Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-12 / 19. szám

4. oldal. RÁKOS VIDEKB 19 szám. árasztja a vörös hinár. A fent jelzett szövetségek fel­hívják az összes munkaadót, hogy a szavazás alkal­mával okvetlen jelenjenek meg az urnák előtt és az egész országban a Nemzeti Blokk i-es jelzésű listá­jára szavazzanak. Az Országos Társadalombiztosító ma is a legnagyobb szociális intézmény a csonka hazá­ban. Emellett igen erős fejlődés előtt áll. Biztosítsuk tehát befolyásunkat az intézet életében azzal, hogy mindannyian eleget teszünk kötelességünknek a vá­lasztásoknál, egyrészt azzal, hogy a Nemzeti Blokk listájára, az i-es lisztára adjuk szavazatunkat, más­részt, hogy ugyanennek a listának az elfogadására kapacitáljuk mindazokat, akikhez a meggyőződésnek az eszközével elérhetünk. Az i-es számú lista kép­viseli azokat, akik az Orsz. Társadalombiztosító Inté­zet fejlődését a biztosítottak és a nemzet érdekével azonos vonalba akarják irányítani. Némuljon el minden . . A trianoni rongy átka miatt nyomorúságra Ítélt magyar színészet egyik lelkes, derék, kötelességtudó és nemzeti misz- sziót teljesítő csapata négy hétre Rákosszentmihályra száll, hogy csekély fillérekért közönségünket mű­vészi élvezetben részesítse és a magyar irodalom, a magyar szó hirdetője legyen. Nem kér érte mást, csak hogy gonddal terhes életéből egy hónapot el- tölthessen. Évek óta ez a négy hét jut Rákosszent- mihálynak, hogy a magyar vidéki színészet fentar- tásának nem is kellemetlen és nem is ellenszolgálta­tás nélkül való terhéből résszét kivegye. Május 15-én meggyőződhetik róla közönségünk, hogy amit tőle kérnek, nem áldozat, mert Deák Lőrinc és társulata méltó a támogatásra és bőségesen megszolgál azért a csekély fizetségért, amelyet létfentartásának bizto­sítására kérnie kell közönségünktől. Adjuk hát nekik ezt a hónapot igaz szívvel, fentartás nélkül, egészen. Némuljon el erre az időre minden műkedvelő munka és még olyan nemescélu rendezés. Tizenegy hónap szabadon áll rendelkezésükre és fáradozásukat min­denkor hálás elismerés illeti, most azonban, ezen a négy héten át azt illeti az elismerés, aki nem rendez semmit, hanem hazafias és emberszerető lélekkel tiszteletben tartja ezt a tilalmi időt. Ne legyen ki­vétel senki és semmi. Nem lehet olyan cél, amely négy heti türelmet el nem viselhetne. Ez a hónap a színészeinké. Tegyünk meg érettük minden lehetőt, de a legkevesebb, amit megtehetünk és meg kell tennünk, hogy ne cselekedjünk ellenükre, ne te­gyünk a kárukra semmit. Tulajdonképen hatósági rendelettel kellene a színtársulat működésének ide­jére a tilalmi időt biztosítani, de talán épen nálunk nincs szükség ilyesmire, parancsot ad rá magyar lelknsmeretünk. Ifjúsági előadások. A székesfőváros közokta­tásügyi osztálya minden hónapban érdekes és tanul­ságos előadásokat rendez a Városi Színházban a tanulóifjúság számára. Az előadásoknak állandó ven­dége polgári leányiskolánk is. Ezen a héten Majomé Papp Mariska pályadíjnyertes irredenta szinjátéka, a »Ploldkirályfi házassága« került műsorra. Majomé a lelke, főrendezője és a legtöbbször egyik fősze­replője az előadásoknak. Ebben a minőségben szer­zett érdemeit már ismételten méltattuk. Ezúttal irói babérokkal gyarapította megérdemelt sikerét. Da­rabja igen kedves, színes, látványos, a hazafias gon­dolatot szerencsésen és Ízléssel szövi át a mese cse­lekményén; versei költői erővel szárnyalnak. Méltán ünnepelték a szerencséskezü zeneszerzővel, Losonczy Lajossal egyetemben. A szépen