Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-05-13 / 20. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 20. szám fényét és értékét emelni szíveskedjenek. Dr. Farkas Ferenc ezelőtt 30 évvel a régi Magyar szinház kiváló operett együttesében kezdte meg működését, hosszú éveken át ott és a magyar vidéken teljesítette, mint színész és rendező hivatását, több, mint egy évtizeden át, mint színigazgató különösen az azóta elszakított városokban: Szabadka, Ungvár, Munkács, Igló, Lőcse, stb. szerzett hervadhatatlan érdemeket és végül egy uj, értékes generációt nevelt a magyar színészetnek és számos az országban elterjedt magyar levegőt lehelő szerzeményével gazdagította a magyar nótairodalmat. Miután az estélyen a hivatalos és szakkörök is képviseltetni fogják magukat, a Rendezőség nagy súlyt helyez arra, hogy az ünnepelt szükebb otthonának közönsége között a t. egyesület tagjait is tisztelhesse. Budapest, 1928. május havának 4-én. Hazafias üdvözlettel a rendezőség nevében Tihanyi Béla“ Ez a levél mindent megmond. Megmondja,fhogy ki az a Farkas Ferenc dr., akit jubilálnak, megmondja, — nem, nem mondja meg, de legalább is jelzi, hogy mit tett három évtized alatt a magyar színészetért és megmutatja a müvésztestvér hálás szivét, lelkesedését. Farkas dr, és felesége, Szalontay Ferike készséges buzgalmát, támogatását harminc év óta állandóan élvezi Rákosszentmihály és Sashalom számos jótékony vállalkozása, s igy, ha mind a többi nem lenne elegendő, ez az ok egymagában kedves kötelességévé teszi közönségünknek, hogy az estély ügyét tömeges érdeklődéssel felkarolja. A rendezőség kedves ötlete, hogy az estélyt épen a jubiláns kedves otthonában, Rákosszentmihályon tartja meg és közönségünket ezzel különlegesen érdekes és értékes művészi produkciók élvezetéhez juttatja és Farkas dr. szerzői munkásságát is megfelelő arányokban tárja szemünk elé. A május 26-iki estély tehát még a mi mozgalmas és gazdag tavaszi évadunk előadásai között is megkülönböztetett figyelmet és támogatást érdemel, amely közönségünk részéről el nem maradhat, sőt a szokottnál is nagyobb mértékben fog megnyilvánulni. A Hangya közgyűlése. A Rákosszentmihályi „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1928. évi május hó 12-én este fél 7 órakor a községháza 6. számú szobájában évi rendes közgyűlést tart, melyre az üzletrészes tagokat ez utón is meghívja az igazgatóság. Átadják a magyar nők emlékalbumát. Rothermere lord a következő levelet intézte dr. Réthey Ferencnéhez, a Magyar Nők Rothermere Lord Emlékalbum Országos Bizottságának ügyvezető elnökéhez: „Tisztelt Asszonyom! Nagyon le vagyok Önnek kötelezve azon levélért, melyet a Magyar Nők Emlékalbum Bizottsága nevében hozzám intézett. Az Önök bizottsága a legnagyobb szervezetek egyike és nagyon örülök, látva, hogy abban minden magyar női társadalmi osztály, minden vallásfelekezet és kulturális egyesületek asszonyai képviselve vannak. Egy ilyen befolyásos testület értéke, — amely hazája szolgálatára szenteli magát, — minden számításon felül áll, és én bízom abban, hogy az elkövetkezendő években az Önök bizottságának asszonyai megkülönböztetett szerepet fognak játszani Magyarország újjáépítésének munkájában, amely vissza fogja adni hazájuknak előbbi magr.s pozícióját Európa kulturális és szociális életében. Fiam magyar- országi látogatásának idejében igen el lesz foglalva, őt megkértem arra, hogy megkülönböztetett súlyt helyezzen a magyar nők által részemre felajánlott kitüntetés átvételére. Igaz tisztelő hive; Rothermere.