Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-23 / 52. szám
XXVIlI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1028. vasárnap, december 23. 52. szánt. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évje 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 34 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. % Karácsonyi gondolatok. Irta: Taraba József dr. A jó Isten segítségével megint megélünk egy karácsonyi ünnepet: a szeretet fehér ragyogásu ünnepét. Ismét elfog bennünket a gondoskodás, szaladgálunk, tervezgetünk, bevásárolunk, hogy széppé, kedvessé tegyük e napot, talán nem is annnyira magunknak, mint inkább másoknak. Kiragadjuk magunkat mindennapi életünkből és kirándulunk, ha csak egy napra is, az arany és ezüst ragyogások világába, a vallás felemelő és megszentelő gondolataiba, az evangéliumok egyszerű és oly kedves betlehemi történetébe. Egyszerű istállóról, önként választott fenséges szegénységről, jámbor pásztorok buzgóságos hódolatáról, a gyermek felmagasztalásáról, angyalok énekéről beszél nekünk ez az ünnep. Az evangéliumok előadása szerint a betlehemi szent éjszakán mennyei seregek sokasága jelent meg az égen, akiknek istendicséretét meg is őrizte számunkra az írás. A mennyei muzsikának szövege ismeretes mindannyiunk előtt, ami igy szól: »Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jó- akaratu embereknek.« így tehát most, amikor a szeretet és békesség ünnepét üli a világ, időszerüne' és tanulságosnak tartom egy kissé ráfigyelni erre a égi üzenetre. Mindnyájan beszélünk a szeretetről, álmodozunk a békességről, mert szeretnők, ha több volna belőle s azért is, mert oly nagyon érezzük hiányát. Úgy látszik a békesség fehér galambja és zöld olajága csak a választékos szólamok és puszta kívánságok világában található s nekünk szegény, gyarló halandóknak csak a gondolata marad. Amióta a bölcseknek sikerült felkutatni és összeállítani az emberiség történetét, mindig csak a tülekedések, féltékenységek, versengések, hatalmi túlkapások, törtetések, elernyedések, bosszuállások és harcok hosszú, véres krónikáját írták. Lehettek kevésbbé nemes törekvések, avagy szép eszmék ragyogó célkitűzése, a harc csak megmaradt s az óhajtott békesség hontalanná, nomád életre kényszerült e szürke földtekén. így találjuk azonban nemcsak a társadalom nagyobb egységeinél: a nemzetek történelmében, hanem az egyének életében is. Itt is bőségesen és elég gyakran megtalálhatjuk az előbb felsorolt emberi gyarlóságokat. Ilyen szomorú megállapítások világosságánál érdemes egy kissé elmélkedni az égi üzenet igazságán. A mennyei seregek mintha békességet hoznának a magasságok titokzatos honából, de figyeljünk csak arra, hogy kinek adják e mennyei kincset? A »jó- akaratu« embereknek! Szóval nem a hatalmasoknak, kik az emberek kedvétől függenek, nem a gazdagoknak, akik folyton rettegnek és többet kívánnak, nem a szépeknek, akik féltékenyek az amúgy is múlandó kincsre, nem a szegényeknek, akik nyomorúságukban elégületlenek. A békesség tehát nem az övék, de ami még nagyon figyelemre méltó, még csak nem is az okosaké és igazságosaké, mert úgy látszik, e kiváló tulajdonságok sem jogosítanak a békesség megszerzésére! A pislákoló világosságu értelemmel és rosszra hajló gyarló akarattal rendelkező emberi teremtmények között az okosság és igazságosság is csak emberi mértékre és értékelésre tarthat számot. Ezek nagyon is eszményi magasságban tündöklő fogalmak s az emberek nagy részének hozzáférhetetlenek. Ezért jutunk lassan oda, hogy valóban igazuk van a betlehemi angyaloknak, hogy a békességet legjobban az fogja előmozdítani, akiben megvan a jóakarat. Ez fogja megtalálni azt, ami bennünket összehoz, tapintatosan elkerülni, ami minket szétválaszt. Ez fogja megérezni az ellenkező álláspontban a meglelhető igazságot s ez fog méltányosságra és megértésre vezetni. Most tehát, amikor mindenütt, még a szegény viskóban is felgyulnak a karácsonyfa kicsiny gyertyái s mindenki szeretetről beszél, békességet kíván, akkor ne csak szavaljunk, ne csak sopánkodjunk és áhítozzunk, hanem szerezzük meg mindezek nélkülöz’- hetetlen előfeltételét: a kölcsönös jóakaratot. Ha az ünnepi gondolatok ezt a fölötte fontos lelki tulajdonságot felidézik, megerősítik s elterjesztik, akkor remélhetjük, hogy lesz több békesség az emberek magán- és közéletében s nem múlik el lelki haszon- nélkül az embereket boldogító áldozatos szeretet nagy ünnepe: a karácsony. HÍREK, 0*9 I Karácsonyi istentiszteletek. Az utolsó hajnali mise 23 án lesz, Dec. 24-e szigorú böjti nap. Ezen a napon 12 órakor lesz az éjféli mise. Karácsony első napján reggel 6 órától minden félórában lesz szentmise, 10 órakor szentbeszéd és ünnepélyes nagymise, amelyen a Krédó énekkar latin misét énekel. Délután 3 órakor litánia. Karácsony másnapján a misék rendje a rendes vasárnapi. Evangélikus ünnepi istentiszteletek: 23-án, advent IV. vas. d. e. 10 órakor 25-én. karácsony I. napján d. e. 10 órakor, utána úrvacsora. 25-én, karácsony I. napján d. u. 5 órakor. 26-án, karácsony II. napján d. e. 10 órakor, utána úrvacsora 30-án, vasárnap d. e. 10 órakor 31-én, ó-év estéjén d. u. 5 órakor Lapunk mai száma io oldal.