kiállított, kedves da­rab főszerepeit Zilahi Irén, Kőszegi Teréz, a rekedt Cselényi helyett Varga Imre és Bodnár Jenő, vala­mint Sugár Károly helyett a szerző-főrendező jeles tehetségű fia, a még színi akadémiai növendék, Major Tamás játszotta kitünően. Májusban kettős műsort juttattak az iskoláknak. A felsőbb osztályú növendékek számára Shakespeare Julius Caesar-ját adták elő, mint mindig, a Nemzeti Színház művé­szeivel. Hálás elismerésünk nem gátolhat meg ab­ban, hogy meg ne jegyezzük: ezúttal igen szeren­csétlen szereposztásban. Csak Lehotay és Kürti Jó­zsef magaslott ki művészi alakításával. Szegény Brutusszal nagy méltatlanság történt ezúttal, s a leg­több szereplőnek még a szavát is alig lehetett érteni, a nagyobb diákok pedig felettébb mulattak azon, hogy egyesek több, különböző szerepet játszottak a darabban, amely kicsinyes takarékosság nem méltó az egész vállalkozás színvonalához. A Jókai kör előadása. A Jókai kör megint szép estéllyel gyarapította sikereinek sorozatát múlt szombaton. A kedvezőtlen időben, esőben, sárban, a közönség egy része sajnálatosan távol maradt és igy az anyagi eredmény nem volt teljes, annál nagyobb azonban az erkölcsi siker. Az igy is szépszámú hall­gatóság igen jól mulatott. A zenekar nyitánya után Deissinger Márton irredenta verset szavalt, majd Bubán Manci feltűnő ügyesen — énekszámot adott elő. Erdélyi Sándor tetszéssel fogadott magánszáma után Tóth Tiborral dzsessz kettőst adott elő, amelyet viharos tetszéssel fogadtak. Másik nagy sikere volt a műsornak a »Párisi divat« cimü operettből elő­adott tánckettős, amellyel Bubán Manci, Nyilka Ist­ván és a »görlök« arattak fergeteges tapsokat. Erdélyi Sándor uj dalait, valamint vidám konferán- szait is nagyon szerették, a »312-es« cimü bohózat pedig állandóan zajos derültségben tartotta a közön­séget. Bravúros dolgot mutatott benne Szabados Vilmos, aki beugrással vette át nem könnyű szere­pét és teljes sikert aratott benne, a kedves Bubán Bözsivel és Deissinger Lászlónéval, valamint a ki­válókép kacagtató Nyilka Emillel egyetemben. Deissinger Mártonné, Weisz Bözsi, Gombás Jenő, Weisz Manci és Nagy Sándor egészítették ki dere­kasan az együttest. A zongorakiséretet Erdélyi Sán- dorné látta el igen jól, a rendezés érdeme pedig, mint mindig, ezúttal is a fáradhatatlan Nyilka Ist­váné. Előadás után természetesen jó kedvben tán­coltak reggelig. Bucsky Péter szomorú története. Ura­sági szakács volt, még pedig valóságos művésze a mesterségének, de olthatatlan ambíció fütötte és nem elégedett meg a helyzetével. Önálló lett, vendéglőt nyitott és szépen gyarapodott. Ám az elragadt csikók tovább rohantak vele. Nem maradt a kaptafánál, hanem politikai babérokra pályázott. Képviselőjelölt lett, épen a mi nehéz kerületünkben. Hívei között akadtak őszinte lelkesedők, de a legnagyobb részük, a leghangosabbak, megitták borát, végigették lako­máit, de szavazatot vajmi keveset kapott. Akkor még két szép, virágzó üzlet volt a birtokában, de meg­fogyatkozott anyagi erejével már nem tudta azokat fentartani. Hosszú tengődés után tönkrement és hi­telezői elől Amerikába vándorolt ki. A sashalmiak úgy tudták, hogy a kitűnő szakács ott is boldogult. Nagy vendéglő üzletében négy szakácsot foglalkoz­tatott, közöttük az egyik, Szalay Gyula sashalmi fiú, aki nemrég azt irta Sashalmon lakó szüleinek, hogy Bucsky nagyszerű üzletében dolgozik és igen szép fizetést húz, jó dolga van. Ezen a héten pedig azt Írják a budapesti lapok, hogy a roppant kövér-

Next

/
Thumbnails
Contents