Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-07-08 / 28. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 28. szám fűszeres, borbély, vas és szerszám kereskedés; az uj település következtében megindult fejlődés hasznos tartozékai. Praktikus módon csatlakozik hozzájuk, mint a benépesülő uj világ központjához a rendőrszoba. A földszint másik hatalmas traktusa az Árpádföldi kaszinó szép uj helyisége. Hatalmas terem, olvasó, játszó, tanácskozó szobák, söntés, tágas kerthelyiség. A harmadik rész hatalmas szinházhelyiség. Tágas színpad, mögötte és alatta ügyesen felhasznált helyiségek, öltözők, raktárak stb. Rendes zenekari helyiség. Igen tágas és hosszú, hatalmas nézőtér, rendes, lerögzített színházi zsöllyékkel, ügyesen, ízlésesen berendezve. Előtte igen széles fedett tornác: társalgó és étkező helyiségül. Színház, mozi, kultúrpalota; alkalmas mindenféle jótékony célra, hazafias és kulturális előadás, estély számára. Az emeleten egész sereg szoba: penzió, szálloda céljára. Kivehetik nyaralóvendégek, akik pihenő napjaikat a jólevegőjü helyen, idegcsillapitó csend és nyugalom közepette akarják eltölteni és szállást találnak benne a vendégek, akik fellázadnak az utolsó vonat szigorú korlátja ellen. Ezt az intézményt még mindig nélkülözi a 15—16 ezer lakosú Rákosszentmihály. Meghiúsult száz kecsegtető terv, mely meg akart vele ajándékozni és méltán jó üzletet remélt belőle. Még a kísérletig sem jutottunk el. Árpádföldön most épülnek a házak, most telepszik le a lakosság és ime, készen várja a kultúrpalota és modern szállodapenzió 1 Pedig nem kell csudálkozni rajta. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy fel kell ismernünk a kétféle gondolkozás különbségét, amiről ezeken a hasábokon már igen sokszor elmélkedtünk. A régi magyar szokás, hogy valaki felparcelláz egy darab földet, eladogatja a telkeket, családok települnek le, házakat építenek, telepek, helységek keletkeznek, anélkül, hogy bármilyen közmű rendelkezésükre állana. A maguk verej- tékes küzdelmével kell lépésről-lépésre kiverekedni, sőt részben kiizzadni mindent: közlekedést, utakat, világítást stb. A József főherceg és Almássy Pál telepek magjából a Szent Mihály pusztán kifejlődött Rákos- szentmihályról nem akart tudomást venni még a vasút sem: a lakosságnak magának kellett a maga erejéből a lóvasutat létesíteni, a templomot közadakozásból, mulatságokból és gyűjtésekből felépíteni és csaknem mindenünk, amivel dicsekedhetünk, igy jött létre. A -másik metódus a külföldi, fordítva cselekszik. Mindent megcsinál és azután invitálja a közönséget a letelepedésre : jöjj ide, érdemes, nézd, mi mindent nyújtok neked. Az a Schneider Andor, aki merész vállalkozó kedvében a maga külföldi tapasztalatait, tudását és csodálatraméltó energiáját ennek a hármas telepnek a létesítésére áldozta, nem riadt meg attól sem, hogy milliárdos költséggel odateremtse az emletes kultúrpalotát, mert tudja, hogy ennek a hatalmas befektetésnek hatalmas kamat lesz a gyümölcse erkölcsiekben és később bizonyára anyagiakban is egyaránt. Ha pedig alkotott valamit, akkor olyat akart létesíteni, amely a rendeltetésének valóban megfelel, s ne csak mímelje azt, ami lenni akar. Itt nem krajcároskodtak, amikor színházról, színházi berendezésről volt szó. A vállalkozó, aki minden örömét a munkában és az üzletben találja, nem idegenkedett, amikor színházról, művészetről, esztétikáról volt szó. Ha színházat épít, akkor az színház legyen és ne se hús, se hal valami. Egyszerűen