Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-05 / 36. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, szeptember 5. 36. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész éne 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvess a kiadóhivatal. Mohács 1526—1926. Irta: Zagyva József. Mohács, te gyászos hely, nemcsak a nemzet királyának, a haza főpapjainak, főnemeseinek, a nemzet virágának lettél gyászos temetői, de az egész magyar nemzetnek; a magyar nemzet nagyságának. Nemzeti nagy létünk nagy temetője lettél, Mohács. Önkezeddel alkotta sorsod rád vihar ózta dühét. A vallás fanatizmusa készült elönteni és semmivé tenni Keletről. Ércfalként állottál soraiddal addig, mig Hunyadi vaskarja tartotta a zászlót s Mátyás bölcsessége s tör- hetlen fekete serege tartotta vissza az ozmánt a keresztény népek leigázásától, az országok feldulásától. Védelmezted azokat a népeket, melyek itt oltalmat kerestek, oltalmat találtak, amelyek most osztozkodtak hazánkon oltalmában a nemzeteknek, amelyek közül oly kevesen siettek e sziklafal védelmére. Nem volt-e Belgrád Nándorfehérvár? Nem a török nép árja, fanatizmusa szorította fel a szerbet és oláht délről hazánk határára? Nem talál tak-e oltalmat a magyar nemzetnél azok, akik ebből ősi jogot kovái csolva, régi hazájuknak tartják hazánk bitorolt részeit. De a mohácsi harc sötét éjszakája felett fényes csillagok ragyognak. Ott ragyog a hazaszeretetnek vérben tündöklő csillaga. Csodáljuk Spártát, a 3oo spártai hőst Leoni- dás királyukkal. Nem hagyta-e a magyar király és főnemesség a honszeretet ragyogó példáját, amidőn éltüket áldozták a mohácsi síkon ősi hazájukért? Huszonkétezer nemes borította a csatatért, főnemesek, főpapok, elesett maga a király is. Sirás, jajgatás hallatszott a hazában mindenütt. Rettegés és gyász borította a sziveket. Pártoskodás és dúló hadak remegtették Budavárának sziklafalait. Sötét, sürü éjszaka borult a nemzetre, egy i5o esztendeig tartó sötét éjszaka, amelynek sötétségében csak az (egyes várak hős katonáinak kardja> volt a villanyfény, hányta a szikrákat, tanulságul, biztatásul, hogy él a magyaij vitézség, él a hazaszeretet pártoskodás és dúló hadak rémei között is. Temesvárnál „Losonczy tartotta fel az ozmánt, Szigetvárnál Zrínyi Miklós irta meg dicsőségesebben a nemzeti époszt, mint nagy utódja Zrínyi Miklós. Dobó István ott nyugszik Ungban a dobóruszkai márvány alatt. Tudósok keresik fel, hogy olvassák & dicsőitő arany feliratot. Szobrát az egriek hozták el titkon a honszerető polgároktól s helyezték el Egerben. Dicsősége betölti az egész hazát. Az egri név ma is valami dicsőt és magasztost jelent. Budavárát csellel foglalta el a török. Sötét éjszaka borult a nemzetre, mely másfél századig tartott, amelyet nemcsak a török hatalma, de az uralomra vágyás és pártoskodás hozott a nemzetre. Ebből a sötét éjszakából örök fényként ragyog az igazság, hogy csak az egyetértés és összetartás biztosítja a nemzet jövőjét. Fel van darabolva hazánk teste. Újból kell építenünk elleneinkkel szemben. Akkor a keresztény nemzetek egyesült erővel alkották újból a hazát, mint biztosítékát a müveit nyugatnak. Ma keresztény, müveit nemzetek látták jónak megnyirbálni a népek harcában hazánkat. A nagy tévedések sötétségébe kell bevilágitni a magyar vitézség dicsőségének és annak az igazságnak, hogy ennek a hazának egysége, épsége történelmi alapon, történelmi logikán nyugszik. Annak az igazságnak kell áthatni minden igaz magyar szivét, hogy egyetértésben, el nem csüggedve szerezheti vissza, ha nem is abban a nagyságban régi hazáját, amellyel Szent László, Nagy Lajos és Mátyás korában birt, ha nem is abban a bámulatos nagyságában, amely iránt tisztelettel voltak a nemzetek, de abban a területi épségben, abban a jólétben, amelyben állott ez a Gondviseléstől is egy hazának alkotott magyar föld, dúló csaták után, ennyi bomlás után. Nagy időket visszafejlődések követtek, de a nemzet ősi hazájának egységét, jólétét, fölemelkedését ki- küzdte mindenkor. Sötétségből fakad a fény. Nagy csapásokból tanulság. Isten a fájdalomtól borított szívből fakasztja a reményt, fakasztja az erényt. Bizalmunk a Gondviselés jóságában és az ősi erényben,, enyhíti a fájdalmat, mely a mohácsi vész /joo éves emlékénél szivünket betölti, ahol a hazaszeretetnek hősi példái emelik fel lelkünket, ahol Kanizsay Dóra gyászbaborult angyala, mint a halál angyala járt erős szívvel 22.000 hősi holttest között, ahol a halhatatlan- s ság angyala kísérte lépteit, őrzi emlékét az elhunyt hősökkel egyetemben. A reménység angyala veszteségeink közepette, a ' világháború hősei felett is nemzetünknek egyetértést hirdet s uj életet jósol. Lapnmh mai száma 8 oldal.
