Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-16 / 24. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, junius 16. 24. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI« KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁG* HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szinpártoló egyesületet! Az elmúlt években tanúi lehettünk annak a lelkes áldozatkészségnek, amellyel községünk közönsége mindenkor biztosítani igyekezett az ideérkezett színtársulatok megélhetését. A társulatok nem mindenkor feleltek meg azoknak a szerény követelményeknek, melyeket velük szemben a közönség joggal támaszthatott, mégis ettől függetlenül, csakis a nemzeti művészet pártolásának nemes hivatását tekintette a közönség és híven kitartott még az erre nem mindig teljesen érdemes színtársulat mellett is. Ebben az esztendőben is bizalmat előlegezett a közönség az érkező társulatnak és minden rétegében meleg szeretettel, készen a támogatásra, várta a színészeket, noha ez súlyos megpróbáltatásnak tette ki szerény anyagi eszközeit. Tudjuk, hogy lakosságunk zömét a mai gazdasági helyzet által legjobban sújtott kispolgári és dolgozó elemek alkotják, akiknek még a napi kenyérgond is sokszor megoldhatatlan problémát jelent és szórakozásra, művészet-pártolásra alig akad felesleges pénze. És mégis azt látjuk, hogy ez az anyagiakkal küzdő közönség napról- napra jobban megtölti — néha két helyen is — a színház széksorait. Ennek az okát én az idén ideérkezett derék színtársulat becsületes, lelkes munkájában látom, amely teljesen fel tudott emelkedni nemes hivatásának magaslatára, elsősorban azonban az igazgató kiváló rátermettségének, aki feladatának ioo százalékosan meg tudott felelni és pompás, gördülékeny előadásokkal, jó rendezéssel, színpadi fegyelmezettséggel és a társulatban meghonosított kitűnő szellemmel közel tudott férkőzni ennek a minden szépért, jóért lelkesedni tudó közönségnek a szivéhez, leikéhez. Sok igazságot és tanulságot nyújt ez az eset. Nevezetesen nem áll az; hogy közönségünknek nem telik színházra, mert ha csakugyan jó a színház, úgy közönségünk minden áldozatra kész, hogy e nemes élvezetet meg ne vonja magától. Nem áll az, hogy a mi közönségünk csak Pesten jár színházba. A pesti szinházbajárás (jegy, villamos, Hév., ruhatár, sz inlap stb.) oly költséges, hogy a közönség szívesen lemond a pesti előadásról, ha a darabokat jó előadásban élvezheti idehaza. (A múltban ezek az előadások nem mindenkor jelentettek élvezetet.) Egy pesti előadás költségeiből majdnem kitelik itt az egész szezon színházlátogatása. És ime, akik a magánérintkezésben nem nagyon keresték egymás társaságát, most egymás mellett ülve, közös áhítattal, együtt élvezik a pompás előadásokat. Az »inter arma silent mussae« közmondást olyfor- mán merném variálni, hogy »inter musas silent arma.« De hát Múzsa legyen a talpán; és az idei végre csakugyan az! Ezt az időpontot én alkalmasnak látom, hogy községünkben is megalakuljon egy szinpártoló egyesület vagy szövetség, aminők e kis megcsonkitott országban már mindenfelé a legszebb eredménnyel működnek. Erről kívánt a magas kultuszkormány képviselője, dr. Sallay Géza szülészeti felügyelő ur Öméltósága is tárgyalni, mikor községünkben egy előadást megtekintett. Nem akarom itt kifejteni, hogy mit jelent ez a színészetre, (bár a közönség szempontjából sem lehet teljesen közömbös, hogy mennyire támogatja a kultuszkor- mány nagy munkáját, melyet a színtársulatok fenntartása és nívójuk emelése érdekében kifejt), csak arra térek ki, hogy ennek előnyeit elsősorban a közönség látja, amennyiben az egész év folyamán eszközölt havi i—2 pengős befizetések után, a színtársulat megérkezésekor megkapja a színi évadra szóló bérletszelvényeit és nem kell egyszerre egy nagyobb összeget lefizetni vagy annak hijján a szinházbajárás élvezetét magától megvonni, de ha ez az egyesülés ilyenformán biztosítja a színtársulat létfeltételeit, mindenkor előterjesztheti kívánságait a kerületi beosztásoknál és garanciát kap, hogy csakugyan jó színtársulat fog idelátogatni községünkbe. És ha adunk, akkor igényeket is támaszthatunk. És összhangot teremthet ez az egyesülés a színház érdekeit olykor veszélyeztető műkedvelő előadásokkal is. Az eszmét felvetettem. Most erősebb tényezőkre vár, hogy azt az összes érdekeltek bevonásával a megvalósulás felé vezessék, amikor is majd a gyakorlati megvalósítás szempontjából is készséggel szolgálok e tapasztalatokból leszűrt szerény tanácsommal. Dr. Farkas Ferenc. HÍ!!!!!lillllll!!llílllllllllilll!llli!]illi!!l!llllll!llilillillll!llii]!l!!lli!!i!iEií!!i!llí!íiíiilSli!IIiülli!!ÍH Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskemétliy Vince. A gyümölcsfák ápolása. Ápoljuk gyümölcsfáinkat; különösen az ősszel és tavasszal ültetett fákat. Ezekre nagy gondot fordítsunk, amennyiben a fáink betegek, a szigorú tél a fáinkban sok betegséget okozott és hogy ebből a betegségből mielőbb kigyógyuljanak a fáink, azért hívom fel a kertgazdáink szives figyelmét arra, hogy amit most mondok, szívleljék meg. Először is arra legyen nagy gondunk, hogy a fáink körül a föld mindig tiszta legyen. Minél többször kapáljuk; minden kapálás után uj életre serkentjük fáinkat és ha a szárazság bekövetkezik, az ültetett fákat legalább hetenkint egyszer jó erősen meg kell locsolnunk. Ha nem valami körülményes az a dolog, hogy hígított trágyával locsoltassunk, ez is nagyon tanácsos lenne, mert ezzel is a beteg fák ÜÜP Lapunk mai száma 12 oldal.
