Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-14 / 11. szám
XXVi. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, március 14. II. szám tArsadalmi, közigazgatási és KÖZGAZDASÁGI hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szeotkorona-ales 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. előfizetési ér i Egész évre 120CC0. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Blrdeléüehel felvesz a tilaűóSatvaiat. Március 15. í Irta: Zagyva József. Mint az ébredő tavasznak birdosó szép csillaga jelenik meg felettünk március idusa vigasztalóiag, bátorítólag, felemelőleg. Az emlékezés világosságát gyújtja meg egész Magyarország fiainak, leányainak lelkében. Mig mi itt ünnepiünk, felujitva a nagy idők ifjúságának képét gyermekeink, ifjúságunk és saját leikünkben ... túl a válaszvonalon elfojtott sóhajok közt emlékeznek a nagy idők nagy eseményeire, nagy embereire , .. de mégis emlékeznek. Emlékezet nélkül — kérdi a költő, mi is volna a szív? Beszédes húrjától megfosztott hárfa. De midőn egy nemzet emlékezik, ebben erő, nemzeti erő rejlik. Ma ennek a fénynek ragyogónak kell lenni, mely elénk állítsa a nagy idők nagy embereinek, magasztos jellemét, azt a nagy nemzetet, mely méltó volt nagyjaihoz, azt a szabadságszeretö népet, amelyet a szent ügy bukásában is tisztelt a müveit nyugat, tisztelt az uj világ, ahol Kossuth hirdette a szabadság eszméjét, s tisztelettel emlegették a magyar nevét, a magyar nemzetet, amelyet ma degenerált nemességnek nevez a koncon osztozó cseh nép hírhedt szónoka. Petőfi, Jókai, ki hitte volna, hogy e lánglelkü ifjak ragyogó csillagok lesznek a világirodalomnak egén, hogy müveik bejárják a müveit világot s olvasni fogják j túl a tengereken! Szép nap volt március 15., az ébredő tavasznak rügyfakasztó, a természet életének szép kifejtő napja. Lanyha eső permetezett... ezért nevezte ezt „paraplü forradalomnak“ a nagy Széchenyi, akinek lelkében ugyanaz a gondolat élt, de higgadt nyugodtsággal. Senki sem hitte, hogy a „Talpra magyart“ csakhamar felváltja a Czuczor haci dala: „Sikolt a harci kürt, riadj magyar, riadj 1“ A bukott nagyságok rossz tanácsa egy tollvonással semmivé tette volna a legszebb reményeket... Kossuth szavára, mint egy ember állott fel a nemzet, a testvériség, szabadság, egyenlőség eszméjéért. A nemzetiségek, amelyek már akkor is osztozni akartak hazánkon, keltek fel ellenünk. Ám a magyar honvéd fegyvere eiőtt nem állhatott meg a felállított osztrák hadsereg. Kápolna, Isaszeg, Tápióbicske, Szolnok s az orosszal felvett küzdelem ... hiidetik a magyar fegyver dicsőségét, a honvédek közös önfeláldozó küzdelmét. Aztán jött az elnyomatás kora ... hosszas szenvedés után újra született a nemzet. A világháború tüzében újra leégett a nemzet. Nehéz körülmények közt emlékszünk e napon a dicsőséges múltra, nincs időnk elmerengeni rajta, de emlékeznünk kell, hogy erőt merítsünk a jövőre... A Gondviselés őrködött a nemzet élete felett, az adott nagyembereket, az tette naggyá a nemzetet. A háború által megingatott erkölcsöt kell megmenteni. A közszellemet kelt megmenteni a sülyedéstöl. A sülyedő- nek kell kezet nyújtani. A rossz példák, bűntények romboló árjának kell gátat vetni. A kóranyagot kell eltávolítani. Deák bölcseségére, Kossuth lángeszére, Széchenyi nagyságára van szükségünk, hogy az ország romjaiból újra épüljön s népre, nemzetre, nemzedékre, amely a jelen nyomasztó helyzetre íigyel. Nemzetre, amely lelkében a szent örökséget átvette, tisztán, sértetlenül. Sértetlenül őrzi s szent örökségként adja át az ifjúságnak. Segítségére keli lennünk azoknak, kik az uj nemzedék, az ifjúság nevelésében, kiképzésében buzgólkodnak. Az iskola nevelői munkájának kell nagy teret biztosítani. A hazafias, valláserkölcsi nevelésnek munkáját kell erősíteni. Az erős, erkölcseiben romlatlan apák nemes példáival kell eltörölni azt a benyomást, amelyet a jelen idő rossz példái mutatnak. Hallják meg, értsék meg a nemzetnek szavát, tanulságát. Munkára, egyesitett munkára van szükségünk. Egyetértés nélkül törve hanyatlik erőnk. A magyar lélek és szív kitartására, törhetetlen hűségére van szükségünk, hogy kiküzdjék a méltó sorsot, sok szenvedés után az egységes, boidog magyar hazát. A Crédó énekkar hírei. A „Crédó" férfiegyestilet énekkara egyre tejlődik. Legutóbb megalakították a dal- bizuttságot. Nagy terveket lüztek maguk elé, meiyeket szívós kitartással és lelkes munkával akarnak megvalósítani. Pornói János, az énekkar karnagya kitűnő újítások keresztülvitelén fáradozik. A jövőben vigalmi bizottságot is fognak alakítani, mert az énekkar a jövőben sűrűbben akar a nyilvánosság elé lépni. Plébános beiktatás és harangszentelés Rákosfalván. Zadur József rákosfaivai plébánost, akit a székesfőváros csak nemrég választott meg, f. hó 21-én fogja ünnepség keretében Csernoch János hercegprímás állasába beiktatni. Ugyancsak ez alkalommal fogja felszentelni a háború alatt elrekvirált két nagy harang helyébe egyelőre beszerzett kisebb harangot is. Evang. összejövetel. Vasárnap, márc. 14-én d. u. 4 órakor az Evang. Luther Szövetség Rákosszent“ mihályon, a központi elemi iskolában böjti vallásos délutánt tart, mely alkalommal Kemény Lajos budapesti fasori evang. lelkész tart előadást. Mindenkit szívesen látnak. Faültetés Rákosfalván. Rákosfalván az állomáson uj fákat ültettek. A közönség tetszéssel fogadta az intézkedést, de a rákosfaivai közönség köreben altalános kívánság az, hogy a többi részeken, hol a kommunizmus alatt kiirtották a fákat, szintén újakkal pótolják azokat, UrsirIi mmI latina 8