Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-28 / 48. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926« vasárnap, november 28. 48. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Választás előtt. Hát bizony meghiúsult az az ábránd, bogy a decemberi képviselőválasztásokra egységes, közös listával vonuljanak fel a testvórpártok, hogy igy a szavazatok elforgácsolódását meggátolhassák. Megint öt-hat lista fog küzdeni a pestkörnyéki kerület mandátumaiért és ezek között külön-külön küzd a két kormány-* támogató hatalmas párt: az egységes és a keresztény gazdasági és szociális párt. A testvérharoot — a régi ítkot — tehát megint nem űzhette el a minden oldalból fennen hirdetett jóakarat. Az agitáció teljes erővel folyik minden vonalon. De hát ez nem a mi kenyerünk, ez a politikusok dolga. Mi itt egypár olyan lagyjelentőségü mozzanatot akarunk kiemelni, ame- yek helyi érdekeink szempontjából, amely érdekek zolgálatáért küzd három évtized óta a »Rákos Vidéke«, övezetesek és fontosak, és amelyek épen ezért a leg- iagyobb figyelemre érdemesek. Az egységespárpárt listavezetője Herrmann Miksa ereskedelmi miniszter, akinek fellépéséhez a legmesz- zebbmenő várakozásokat fűzi polgárságunk, mert hiten, ha valaki eredményesen pártfogásába veheti közgyeinket, — természetesen mindig csak önzetlen köz- rdekekről lehet szó — az a nagyhatalmú miniszter ihet elsősorban. A választások mozgalmai alatt ezeket reményeket azzal a híreszteléssel akarták szerteoszlatni, hogy a miniszter csak névleges képviselő- ílöltünk, aki itteni mandátumát úgy sem fogja meg- irtani. Erre vonatkozóan felhatalmazást nyertünk arra, ogy a miniszter következő kijelentését tolmácsoljuk: 2t, hogy melyik mandátumot fogja megtartani, nem dönti el, hanem az országos érdekek szerint a korlány feje fogja eldönteni, ő azonban komolyan veszi jelöltségét és komolyan veszi a megválasztását is. hol ezzel a bizalommal megajándékozzák, annak a erületnek szive szerint képviselőjéül fogja tekinteni lagát, ha esetleg formaszerint nem is azt a kerületet épviseli az országgyűlésen. Tehát bármiként fejlődét is a dolgok, mi az ő választókerülete leszünk és íi az ő választópolgárai maradunk, akiknek köp- rdekü ügyeiben nem mint idegen miniszter, hanem lint képviselőnk fog mindig szeretettel eljárni, s jtaja előttünk nyitva álL Ezt a kijelentést drága talizmánul kell meg“ riznünk. A másik nagy eredménye a választással kapcsolatos mozgalmaknak, hogy eloszlott szemünk elől egy funya babona, amelyet céltudatos rágalom alakjában oltottak belénk ellenőrizetlenül, hogy vele volt képviselőnket, Tamássy Józsefet, a közvélemény előtt befeketítsék, úgy tüntetvén fel őt, mint a tisztviselők ellenségét, sőt hóhérát Nos hát, minden magyar embernek, elsősorban pedig a magyar tisztviselői karnak' lehullott a hályog a szeméről ezekben a napokban, amidőn Tamássy József szemtől-szembe állva, meg** védte a maga igazát és bebizonyitotta, hogy a legutóbbi esztendőben, amikor a legválságosabb helyzetbe került a nemzet gerincét alkotó legértékesebb hazafias osztály, több és értékesebb szolgálatot senki sem tett neki, mint éppen ő, aki hatezer családot mentett meg és lehetővé tette a legutóbbi fizetésrendezést azzal a tervezetével, amelyet a nemzetek szövetsége is elfogadott, s amellyel ennek a szövetségnek további követeléseit leszerelhették. Kevesen olvasták Tamássy József könyvét, amelyet a tisztviselőkérdés gyakorlati megoldásáról irt, s amelynek bevezetésében igy ir: »Mindenki, aki az ország boldogulását komolyan akarja,.., . » . az ország társadalmi és gazdasági nyomorúságán szeretne segiteni,... lehetetlen meg nem látnia azt, hogy egyik legsürgősebben megoldandó feladat a sok között: a tisztviselőkérdés, amelyet meg kell, még pedig inkább ma, mint holnap, oldanunk, nemcsak a tisztviselők, de legalább ugyanily mérvben az ország érdekében is. Lehetetlen ezt az értékes társadalmi réteget tovább nyomorogni, pusztulni hagyni. Nem arról van többé szó, hogy a közalkalmazottaknak kisebb vagy nagyobb fizetésfelemelést adjunk-e, hanem arról, szabad-e a magyar középosztály egyik legértékesebb rété- gének szemünk előtt folyó elpusztulását engedni a nélkül, hogy egyetlen komoly lépést is tennénk megmentésük érdekében.« A program az, hogy az ország pénzügyi helyreállításának sikeres elvégzése után most már a magán- gazdaság talpraállitása következzék. Tamássy József hozzánk jött, mert ennek a nagyrószben tisztviselő- társadalomnak nevében és érdekében akar tovább dolgozni, hogy a kényszerhelyzetben megkezdett munkát a helyreállított országban befejezze és tudását tisztviselőtársai érdekében harcbavigye. Tagadhatatlanul keserű falatok után, ime a reménység a jövőre, és ezt a reménységet komollyá teszi a szerzett meggyőződés, hogy amiről elhitették a közönség jórészével, hogy a tisztviselők üldözése, az a fennforgóit kényszerhelyzetben védelem és a jobb jövő megalapozása volt. A harmadik — és nem utolsó — eredménye a választások előkészületeinek, hogy még közelebb hozta hozzánk a magyar tanítóság kipróbált pártfogóját, Lapamk mm3 mxtiumm 8 «Mal«
