Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-05-06 / 19. szám
2. oldal. rákos vidéke 19. szám mények nélkül, egységes vezetés hiányában tengődik, vergődik a mindennapi kenyérért, ahelyett, hogy egymás erejét összefogva és egymást kiegészítve haladnánk, vagyonosodnánk és emelkednénk minden téren. Krenedits főjegyző ur szeretettel állapítja meg, hogy mennyit használtunk egy kis társadalmi érintkezéssel. Milyen előny az is, hogy az uj város közszükségleteire és közintézményeire a terveket elkészítettük és ezekre az illetékes körök figyelmét felhívtuk. Ezért a megjegyzéséért köszönetét mondunk és ennek helytállóságát elismerjük. Azonban hozzá kell tenni, hogy ha a kezdeményezés ilyen örvendetes és sikeres: mit jelent mindnyájunkra a közös együttműködés, a tervszerű munka, a városi társadalmi élet kialakulása, az ebből folyó uj teljesítmények, a közös erővel megszerzett és felállított intézmények? Mert mi csak a mai helyzetbe illeszkedtünk bele. Csak a mai lehetőségek kereteit állítottuk fel. Ábrándképeket nem festettünk. Egészen bizonyos azonban, hogyha elértük a ma kívánságait, ezekre, mint alapra sorozatosan újabb intézmények és alapítások következnek az élet törvényszerűségénél fogva. Nem kell tehát félni a terhektől, amelyekkel a siker jár. Mert ha a családapa megijed a házépítés költségeitől előre, akkor sohase épit magának otthont. Hogy a városi fejlődés csak áldozatokkal járna és nem azokat sokszorosan felülmúló előnyökkel: akkor nem alakulnának egymásután városok, hanem fordítva: városokból falvak lennének. Pedig ez nemcsak a világfejlődés általános iránya: hanem a főváros környékének külön is igazolt szükségszerűsége. Valljuk be tehát őszintén, hogy nem a várostól fél egyikünk sem, hanem egy keveset egymástól idegenkedünk még mindig. Néha gondolkodunk és tervezgetünk is, de állandóan spekulálunk. A születendő gyermek életpályáját, sikereit és csakis reátartozó messzi jövendőjét akarnák előre látni és azt biztosítani. Minden szülőnek az a gondolata, hogy gyermekének úgy vesse meg ágyát, hogy annak ne legyen annyi gondja, mint neki volt. Ez természetes és érthető. De aki a család- alapítást attól teszi függővé, hogy elébb mindene meg legyen, amire születendő gyermekének szüksége lesz, az vagy sohasem fog családot alapítani, vagy az előzetes vagyonszerzés miatt úgy megkésik vele, hogy aztán a nevető örökösök osztozkodnak a vagyonán. A városi kérdésben az előrelátás és a kötelességtudás nem kívánja tőlünk a messzi jövendővel való foglalkozást, de nem is szabad azért, mert ennek ködképe nem alakult ki mindnyájunkban egyformán, ezért a megoldást elhalasztani és elejteni nem lehet. Hazánknak és érdekelt közönségünknek hü sáfárjai vagyunk, ha a mostani idők feladatait megoldottuk és a jövendő útirányát megszabtuk. Ez pedig azt írja elő, hogy fogjunk össze, lássunk a tervszerű munkához, pótoljuk a múltak mulasztásait és élő hittel, lüktető munkakedvvel és alkotás vágyával műveljük, gyarapit- suk és szépítsük a csonka országnak gondjainkra bízott ezt a darab földjét. Egyesítsük a környéknek most szétforgácsolt munkaerejét és akkor megtettünk mindent, ami polgári kötelességünk volt. A többi a jó Isten kezében van és utódaink dolga, akik úgy fogják emlékünket megbecsülni, ahogyan tudtuk magunkat közkötelességre elhatározni, vagy úgy fognak fölöttünk kritikát mondani, ahogyan tétováztunk és fontoskodással vagy tétlenséggel mulasztottunk akkor, midőn cselekednünk kellett volna. Rendületlenül bizom a közérdeknek mindenek- felett álló hatalmában és érdekelt vezető embereinknek, tehát Krenedits Sándor barátomnak józanságában és bölcsességében, hogy ezek az úgynevezett .akadályok“ arra valók, hogy azokat átugorjuk és nem arra, hogy elbukjunk azokon. Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecsbeméthy Vince. Gyümölcsfabetegségek. A szilvabetegségekről akarok egy kis útbaigazítást adni. A szilvafák levélzetét május végén, junius elején szokta egy gomba megtámadni. Ez a gomba nagyon veszedelmes, azokra a fákra is, amelyeken már gyümölcs van, de veszedelmes a fiatal növendékfákra is, mert megakasztja a fejlődésükben. A termőfáknak a gyümölcsfejlődését akasztja meg és ezzel a gyümölcs nagyrésze meggombásodik, lepotyog és élvezhetetlen. Épen ezért felhívom a gyümölcskertgazdák figyelmét arra, hogy tartsák szemmel a szilvafáikat, s ha a levél felső részén észrevesznek kis pirosas foltokat, azokat erős rézgálicoldattal permetezzék, mert az semmi más, mint egy gomba. Ezeket legalább hetenkint kétszer meg kell permetezni kétszázalékos rézgáliccal. Azok a foltok, amelyek a fákon mutatkoztak és mutatkoznak, a permetezés következtében már nem fognak megsemmisülni, hanem a szorgalmas permetezés következtében a továbbterjedést megakadályozzuk, sőt a lerakott spórákat is megöljük. Van a szilvafáknak még egy másik betegségük is, ez nem olyan veszedelmes, de ellene jó védekezni. A szilvafák fiatal hajtásain levő leveleket meg szokta támadni az úgynevezett zöld levéltetű. Ez ellen, mint már többször is említettem — kvasszia-oldattal kell szorgalmasan permeteznünk, nyolc-tiz nap múlva a levéltetű elpusztul. Csak a reggeli órákban, 8—9 óráig tanácsos permetezni, mert akkor vannak a tetvek egy csoportban. Ugyanaz a betegség meg szokta támadni az őszi barackokat. Ezekben igen nagy károkat okoz, tehát a pusztítása itt már még nagyobb figyelmet kíván. A védekezés módszere ugyanaz: a permetezés. A cseresznyefáknak is van betegsége, a koromféreg, amely szintén az uj hajtásokat támadja meg. Nemcsak a leveleket, hanem magát a hajtást is, ugy- annyira, hogy a gyengébb [uj hajtásokat teljesen elpusztítja, elszáritja. A rózsafáknak is van gombabetegsége, amely gomba rendesen az első virágzás előtt szokott fellépni. A levelek alsó lapján mutatkozik. Ha a levél-lapot megfordítjuk, vadgalambszínű ereket látunk a levélben. Ez veszedelmes gomba rája nézve. A védekezés módja a kénporozás. Rézgálickénpor keverékkel, vagy tisztán kénporral a reggeli órákban kell befujtatni, amíg a levelek harmatosak. Fújtató gummilabdát használjunk; háromszor-négyszer ha permeteztünk, eredménye mutatkozik. A rózsafák ellensége egy élősdi rovar is, amely minden uj hajtást, sőt a bimbókat is megtámadja. Ez ellen szintén kvassziával védekezhetünk, de legajánlatosabb védekező szer, — mert nem csak a tetveket öli meg, hanem a szemmel látható kis kukacokat, hernyókat is, — az egyszázalékos tanaton használata. Az esteli órákban kell vele bepermetezni a rózsafák egész koronáját. _________
