Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-03-25 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. vetettel ünnepeltek tisztelői e napon. Regős igazgató több mint 27 éve tan it, 8 éve igazgató, s a rákosszentmihálvi polgári fiúiskolát a legnehezebb viszonyok közt szervezte, erősítette meg és virágoztatta föl. Rendkívül képzett, sokoldalú ember, önálló történelmi stúdiumokat végzett, zeneértő, festő és müforditó is. Igazgatói működése nagy nyeresége Rákosszentmihálynak s a középfokú iskolai oktatásnak. A várossá alakulás kérdése. A várossá alakulás kérdésében vasárnap Sashalmon tartottak bizottsági gyűlést az ottani községházán, hol Kovács József főjegyző fogadta a vendégeket. A gyűlésen Lengyel Zoltán dr. elnökölt. A nagy számban megjelent sashalmi községi vezetők erélyesen tiltakoztak a várossá alakulás terve ellen és Küllős Ede plébános bejelentette, hogy a község képviselőtestülete ezt a tiltakozását az illetékes helyekre is el fogja juttatni. A szenvedélyes hangulatú gyűlést Krenedits Sándor főjegyző tapintatos és tárgyilagos felszólalása nyugtatta meg, midőn kijelentette, hogy Rákosszentmihály sem hajlandó a kérdéssel addig foglalkozni, mig abból Cinkotát ki nem kapcsolják. Egyébként sem tartja azonban a kérdést még érettnek, mert a városi köz- igazgatás a polgárságnak csaknem háromszoros megterhelését jelentené. Állításait statisztikai adatokkal és Rákospalota költségvetésével bizonyitotta. A bizottság április elsején Cmkotán tartja következő ülését és tovább folytatja az adatok gyűjtését. Itt említjük meg, hogy a bizottság elnöksége újabban ismét terjedelmes beadványokban tett jelentést a mozgalomról a kultuszminiszternek, akitől a város számára középiskolát kér, a kereskedelmi miniszternek, akitől a posta-, táviró- és telefonszolgálat átszervezését kéri és az alispánnak, akitől a világításra vonatkozó egységes szerződésbe olyan pont felvételét kéri, hogy a város, megalakulása esetén, a szerződést bizonyos határidőn helül revízió alá vehesse. Március 15-i ünnepély. Még évek után is emlékezésben fog élni az a páratlan és feledhetetlen szép márciusi ünnepély, amelyet az állami elemi iskolák II. körzetének tantestülete rendezett csütörtökön a Nagykaszinóban. A zsúfolásig megtelt terem közönsége köny- nyekig meghatva élvezte végig a hosszú, de nem fárasztó műsort, melynek minden egyes száma a legteljesebb elismerést szerezte az előadóknak, a derék, fáradhatatlan tanítói karnak és a gyermekek szüleinek. Az ünnepi beszédet Pornói János mondotta, aki tartalmas, lendületes! szónoklatával, melyben a 48-i és a mai március 15-éről beszélt, újabb kiválóságáról tett tanúságot. Nagy sikere volt beszédével és a közreműködő Iparos Dalkar vezénylésével is, valamint az egyik színdarab betanítása is az ő érdeme. Az Iparosok Dalkara három szép számmal szerepelt, igen nagy sikerrel. Nagy része van ebben Pornói Jánosnak, az énekkar lelkes karnagyának. Kiemelkedő része volt a műsornak a Crédó zenekar három zeneszáma, Manek Antal karnagy vezényletével. Ez a * fiatal zenekar is rövid idő alatt nagyszerűen haladt előre. A műsorban a szebbnél szebb szavalatoknak egész sora hangzott el. Krenedits Ilonka az »Előre!