Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-02 / 49. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, december 2. 49. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. felhívás pestkőm féke közönségéhez! A vármegyei és a fővárosi törvények reformjával kapcsolatban elérkezett annak a halasztást nem tűrő feladata, hogy a pestkörnyéki városoknak és községeknek egymásKözötti, illetve a fővároshoz és a vármegyéhez való viszonyáról tárgyaljunk és jövendő szervezetéről határozzunk. Mindkét törvényjavaslat hiányos volna, ha ezt a nagy kérdést az elintézésnél figyelembe nem vennék, részünkről pedig helyrehozhatatlan mulasztás lenne, ha most föl nem vetnők és megoldását keresztül nem vinnők. Állásfoglalásomat röviden indokolom. Több mint húsz ev óta függ a főváros és a környék egymáshoz való viszonyának rendezése. Annak idején Bárczy István és az ő megbízásából Harrer Ferenc foglalkozott e nagy kérdéssel „Nagy-Budapest“ címén. Terveik és előmunkálataik irattárba kerültek. Nagy-Budapest álomkép maradt. Kis-Magyarország sorsával együtt a napirendről lekerült és ezidőszerint nem is vehető elő. Sem a főváros nem birná el, sem az ország, de magunk sem akarjuk, mert a szorosan vett saját föladatainkat a saját autonómiánk keretében jobban tudjuk megoldani. Ami a vármegyét illeti, Pestvármegye mindig megértést és előzékenységet tanúsított a környék igényeivel szemben. Bizonysága ennek az, hogy nemcsak nem akadályozta, hanem a maga részéről előmozdította a rendezett tanácsú városok alakulását és azok fejlődését. Meg kell azonban állapítani, hogy ennek ellenére a népszaporulatból reá nehezedő feladatok megoldására se nem vállalkozhatott, se pedig arra ereje és berendezkedése nincsen. Ebből kifolyólag a legkülönfélébb anomáliák keletkeztek és állanak ma is fenn és ezek csak úgy oldhatók meg, ha a fővárosnak és környékének egymásra utalt érdekkörében egészen uj szervezeteket létesítünk. Az állam részéről a legnagyobb hiba ott volt, hogy a közmunkatanács hatáskörét nem léptették életbe a környék szabályozó és építkező kérdéseire nézve is, továbbá, hogy már jó ideje nem gondoskodtak törvényhozó utón arról, hogy a fővárossal és egymás között felmerülő közös érdekű ügyeket közösen oldjuk meg. Igazgatás szempontjából a rendőrség államosítása a közbiztonság területén rendet teremtett és egyben elhatárolta azt a zónát is, melyen ezt a munkát egyéb vonatkozásokban is folytatni kell. Akkor pedig, mikor a környékből egy választó kerületet csináltak, az egymásra utaltságot politikai szempontból is elismerték, de ezzel egyelőre alig jóvátehető hátrányba jutottunk, mert ezidőszerint nincs a parlament egyik házában sem olyan szószólónk, ki kerüleiével össze lenne forrva, akire választóközönsége befolyást gyakorolhatna és aki a mi egyetemes érdekeinknek hivatott képviselője lenne. Ily körülmények között duzzadt meg a környék közel félmilliónyi lakossága anélkül, hogy előrelátó városrendező politika^és egységes irányítás lehetővé tette volna teljesen megfelelő rendezését és kielégítését mindazon igényeknek, igazgatási, kulturális és közgazdasági szükségleteknek, amelyek elől e 9/10-rész- ben fővárosi lakosságot többé elzárni nem lehel. És egyidejűleg megindult és kifejlődött a mozgalom, mely ma már az egész érdekeltségre átragadt és az egész környék végleges átszervezését követeli. Ebből a mozgalomból ma a kővetkezők vannak napirenden, illetve eldöntés alatt: 1. Albertfalva és Budatétény egyesítése Budafok r. t. várossal. 2. Pestszentlőrincz egyesítésének kérdése Kispest r. t. várossal. 3. Pestújhely egyesítésének kérdése Rákospalota r. t. várossal, illetve e kettőnek egyesítése és törvényhatósági várossá való átalakítása Újpesttel. 4. Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld egyesítése és Pestujváros néven (a névről még beszélgetünk. A szerk.) r. t. várossá való átalakítása és elválasztása Cinkota nagyközségtől. 6. Rákoskeresztúr, Rákoshegy és Rákoscsaba egyesítése és rendezett tanácsú várossá való átalakítása. Ezen a közigazgatás-rendezésen tulmenőleg fel van vetve egész sorozata a közlekedésügyi, tanügyi, igazságszolgáltatási, átszervezési kérdéseknek és végül a legnagyobb kérdés: a közmüvek kérdése; a vízzel, villámmal, gázzal való ellátás kérdése, a csatornázás és ezekkel együtt a fővárosi nagy közmüvekhez való bekapcsolódás ügye. A Talbot-centrale épül. Ezzel egyidejűleg hosszú időre dönteni kell afölött, hogy a fővárosi villamosmüvek, a Trust és a Talbot milyen viszonylatban legyenek és a közvilágítás ügyét a környék egész lakosságára kiterjedően, hogyan fogják megoldani. Hacsak ezeket vettem is elő és nagy vonásokban ide vetítettem ezeket a teendők nagy tömegéből: akkor ez is elegendő arra, hogy megértsük, hogy nemcsak a törvényhozási tervezett nagy reformok miatt, de ezek megoldása miatt is össze kell gyűlnünk, együte- sen tanácskoznunk és az összes kérdést együtt és egységes terv szerint megoldanunk. A megoldási tervek közül szinte egyhangúan kialakult az, hogy a környéknek ki kell válnia Pestvármegyéből és egy-részről a közös ügyek megoldására közös szervezetbe, külön törvényhatóságba kell tömö- rülniök, másrészt az, hogy ennek a törvényhatóságnak állandó és szervezett összemüködést kell teremtenie a fővárossal. Halaszthatatlan teendő tehát az, hogy megteremtsük elsősorban a közös tanácskozás és közös elhatározások lehetőségét, másodsorban az, hogy a közös
