Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-19 / 20. szám
20. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. zökkel magyarázta, demonstrálta, szuggerálta bele az amerikai fogyasztókba, hogy az autó nem luxus, cikk, — amiben csak a dollár-milliomosoknak lehet részük. (Folyt, köv.) iiiiiiiiiiiiiiiniiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiM Válasz a „Sashalmi“ szót kérőnek. E lap május 5-iki számában »Szót kérek a várositás kérdéséhez« cim alatt közlemény jelent meg, melyre az alábbiakban válaszolok. A Sashalmi Önálló Iparosok és Kereskedők Köre elnökségének kérésére dr. Lengyel Zoltán, április 25-én tagértekezlet keretében ismertette a várositás ügyének jelenlegi állását és annak előnyeit az iparosok és kereskedőkre nézve. Az értekezletre, minthogy a várositás ügyéről is szó volt, meghívtam a sashalmi társadalmi egyesületek vezetőit is. A tartalmas előadás után voltak néhányan, akik éltek a szólás jogával és egészen helyesen ott felszólaltak, mig a fenti cim alatt megjelent cikk névtelen Írója a felszólalást jobbnak látta a lapok hasábjain elintézni. Hogy az iparosok és kereskedők szervezkednek, ez senki előtt sem uj dolog. Ma minden társadalmi réteg szervezkedik — mi iparosok és kereskedők is, — de semmiesetre sem úgy, mint a hogy azt a cikk Írója fejtegeti. Nem »bazjrozunk« arra, hogy az »értelmiség«- nek, illetve »munkátadó« és »nagy adót fizető« polgárok diktátorai legyünk, hanem igen i,s részt kérünk magunknak a várositás mozgalma ügyében, valamint majd annak idején részt kérünk, hogy a város vezetésében is legyen szavunk, mint az község- günkben eddig is megvan. Ön szerint, tisztelt cikkíró ur, az iparosok és kereskedők az adózók 20/0-át sem teszik ki — erről bővebben beszélhetnénk, de nem e lap szűk hasábjain. Szerintem nem az a lényeg, hogy mi, hány százaléka vagyunk az adózóknak, hanem, hogy az adózó polgárok között milyen összeggel adózunk. A mai leromlott gazdasági viszonyok mellett az Ön által említett nagy adófizetők között sokan vannak, akik az általunk fizetett adónak qsak néhány százalékát fizetik, ilyen például a telek után fizetett adó is. -Tehát, kik azok a nagy adófizetők, akiket Ön az iparosok és kereskedők fölé olyan nagy számban helyez, — talán a 30 éves házadómentességet élvezők? Nekünk nincs adómentességünk, — akár van munkánk, akár nincs, fizetni kell. Végül pedig, hogy községünk tisztelt adófizető polgáraitól az iparosság munkát kap, ez még nem ok arra, hogy nekünk szavunk ne legyen. Az iparos vagy kereskedő nem azért önállósítja magát Sashalmon, hogy a szomszéd községből várja a munkát vagy üzlete forgalmát. Nem szabad elfelejteni, hogy amiért az iparos vagy kereskedő pénzt kap, azért ellenértéket ad és ha adófizető polgártársainktól munkát kapunk is, mégis van jogunk érdekeink megvédéséhez. Ez igy van mindenhol az egész világon'.. »Ipart és kereskedelmet csak ott lehet fejleszteni, ahol az iparosnak és kereskedőnek az őket meg1- illető jogait elismerik«. Igen, tisztelt cikkíró ur! Kérem lépjen elő a homályból és adjon alkalmat, hogy az Ön által felvetett és minden társadalmi réteget megillető jogos kérdést, fehér asztalnál — szókérés nélkül — értessük meg Önnel és az »értelmiség« minden tagjával. A Sashalmi Önálló Iparosok és Kereskedők Köre tagjai nevében: Heimovits Márton elnök. HilllllllliillllllilllllllllllllillllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllrH képviselőtestületi közgyűlés A hétfőn tartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés ,iránt megérdemelt érdeklődés nyilvánult, aminek a gazdag és változatos napirend volt természetszerű oka. Az elnöklő Kecskeméthy Vince biró a jegyzőkönyv hitelesítésére Ungár Gyula dr. és Kerner Emil tagokat kérte fel. A közgyűlés egyhangú határozattal újabb állásfoglalást nyilvánított a kir. járásbíróság kérdésében. Ugyanis a központi járáshoz történt közigazgatási átkapcsolásunk alkalmával felmerült az a kívánság, hogy a törvénykezés ügyében viszont a budapesti központi kir. járásbírósághoz csatoljanak. Akkor a képviselőtestület úgy nyilatkozott, hogy az átcsatolás lakosságunkra nézve csak úgy jelent előnyt, ha az adóhivatalunkat és adó- pénztárunkat is budapesti hivatalban jelölik ki, mert e nélkül qsak fokozódik a hivatalok szétszórtsága miatt keletkezett visszás állapot. Elég nagy képtelenség, hogy a szolgabjróságunk Budapesten, a járásbíróságunk Gödöllőn, a rendőrkapitányságunk Mátyásföld megközelíthetetlen helyén, a pénzügyi biztosságunk Újpesten, a pénzügyőri szakasz pedig Rá- kospalotán van. Később a budafoki kir. járásbiróság létesítésével a pestvidéki kir. járásbíróságot akarták kárpótolni és azt tervezték, hogy annak hatáskörébe utalják Rákosszentmihályt. Bár megoldásnak ez sem elég kedvező, a képviselőtestület mégis utóbb hozzájárult ehhez a tervhez azzal, hogy mégis csak lazítja a teljesen idejét múlta gödöllői kapcsolatokat. Most azonban a várositó bizottság arra irányította a község figyelmét, hojgy várossá alakulásunk esetén az uj város területére kell kérnünk járásbíróságot és ez akc,ió sikerét súlyosan kockáztatnánk azzal, ha most, időközben a pestvidéki járásbírósághoz osztanának be. A képviselőtestület ennélfogva kimondotta, hogy a változás függőben tartását kéri addig, mig a várossá alakulás ügyében érdemleges döntés nem történik. A képviselőtestület feliratban kéri az igazságügyminisztert, hogy a kérelemhez járuljon hozzá. Hasonló értelemben döntöttek a kir. közjegyzőség kérdésében ;is. Három uj irnoki állást akart a község szervezni, de határozata nem nyert jóváhagyást. Most két ilyen állás szervezését határozták el, hátha a nagy munkaerőhiány csökkentésére ezt mégis jóváhagyják. Annyi munkaerővel,
