Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-09-23 / 39. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, szeptember 23. 39. szám. rAkos vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Apponyi György gróf. Érdekes vendége volt múlt vasárnap Rákosszent- mihálynak. A Magyar férfiak szentkorona szövetsége helybeli szervezetének alakuló gyűlésén megjelent Apponyi György gróf, a magyar nemzet bálványozott büszkesége, Apponyi Albert gróf fia. Nem kell jóstehetség hozzá, ha azt állítjuk, hogy ez a látogatás emlékezetes jelentőségű marad számunkra és talán valamikor a messze jövőben kedves emléke lesz a nemes grófnak is. Nekünk azért, mert megismerhettük azt a férfiút, akire, ha Isten is úgy akarja, ennek az országnak a közügyei élén még bizonyára igen nevezetes szerep vár. Ma még jóformán csak a szárnyait bontogatja, de elbűvölő egyénisége pillanatok alatt meghódítja hallgatóit Rövid óra alatt két beszédet mondott. Nem szónokolt, nem rutinnal, ékesszólással, mesterségbeli eszközökkel hatott, hanem beszéde abszolút közvetlenségével, szive melegségével, leikéből áradó, elementáris erejű hazafiságáv^l, nagyarányú, mély és komoly intelligenciájával és képzettségével, kedves egyéniségének megejtő bájával. Nyúlánk alakját, nemes rajzu orrát, meleg baritonhangját — nyilvánvalóan apjától örökölte. Csillogó, túláradó érzéseket tükröztető szeme, - mozgékony, kifejező, kellemes arca segítik mélyen járó gondolatainak meggyőző erejű tolmácsolásában. Mialatt beszélt, minden hallgatójában önkéntelenül az a meggyőződés lett úrrá, hogy ez a kedves, okos és lelkes fiatal gróf a magyar jövő egyik hatalmas oszlopa lesz .. Volt már nekünk vendégünk közéletünk számos igen kiváló érdemes és tiszteletet parancsoló alakja, — akik mellett ez a kis gróf még csak a jövő ígérete, — de szeretetreméltóbb, vigasztalóbb, kedvesebb — nem volt még senki sem és ráadásul ez a nemes gróf — az Apponyi Albert fia. A szeretetnek, a lelkesedésnek olyan áradata vette körül Rákosszentmihályon, amelynek ereje nem maradhat nyom nélkül fogékony lelkében és igy joggal lehet állítani, hogy ez a találkozás különösen kitörülhetetlen nyomot fog hagyni nemcsak ami szivünkben, hanem a nagyrahivatott főur lelkében is, aki közéleti szereplése kezdetén egyik legszebb sikerét, a legnemesebb fegyverekkel: lelkének gazdag tulajdonságaival minálunk aratta. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó e szép napnak megható külső jelét őrzi: azt a poharat, amelyet Apponyi György gróf a szentmihályiakkal édes hazánk javára kiürített, ereklyeként eltette és rávésette a gróf nevét és a nap dátumát. Adja Isten, hogy amire sajgó szívvel, vágyódva köszöntöttünk, diadallal kocinthassunk majd Apponyi gróffal — Nagymagyarország feltámadásárai A városért. (Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld kérvénye a belügyminiszterhez.) (2) Abból a gyűrűből, amely a fővárost körülveszi, immár nem maradt ki egyéb, mint Pestszentlőrinc, amelynek Kispesttel való egyesítésének kérdése most van felvetve; Pestújhely, amely szerintünk helyesen, Rákospalotával lenne egyesítendő és a mi vidékünk, ahol jelen előterjesztésünk értelmében a hatodik pestkörnyéki rendezett tanácsú város alakítandó meg, ami által a Duna balpartján a Dunától a Dunáig terjedő gyűrű teljessé lesz és a főváros balparti részéhez kapcsolódó, azzal teljesen összeépült vidék egészen városi igazgatás alá kerülne és egyelőre önálló külvárosok alakjában élné életét, hogy később Nagy-Budapest területeivé átszervezhető legyen. Azt hisszük, hogy ez az átszervezés megkönnyíti Pest-vármegye közigazgatási munkáját és mentesiti annak illetékes járásait olyan teendőktől, amelyekre a legjobb akarat mellett sincs hivatottsága, sem berendezkedése, sem kellő személyzete. Másrészről azt hisszük, hogy a főváros közönségének is szolgálatot teszünk, midőn a mi kérdésünket alkalmul használjuk fel az egész kérdés megoldására és ezáltal lehetővé tesszük, hog^ az, ami folyamatosan esetről-esetre történt, egyszerre végleges elintézés tárgya legyen és igy a főváros mindenütt, mindazon kérdésekben, amelyek őt és a környék lakosságát közösen érdeklik, az illetékes városok vezetőségével érintkezhessék. De azt hisszük, végeredményben ezen összes kérdések felvetésével az állami hatóságoknak is szolgálatot teszünk, mert ha, — amint mondottuk, — egyszerre megoldásra kerül Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashálom és Mátyásföld (Cinkota) végleges átszervezésének kérdése is, akkor immár lehetővé válik az összefoglaló nagy kérdés megoldása is, amely abban csúcsosodik ki, hogy ez a hat rendezett tanácsú város törvényhozási utón Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből kiemeltessék és külön törvényhatóságban egyesittessék, ami által egységes vezetés és ellenőrzés alá kerülnek a Budapesttel érintkező összes környéki városok és a mai közviszonyoknak megfelelő formában Nagy-Budapest már létesülne is úgy, hogy a főváros és környéke közönségének minden ügyét és feladatát ez a két törvényhatóság intézné és egymással szorosan kooperálva vinné előre. A lényeges nagy feladatok közül, amelyek megoldásra várnak és tartalmát képezik e környéki városok legközelebbi igazgatási feladatainak, a következőket emeljük ki:
