Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1928-05-13 / 20. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 20. szám fényét és értékét emelni szíveskedjenek. Dr. Farkas Ferenc ezelőtt 30 évvel a régi Magyar szinház kiváló operett együttesében kezdte meg működését, hosszú éveken át ott és a magyar vidéken teljesítette, mint színész és rendező hivatását, több, mint egy évtizeden át, mint színigazgató különösen az azóta elszakított városokban: Szabadka, Ungvár, Munkács, Igló, Lőcse, stb. szerzett hervadhatatlan érdemeket és végül egy uj, értékes generációt nevelt a magyar színészetnek és számos az országban elterjedt magyar levegőt lehelő szerzeményével gazdagította a magyar nótairodalmat. Miután az estélyen a hivatalos és szakkörök is kép­viseltetni fogják magukat, a Rendezőség nagy súlyt helyez arra, hogy az ünnepelt szükebb otthonának közön­sége között a t. egyesület tagjait is tisztelhesse. Budapest, 1928. május havának 4-én. Hazafias üdvözlettel a rendezőség nevében Tihanyi Béla“ Ez a levél mindent megmond. Megmondja,fhogy ki az a Farkas Ferenc dr., akit jubilálnak, megmondja, — nem, nem mondja meg, de legalább is jelzi, hogy mit tett három évtized alatt a magyar színészetért és megmutatja a müvésztestvér hálás szivét, lelkesedését. Farkas dr, és felesége, Szalontay Ferike készséges buzgalmát, támogatását harminc év óta állandóan élvezi Rákosszentmihály és Sashalom számos jótékony vállalkozása, s igy, ha mind a többi nem lenne elegendő, ez az ok egyma­gában kedves kötelességévé teszi közönségünknek, hogy az estély ügyét tömeges érdeklődéssel felkarolja. A rendezőség kedves ötlete, hogy az estélyt épen a jubiláns kedves otthonában, Rákosszentmihályon tartja meg és közönségünket ezzel különlegesen érdekes és értékes művészi produkciók élvezetéhez juttatja és Farkas dr. szerzői munkásságát is megfelelő ará­nyokban tárja szemünk elé. A május 26-iki estély tehát még a mi mozgalmas és gazdag tavaszi évadunk elő­adásai között is megkülönböztetett figyelmet és támo­gatást érdemel, amely közönségünk részéről el nem maradhat, sőt a szokottnál is nagyobb mértékben fog megnyilvánulni. A Hangya közgyűlése. A Rákosszentmihályi „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1928. évi május hó 12-én este fél 7 órakor a községháza 6. számú szobájában évi rendes közgyűlést tart, melyre az üzletrészes tagokat ez utón is meghívja az igazgatóság. Átadják a magyar nők emlékalbumát. Rothermere lord a következő levelet intézte dr. Réthey Ferencnéhez, a Magyar Nők Rothermere Lord Emlék­album Országos Bizottságának ügyvezető elnökéhez: „Tisztelt Asszonyom! Nagyon le vagyok Önnek kötelezve azon levélért, melyet a Magyar Nők Emlékalbum Bizott­sága nevében hozzám intézett. Az Önök bizottsága a legnagyobb szervezetek egyike és nagyon örülök, látva, hogy abban minden magyar női társadalmi osztály, minden vallásfelekezet és kulturális egyesületek asszonyai képviselve vannak. Egy ilyen befolyásos testület értéke, — amely hazája szolgálatára szenteli magát, — minden számításon felül áll, és én bízom abban, hogy az elkövetkezendő években az Önök bizott­ságának asszonyai megkülönböztetett szerepet fognak játszani Magyarország újjáépítésének munkájában, amely vissza fogja adni hazájuknak előbbi magr.s pozícióját Európa kulturális és szociális életében. Fiam magyar- országi látogatásának idejében igen el lesz foglalva, őt megkértem arra, hogy megkülönböztetett súlyt helyezzen a magyar nők által részemre felajánlott kitün­tetés átvételére. Igaz tisztelő hive; Rothermere.“ Az emlékalbumot május 19-én délután 4 órakor adja át a budai Vigadóban mr. Harmsworthnak — a lord fiának — a magyar nők küldöttsége. Panasz. Igen figyelemreméltó panaszos levelet kaptunk. Szól pedig a következőképen: „T. Szerkesztő ur! Ismerjük azt a lelkes szeretetet, amellyel Rákos­szentmihály községen csüng. Tudjuk, hogy rózsaszínű szemüvegen lát mindent és ezt a varázs-pápaszemet rakja az emberek orrára, hogy szeretettel és megbecsü­léssel nézzenek mindent, ami szentmihályi. Nem pa­naszképen mondjuk ezt, mert hiszen évtizedek ered­ménye mutatja, hogy mi mindent lehet elérni ilyen, lelkesedéssel és jóakarattal. Nem is a kedvét akarjuk rontani ezzel a levéllel, hanem csak arra kérjük, hogy engedje meg szomorú kivételképen, hogy olyan szent­mihályi dologra mutassunk rá, ami — csúnya. Hát kérem, csúnya és dísztelen Rákosszentmihály egyik legforgalmasabb és jelentékenyebb pontján a Rákosi-ut és Rákóczi- (Regele János) utca szegletén az a három kis házikó, amely a Hév. tulajdonában levő, lekanya- ritott háromszögalaku területen éktelenkedik: a vasúti bakterház. az ingatlan közvetítő iroda, meg a trafik­bódé. Stílustalanul és minden szépészetre való tekin­tetet mellőzve épültek és épen nem gyarapítják a ked­vező hatást, melyet községünk szépsége a jövevényre tesz. De ez még hagyján. Az építéssel foglalkozó bi­zottságnak kellett volna megkövetelni, hogy legalább valamennyire harmonikus stílusban épüljenek. Sokkal nagyobb baj, hogy a házikók között levő zugocskát az emberek olyan célokra használják, amelyek nem nyil­vános utcaközépre valók. A sarki villa verandájáról megható jeleneteket lehet látni fényes nappal, anélkül, hogy valaki ezt a kedves sportot megzavarná. Erre kérünk erélyes intézkedést és szigorú ellenőrzést. Ugyanitt, szemben a Rákosi-uton nyitott, vízlevezető betoncsatorna van, amelyet sürgősen fedessen be a község, mert, hogy abban naponta mik történnek, azt nem lehet újságban leírni. A nyúlfarknyi csatorna be- boltozásának költsége nem lehet számottevő, különösen azzal az esztétikai és közegészségi érdekkel szemben, amelyet szolgálni fog. Kérjük, szerkesztő ur, legyen panaszunk ügyében szószólónk. Tisztelettel, ősrégi elő­fizetői.“ — Úgy hisszük, a levél eleget mond önma­gáért és bizonyára illetékes helyeken nem szorul támogatásra. Május 19-én — a Mansz s a Szabad Lyceum együttes előadása. Megírtuk, hogy a rákosszent­mihályi Mansz s a Szabad Lyceum bizottsága május 19- én nagyszabású, kedves és irodalmi szempontból is érdekes kulturestét rendez. A kulturest irodalmi érde­kessége Rákosi Jenő „Leánykérés“ cimü ifjúkori szín­müvének előadása lesz, amelyre a Mansz lelkes mű­kedvelői serényen készülnek. Rendezőjük a tempera­mentumos és bájos, igazi művészetéért sokszor ünnepelt dr. Ungárné Papp Katinka, akinek távollétében kedves és kitűnő helyettese Bauerné Gergely Baby. A magyar népszínművek hangulatos, virágos szépségeit megeleve­nítő kis színdarab igen szerencsés szereposztása a következő: Mihály gazda — Szlavkovszky Sándor; Kata leánya — Hild Joli; Ferenc gazda — Szabó István; Bandi bojtár — Bauerné Gergely Baby; Peti legény — Richter Magda; Sári — Gergely Piri; Cifra Panna — Zemplényi Anci; Terka — Richter Etta; Misi bojtár — Schrecker Sándor, A darab előadása Balázsovich Zoltán ötlete volt s a darab előtt is ő fog előadást tartani Rákosiról s a népszínműről. A kulturestén beszédet fog mondani a kultuszminisztérium képvise­lője, valószínűleg maga dr. Kornis Gyula egyetemi tanár, államtitkár. A Szabad Lyceum részéről Kohajda Margit tanárnő fog mélyenjáró, tanulmányszerü, érdekes előadást tartani: Hogyan szolgálhatjuk legjobban az irredentát? A szórakoztató és művészi programmot

Next

/
Thumbnails
Contents