnek, hiszen a jutalmazandó szép énekhangjával minden énekes darab erőssége, aki bőséges hálára kötelezte publikumunkat. »Szibill« egyik legragyogóbb szerepe. Szép, meleg este lesz ez! Kedd: »Hotel Imperiál«. Biró Lajos izgalmas, háborús 5 felvonásos színmüve. A drámai együttes