“ Az emlékalbumot május 19-én délután 4 órakor adja át a budai Vigadóban mr. Harmsworthnak — a lord fiának — a magyar nők küldöttsége. Panasz. Igen figyelemreméltó panaszos levelet kaptunk. Szól pedig a következőképen: „T. Szerkesztő ur! Ismerjük azt a lelkes szeretetet, amellyel Rákosszentmihály községen csüng. Tudjuk, hogy rózsaszínű szemüvegen lát mindent és ezt a varázs-pápaszemet rakja az emberek orrára, hogy szeretettel és megbecsüléssel nézzenek mindent, ami szentmihályi. Nem panaszképen mondjuk ezt, mert hiszen évtizedek eredménye mutatja, hogy mi mindent lehet elérni ilyen, lelkesedéssel és jóakarattal. Nem is a kedvét akarjuk rontani ezzel a levéllel, hanem csak arra kérjük, hogy engedje meg szomorú kivételképen, hogy olyan szentmihályi dologra mutassunk rá, ami — csúnya. Hát kérem, csúnya és dísztelen Rákosszentmihály egyik legforgalmasabb és jelentékenyebb pontján a Rákosi-ut és Rákóczi- (Regele János) utca szegletén az a három kis házikó, amely a Hév. tulajdonában levő, lekanya- ritott háromszögalaku területen éktelenkedik: a vasúti bakterház. az ingatlan közvetítő iroda, meg a trafikbódé. Stílustalanul és minden szépészetre való tekintetet mellőzve épültek és épen nem gyarapítják a kedvező hatást, melyet községünk szépsége a jövevényre tesz. De ez még hagyján. Az építéssel foglalkozó bizottságnak kellett volna megkövetelni, hogy legalább valamennyire harmonikus stílusban épüljenek. Sokkal nagyobb baj, hogy a házikók között levő zugocskát az emberek olyan célokra használják, amelyek nem nyilvános utcaközépre valók. A sarki villa verandájáról megható jeleneteket lehet látni fényes nappal, anélkül, hogy valaki ezt a kedves sportot megzavarná. Erre kérünk erélyes intézkedést és szigorú ellenőrzést. Ugyanitt, szemben a Rákosi-uton nyitott, vízlevezető betoncsatorna van, amelyet sürgősen fedessen be a község, mert, hogy abban naponta mik történnek, azt nem lehet újságban leírni. A nyúlfarknyi csatorna be- boltozásának költsége nem lehet számottevő, különösen azzal az esztétikai és közegészségi érdekkel szemben, amelyet szolgálni fog. Kérjük, szerkesztő ur, legyen panaszunk ügyében szószólónk. Tisztelettel, ősrégi előfizetői.“ — Úgy hisszük, a levél eleget mond önmagáért és bizonyára illetékes helyeken nem szorul támogatásra. Május 19-én — a Mansz s a Szabad Lyceum együttes előadása. Megírtuk, hogy a rákosszentmihályi Mansz s a Szabad Lyceum bizottsága május 19- én nagyszabású, kedves és irodalmi szempontból is érdekes kulturestét rendez. A kulturest irodalmi érdekessége Rákosi Jenő „Leánykérés“ cimü ifjúkori színmüvének előadása lesz, amelyre a Mansz lelkes műkedvelői serényen készülnek. Rendezőjük a temperamentumos és bájos, igazi művészetéért sokszor ünnepelt dr. Ungárné Papp Katinka, akinek távollétében kedves és kitűnő helyettese Bauerné Gergely Baby. A magyar népszínművek hangulatos, virágos szépségeit megelevenítő kis színdarab igen szerencsés szereposztása a következő: Mihály gazda — Szlavkovszky Sándor; Kata leánya — Hild Joli; Ferenc gazda — Szabó István; Bandi bojtár — Bauerné Gergely Baby; Peti legény — Richter Magda; Sári — Gergely Piri; Cifra Panna — Zemplényi Anci; Terka — Richter Etta; Misi bojtár — Schrecker Sándor, A darab előadása Balázsovich Zoltán ötlete volt s a darab előtt is ő fog előadást tartani Rákosiról s a népszínműről. A kulturestén beszédet fog mondani a kultuszminisztérium képviselője, valószínűleg maga dr. Kornis Gyula egyetemi tanár, államtitkár. A Szabad Lyceum részéről Kohajda Margit tanárnő fog mélyenjáró, tanulmányszerü, érdekes előadást tartani: Hogyan szolgálhatjuk legjobban az irredentát? A szórakoztató és művészi programmot