« c. verset művészi tökéllyel adta elő. Hatalmas tapsot kapott, akárcsak Ungár Évike, ki szintén csodálatos tehetséggel szavalta a »Március 15.: c. verset. Tiszai Zoltán elragadó bájjal adta elő az »Ima« c. költeményt. Hatalmas tapsot kapott Hild Magda, mikor a »Petőfi sírja«-t sok átér- zéssel szavalta el. Follinusz Márta, Nagy Irma, Keller László tanulók kiválóan előadott szavalatai is nagy hatást tettek. Keréki Gyula, a 929. sz. Szent-Mihály cserkész- csapat cserkésze, nagy ünneplésben részesült szavalatáért. Kitett magáért a csömöri-uti iskola és a gazd. ism. iskola énekkara is. Az előbbit Krieger Györgyné vezényelte, szép fejlődésének érdeme is az övé. A gazd. ismétlő iskola énekeseit Kamarásné-Szabó Gizella vezényelte nagy hozzáértéssel. »Talpra magyar« címmel színdarab is szerepelt a műsoron. A szereplők, a negyedik osztályú tanulók, ügyes játékukkal, tiszta beszédükkel tűntek ki. A másik színdarab, melynek vége megkapó pompában tündöklő élőkép volt, percekig tomboló tetszészajt eredményezett. Még fokozta a sikert, hogy a mü szerzője az iskola egyik tanulója, Palkovics Jolán, kit a közönség nagy szeretettel ünnepelt. A tanítói kart, ólén Hild László igazgatóval, meleg elismerésben részesítették. Az Artic ©lőtt. Napok óta feltűnést kelt Újpesten, hogy mennyien állanak az »Artic« épülete előtt s milyen tömegesen tartózkodnak az »Artic« szentmihályi üzletében. A dolog magyarázata az, hogy az »Artic« működésben mutatja be különböző szivattyuszerkezeteit, melyek teljesen pótolják a központi vízvezetéket. Láthatók szivattyútelepek műiden nagyságban és minden teljesítményre, elektromotorral egybeépítve, 7 méter szívó és 50 méter nyomó magasságig. E berendezés különösen alkalmas kertészetek, gyárait, középületek, ivó- és haszon- viz ellátására. Az önműködő üzenni hydropneumatikus házi vízszivattyú, háztartások, villák ivóvíz-ellátására. E berendezés önműködően állandóan friss vizet szolgáltat, közvetlenül a k útból, műiden víztartály nélkül. A szivattyú a központi vízvezetéket tökéletesen pótolja, üzeme olcsó és feltétlenül biztos, gondozást alig igényel, helyszükséglete csekély, járása zajtalan. Mmdama helyeken, hol villamos áram van, de központi vízvezeték nincsen, ez az önműködő szivattyú megbecsüllietetlen szolgálatot tesz. Teljesítménye peroenkint 50 litertől felfelé. Háztartási vízszivattyú kisebb háztartások vízellátására. Olcsóságánál és egyszerűségénél fogva minden háztartásban, hol limesen vízvezeték, nélkülözhetetlen. A meglévő villamos világitó berendezés műiden megerősítése nélkül dugaszoló utján beiktatható. Percenkint 35 liter viz szállításától felfelé. Az »Artic« az érdeklődő közönséghez díjmentesen küldi ki mérnökét, ki készséggel ad meg minden felvilágosítást a vízellátásra vonatkozóan. Kedvező fizető feltételeivel lehetővé teszi az »Artic«, hogy mindenki városi kényelmet teremthessen vidéki házában. A tavaszi fagyok elleni védekezésről ir a „Növényvédelem* és „Kertészet“ legújabb száma. Ismerteti a vértetü és az almamoly irtását, a taiajsavanyuság kérdését, a gyümölcsfák mézgafolyását, a viola tenyésztését, a szőlő nyitását és metszésének módjait, a szamóca telepítését, az őszibarackfa nyesését, a málna metszését. Cikkeket közöl még a gyümölcsfák termőre kényszerítéséről, a trágyacserép készítéséről, a szőlőnek magról való szaporításáról, a nemes sárgadinnyéről, az elvirágzott cyclamentövek kezeléséről stb. A kiváló szaklapokból egy alkalommal a Növényvédelem kiadó- hivatala (Budapest, Földmivelésügyi minisztérium) e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatvány- számot. Szentmihályi Miska tavaszi dalt penget, kalendárium: Sándor, József, Benedek 1 Emberek figyeljetek! Névnapi gratulálok kara: Sándor, József, Benedek! Jó sors legyen részetek ! Névnaposok : Sándor, József, Benedek ?! Igyatok és egyetek, — Na, hát beljebb lépjetek, Teljék meg a begyetek! Kereskedők: Sándor, József, Benedek, Köszöntnek a szenesek! Névnaposok, gratulánsok, közönség, mindenki együtt: Sándor, József, Benedek, Pénzzel ki győz bennetek’?! Záró kar: /uniszónó:) Sándor, József, Benedek, Hol a zsák, hol meleged t Fázós ember, ne neked! Hát tavasz ez — Benedek?
