Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-08-12 / 33. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 33. szám. Felriasztani kora reggel a községet! Ha már ilyen korán kell munkába kezdeniők, legalább ne a község közepét válasszák ki, hanem kezdjék olyan külső részeken, ahol nem laknak emberek. S mi szükség arra, hogy ha befordulnak egy utcába, velőthasiió füttyöket hallassanak, amelyekre a derék házőrző ebek persze utcatiosszat dühös ugatással válaszolnak ? Ennek is meg van a magyarázata. A borzalmasan éles tüttyök, amelyek bizonyára hasznára lehetnek a sintérnek, de nem a közönség fülének, arra valók, hogy kicsalják a kutyákat a házakból, ahol talán hibás a kerítés, vagy könnyen nyílik a kapu. A hatóság az ebzárlatta! vájjon azt véli, hogy a sintér legények azokat a kutyákat fogdossák össze, amelyek a kertben bent vannak? Fogdossák össze — a valóban kóbor kutyákat, mert azok veszedelmesek lehetnek — nem pedig a gondozott házőrző kutyákat. Csakhogy a sintérek is inkább ezeket a kutyákat- fogdossák össze, mert itt borravaló kecsegtet a kutyák kiváltása esetén. Még kedvesebb csemege a sintérnek a fajkutya, mert azt bizonyára nem hagyják ott veszni, azt bizonyosan kiváltják. Egy-egy szép fajkutyát képesek utcákon keresztül üldözni Adatokat tudok, hogy a kutyaüldözés gyakran borravaló kedvéért történik, s nem azért, hogy a kóbor ebektől megmentsenek. Üzletet csinálnak a sintérlegények. Pénzeket is fogadnak el. Vájjon hogyan és kinek számolnak el vele? Az éjjeli c^endháboritás is külön joga a sintérnek? Miért jár hajnalban, valóságos csatazajjal ? Tudnakerről a hatóságok ? Sze* felett a felháborító az mód is, amellyel nyilvánosan kínozzák a szegény elfogott páriákat. Ha a kutya hurokra kerül, néhányszor megforgatják a levegőben, hogy „ megszédüljön“, aknor hirtelen egy másik legény elfogja a szerencsétlen állat két hátsó lábát, s nagyot ránt raj a. Amelyik pedig elfogta, a hurkot huzza meg, hogy a szegény állat izomszálai szakadnak belé. Hol vagy állatvédelem? Miért kínozzák a közönség szeme láttára a kutyákat, az ember hűséges barátait? Ami nálunk a szerencsétlen kutyákkal történik, az nem emberséges, hanem förtelmes dolog, s a veszettség ellen való védekezés csak rongyos köpenyeg az álcázására. (—r.) Szentmihályi Miska. Mint mindenütt, ott volt Miska a tüzoltónapon is. A Ferenc József téren épen gyakorlataikat mutatták be a csapatok. A lányszakasz pompás szereplése után tombolva tapsol a közönség ... Megszólal Miska a Se rokban: — Azt már tudom, hogy a lányok kitünően tudnak tüzet gyújtani, — de hogy oltani is tudjanak, — ez valóban újdonság. Itt is csak azért tudták megtanulni, mert a parancsnokuk Krenedits. Ugyanis mikor láttak, hogy .Gyula“, hát ijedtükben elkezdték oltani és addig oltottak, mig meg nem tanulták a tűzoltást. Akkor azután kész volt a csapat. Mulatság. A Budapest X Rákosi Polgári Társaskör szombaton, augusztus 11 én, a rákosfilvai „Zöldike“ vendéglőben esti 8 órakor tánccal egybekötött műsoros társas összejövetelt rendez. Közreműködnek : Christian Lilly operaénekesnő, a városi színház tagja; Vándory Baba előadónüvésznő a Nemz. színház tagja; Ban Miklós hededümüvész; Cselényi József színművész, a Nemzeti színház tagja; Dausz Ferenc