Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-26 / 21. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 21. szám. Zászlóavatás. A rákosszentmihályi önálló iparosok és kereskedők egyesületének dalkara valóban emlékezetes ünnepélyt tartott pünkösd vasárnapján. Emlékezetes marad ez a nap úgy a derék egyesület számára, mint Rákosszentmihály történetében. Zenés ébresztővel vonult fel az ünneplők serege a templomba, hol szentmisét hallgattak, majd megvárták Tóbler János képviselő és felesége, a zászlóanya megérkezését, akikkel együtt ritka látványosságszámba menő diszfelvonulást rendeztek a Ferenc József-térre. A leventék lovasbandériuma vezette a hatalmas menetet, amelyben festői látvány volt a lilasapkás dalosok csapata, a tűzoltók és leventék diszszakasza, a diszhintókon érkező vendégek, az Ipartestület és kör vezetősége és a rákos- falvai gazdakör zenekara A téren, a községháza előtt, a zöld gallyakkal díszített szónoki emelvény előtt hatalmas körben helyezkedett el a közönség. A zenekar a Himnuszt játszotta, majd Balázsovich Zoltán, a Rákos Vidéke szerkesztője mondott ünnepi beszédet, amelyben a zászlóavatás jelentőségét méltatta, s a zászló, mint erkölcsi szimbólum értékét vázolta. Nagy elismeréssel szólt iparosaink önfeláldozó munkájáról, amely annyi szép eredményt ért el és most ezt a szép zászlót megszerezte. Az iparosság társadalmi helyzetéről beszélt, amely állandóan emelkedik és ma már nem csak egyes kiválóságok személyében ad nagy értéket hazánknak, hanem az átalakuló középosztály értékes tagjaivá tette őket, akik nem csökkentik e társadalmi osztálynak színvonalát, hanem maguk emelkednek fel ahhoz, mert valláserkölcsös életfelfogásuk, lelkes hazafiságuk és műveltségre törekvésük képessé és alkalmassá teszi erre őket. A mi iparosságunk az erényekkel ékes és művelődésre törekvésében a művészetek kultuszáig emelkedett. A dal a lélek virága; aki a dalt szereti, csak jó ember és nemes lélek lehet. A dalban zendül fel hazaszeretetünk és minden érzésünk. A daikar nagyszerű eredményeket ért el már eddig is és most uj zászlaja alatt vonul a debreceni nagy mérkőzésre, uj babérokért és e zászló alatt a magyarságnak egy uj harcos csapata készül a nagy küzdelemre, amely megszerzi nekünk a legnagyobb magyar ünnepet, amelyért élünk, amelynek reményében viseljük szomorú jelenünk minden fajdalmát és keserűségét. Isten áldását kérte a zászlóra és azokra, akik alatta buzgólkodnak nemes eszményeikért és édes hazánk újjászületéséért. A megértéssel és éljenzéssel fogadott beszéd után a dalkar énekelt, majd Tóbler Jánosné zászlóanya remek nem- zetiszinü szalagot kötött a lobogóra, melyet a dalkar nevében Kremsner Ferenc emelkedett hangú, rövid fogadalomtétellel vett át. Azután Sallay Lajos budapesti rei. lelkész néhány megkapó mondat kíséretében megáldotta a lobogót. Utána Tóth-Szőllős Mihály ev. lelkész igen szép és megható beszéd kíséretében cselekedte ugyanezt, végül pedig Eissenberger dr. gödöllői főrabbi .mondott költői szárnyalásu remek beszédet és ő is áldást adott a zászlóra. Megkezdődött a szegbeverés, majd a községháza gyüléstermébe vonultak, ahol a dalkar díszközgyűlést tartott, amelyen Schin Endre elnök mondott köszönetét a vendégeknek és az ünnepélyen résztvevőknek és Mátyás András ipartestületi elnök ismertette a dalkar és a zászló megszerzésének történetét. A