megvette a megszűnt Petőfi színkör egész berendezését, a nézőtéri, színházi berendezést csakúgy, mint a színpadi felszerelést és a díszletraktárt. Az árpádföldi kultúrpalota színpadán nem fog gondot okozni senkinek a diszletkér- dés. Válogathat a megfelelő holmikban tucatjával. Ebben a teremben igazi színházat lehet játszani, ha akarom kabarét, ha akarom mozit, ha akarom népgyülést tarthatok, sőt akár bált is rendezhetek. Ez az ép egészséges üzleti szellem, amely ad, hogy kapjon, amely vet, hogy arathasson, — amelyet már régen meg kellett volna tanulni. Az „Árpádföldi kaszinó“ addig szűkös szobákban tengődött. Mióta elfoglalta uj helyiségét, uj élete pezs- dül és jövője nem okoz gondot senkinek. Az árpádföl- dieknek pedig dicsőségére jegyezzük fel, hogy az uj korszak küszöbén első, nemes gesztusként a kulturház építőjét, a telepek megteremtőjét, Schneider Andort a kaszinó alelnöki székébe emelték. A kultúrpalota építése a közeli hetekben nyer befejezést. A nyár végére tervezik ünnepélyes felavatását, amely valóban ünnepe lesz a hármas határ három telepének, de ünnepe lesz a három érdekelt községnek is, amely igen jól teszi, ha arra a munkára, |amely ott folyik, felfigyel és annak tanulságait minél jobban értékesíti. HÍREK. Máriabesnyői zarándoklás. Igen szép számmal jelentkeztek a hívek a vasárnapi zarándoklásra. A résztvevők figyelmébe ajánlják, hogy reggel pontosan 7 órakor a templom előtt gyülekezzenek a végleges beosztás és rendezés céljából, mert fél 8 órakor mára templom elé áll a különvonat. Az egész napi programot minden jelentkező megkapja. Cserkészavatás. Külsőleg szerényen, de a szemekben égő tűz villanása bizonyítja, hogy erős lélekkel tett fogadalmat 23 cserkészfiu. A „Szent Mihály“ cserkészek avattak vasárnap. A fél 9-es szentmisén az egész csapat tiszta lélekkel megerősítette magát az Ur Jézus testével vérével s a mise után a templomtéren elmondták fogadalmukat, hogy bennük a Krisztustól megszentelt magyar vérük úgy buzog majd, hogy a kiontott magyar vérhez méltóan dolgozzanak jó munkával a magyar haza felvirágoztatásán és határainak visszaszerzésén. Tűzoltó nap. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltó testület augusztus 5-én tűzoltó napot tart, amelynek nagyszabású programját most dolgozzák ki. A testület kéri az egész közönség lelkes támogatását és nem lehet benne kétség, hogy ez az önfeláldozó emberekből álló valóban nemescéiu testület nem kéri hiába. Valamennyi helybeli egyesületet és testületet meghívtak a tűzoltó nap rendező bizottságába és igen lelkes hangú szép felhívásban kérik támogatásukat, amelynek alaptétele, hogy augusztus 5-én senki semmi más célra ne rendezzen semmi előadást vagy mulatságot. A felhívást Kecskeméthy Vince biró, a testület elnöke és Krenedits Gyula a testület alparancsnok titkára, a tűzoltó ügy egyik legodaadóbb vezére bocsájtották ki. Egyelőre tehát tanuljuk meg a jelszót: aug. 5-ike a tűzoltóké! Mozgótábor és állótábor. Egertől Gyöngyösig gyalog megy a 929-esek 21 tagja, hogy megismerje csonka hazánk legmagasabb hegyvidékét. Indulás jul. 9-én este. Jul. 15-én indul 20 ifjú, hogy a mozgótábor résztvevőivel a Mátra ölén találkozzék és 16 napig a cserkésztörvények szellemében építse meg táborát. A táborépités a magyarnak őseitől örökölt feladata, s a magyar cserkész a táborépitéssel készül a haza építésére. A csapat táborozását Rákosszentmihály társadalma nagy szeretettel mozdítja elő. Értesülésünk szerint, a csapat parancsnokságához a következő adó-