or- gonamüvész; Laurisin Lajos operaénekes, a magy. kir, operaház tagja; Szőke Sándor színművész, a Nemzeti színház tagja; Varga Imre a Városi színház tagja Az énekszámokat zongorán kiséri Ddusz Ferenc. Belépőjegy ára: családjegy (3 személyre) 4 P, személyjegy 2 P, Német és francia nyelvtanfolyam. A rákosszentmihályi Jókai-kör a népművelő tanáccsal kapcsolatosan, szeptemberben ingyenes német és francia nyelvtanfolyamot kezd, A tanfolyamon bárki részt vehet. Hetenkint kétszer, este 8— 10-ig lesznek a tanórák. Jelentkezni lehet szeptember 11-ig minden kedd este 8—10-ig a kör helyiségében (Ziegeibauer-vendéglő) Rákóczi-u. 33. CSARNOK. Cserkészeink naplójából. Irta: Krieger György. IV. Nagy igazsága volt annak, aki először vette észre az attól fogva sokhelyütt ismeretes latin közmondást: aliter in theoria. aliter in praxi. Mert bizony mi is jól kinéztük magunknak a táborozás helyét, az ott tartózkodás konyhai feltételeit is megszereztük és mikor elfoglaltuk a választott földet, bizony mégis sok, előre nem látott akadállyal voltunk kénytelenek megküzdeni. Igaz, hogy részben e küzdelem tette olyan kedvessé táborhelyünket és tábori életünket. A következőkben csapatunk ez álló tábori életéből akarunk Ízelítőt nyújtani, Julius 16. hétfőn, délután. Végre megérkeztünk. Jöttünk sokféle eszközzel. Villamoson, vonaton, gyalog; csomagjaink pedig autón (Dóra papáé, a jószivü cserkészbaráté) és kocsin. Jöttünk síkban, lejtésben, országúton, szűk ösvényen keresztül. ,Sőt végül a keserves mászásból is kijutott. De most fenn vagyunk a Hidegkúton. Gyönyörű rét ez a Mátra egyik nyúlványának, a Nyikomnak oldalán. Közelében üdítő vizű forrás csobog. S mindez több mint 700 m. magasságban. Ha hátat fordítunk a hegyoldalnak, csodás kilátást nyújt a Hegy a Íja-vidékre, karcsú tornyaival, apró falvaival, rengő vetéstábláival. Ide érkeztünk. Itt találkozott össze csapatunk két csoportja. Volt persze öröm mindkét részen. A hazulról érkezett fiuk alig győzlek felelni a mozgó tábort járt társaik szapora kérdéseire. „Mi újság otthon?“ „Ktild- tek-e levelet? pénzt? csomagot?* „Jól vannak!“ „Hát persze, hogy küldtek!4 Mikor az első érzelmek kissé csillapodtak és az ut fáradságait kipihentük, azonnal megkezdődött a táborépités. A fiukat itt öt őrsbe osztottuk. Parancsnokunk kije ölte a sátorhelyeket és rögtön munkához láttunk. Bár fiaink az utazás miatt előző éjjel semmit sem aludtak és bár a fárasztó hegymászás kimerítette őket, mégis jókedvvel, készséggel végezték kijelölt munkájukat. Úgy, hogy csakhamar állt már a sátortábor es mi még fáradiabban gyülekeztünk az esti tábortüzhöz. A fáradt fiuk mégis örültek. Örültek, hogy az éjszakára áll már a sátor, örültek, hogy a kezdet munkáján túl vannak . .. Pedig ha tudták volna.. . ! Parancsnokunk homlokát a gond borúja ülte meg Ó már előre látott. Tudta már a táborhely nagy hibáját; azt, h gy a hozzá feljutás csak nagyon fáradságos munkával lehetséges. Pedig ez nagy akadály. Akadályozza a Pásztón és Hasznoson megrendelt élelmiszereknek zavartalan szállítását. Tehát más táborhelyet kell nézni. E gondok sötétlettek Rezső atya homlokán. De nem szólt még róla, mert nem akarta zavarni fáradt fiai örömét. Csak örvendjenek és térjenek jó kedvvel pihenni. (Folytatjuk).