nagy érdeklődéssel fogadott tartalmas beszédek után, ünnepi lakomára vonultak a Nagykaszinóba. Adiszebéden igen sok vendég vett részt. Az Ipartestületek országos szövetségét Lippay igazgató képviselte, a község vezetőségét Kecskeméthy Vince biró és Kubinyecz Lajos dr. adóügyi jegyző. Az ünnepélyen a járáshatóság képviselete, közbecsülésben álló lakostársunk, Piukovich dr. főszolgabíró jelent meg. A dis'zebéden számos felköszöntő hangzott el, beszélt többek között Schin Endre, Mátyás András, Keresztes István dr., Krenedits Gyula ipartestestületi titkár, (aki a zászló zseniális tervezőjét, ifj. Szabó József építészt éltette) és felszólalt Tóbler János képviselő is, ki igen nagyhatású beszédében a dal jelentőségét fejtegette és hazafias helytállásra buzdította az ünneplőket. A viharos tetszéssel fogadott beszéd után a dalkar énekszámaival ért véget a lakoma. Az ünnepély a délután folyamán az uj iparosházban folyt tovább, este pedig a Nagykaszinóban fejeződött be. Az esti műsor a három résztvevő dalkar Hiszekegyével kezdődött, majd György Lajos „A dal“ cimü versét szavalta lelkesen. A fővárosi „Szabadság“ dalkör számait kétszer is megujrázták. Buglyos János hatásosan szavalt hazafias tárgyú költeményt. Fodor László hegedű és Jálics Giziké zongoraszáma nagy tapsra ragadta a közönséget, majd Bartos Olga aratott sikert. Szívesen fogadták Iharosi Lajos dalait is. Kiemelkedő szám volt a rákosfalvai „Visszhang“ dalkar szereplése, melyet dörgő taps kisért. Befejezésül Farkas Imre 1 felvonásos operettje, a „Kis kadét“ következett. Erdélyi Sándor kellemes énekével, jól felfogott játékával, Adámy Oszkár a tisztiszolga kacagtató alakításával tűnt ki. Tihanyi Erzsiké merészen állt nagy feladata elé, melynek megoldásában előnyéül szolgált tiszta éneke. Tóth Tibor, a kadét, jó megjelenésével, kellemes beszédjével hatott. A magánszámokat és dalokat felváltva, Tihanyi Valika Erdélyi Sándorné, Jálics Gizi és Károlyi Bözsi kisérték hozzáértéssel. Az egyes számokat Untsch Márton jelentette be igen ötletesen. w Az előadást igen vig és népes táncmulatság követte. Őszinte elismerés illeti az egész napos ünnepély figyelmes rendezőségét, mely fáradságos feladatát valóban nagy sikerrel végezte. Megkezdődik a szavazás. A várossá alakulás ügyében Rákosszentmihály községe megkezdette az adófizetők szavaztatását. A felsőbb hatóságok előtt igy akarják bizonyítani, hogy a község lakossága valóban a várossá alakulást óhajtja. Az elöljáróság e héten kezdette meg a nagyarányú munkálatot, melynek eredménye sorsdöntő hatású lesz községünkre. A kérdés előkészítése már annyira előrehaladt, hogy csaknem egyhangú megnyilatkozást várhatunk a várossá alakulás mellett, amely további szabad fejlődésünket biztosítja és a saját ügyeink intézésében szabadabb kezet biztosit, mint a gyámság alatt tartott községi közigazgatás formája. Uj rendszerű szivattyús fcut, kézi és motorhajtásra. KáMMECpií ÄLÄJOS lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadalmazott találmánya. 'Rákosszentmihály, RÁKOSI-UT 55. Legjobb, leggazdaságosabb, könnyüjáratu. Télen nyitott csappal fagymentes. A műhelyben bármikor megtekinthető. Javításokat pontosan és szakszerűen végzek. iegolcsób ban legsze b b e n legnagyobb Reieh Friezi női kalapáruházában IV. Vámház-körut 10. alakítások minden divatformára saját gyáramban olcsón készülnek.
