Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-06 / 23. szám

XXVI. évfolyam.

Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, junius 6.

23. szám.

RÁKOS VIDÉKÉ

tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal;

Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALAZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona

Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

Utcarendezés.

Nagyszámban kapunk olvasóinktól leveleket, a melyek a hosszú idő óta készüld rákosszentmihályi utcarendezés végrehajtását sürgetik. Ugyanis megelégedéssel vette tudomásul közönségünk azt a szép és nagyarányú munkaprogramot, melyet a község elöljárósága már ez évre maga elé tűzött és a villamos világítás kiterjesztése és a Csömöri-ut burkolása képében valóban meg is kezdett, — de sajnálatosan nélkülözik a programból az ígért utcarendezésnek immár égetően sürgőssé vált ügyét.

Ezeknek a felszólalásoknak megnyugtató válaszául, de meg általában lakosságunk felvilágosítására foglalkozunk ezúttal a valóban közérdekű és komoly jelentőségű kérdéssel és mindenekelőtt megállapítjuk, hogy azt a község vezetősége sem vette le a napirendről, hanem azt állandóan felszínen tartja és foglalkozik vele. Utcai névtábláinkat és házszámtábláinkat elpusztította az idő vasfoga: senki idegen azok nyomán el nem igazodhatik. A régi telepek világából az utcanevek terén sok visszásság maradt fenn, a melyek zavarokra adnak alkalmat és nem méltók a fejlett község színvonalához. A fejlődés igen sok uj utcát teremtett, a melyek még nem kaptak nevet és a közszáj első, második, harmadik és igy tovább „névtelen-utca“-ként jelöli meg azokat. Szükséges és halaszthatatlan tehát az utcarendezés és azt a képviselőtestület is átlátta, midőn az elöljáróság előterjesztése alapján annak végrehajtását elrendelte és előkészítésére bizottságot küldött ki.

Ez a bizottság minden hagyomány ellenére komolyan vette a dolgát és el is végezte feladatát, az elöljáróság pedig szintén régen befejezte az előkészítő munkálatokat. Most már csak a táblákat kellene elkészíttetni, kiosztani és az ingatlantulajdonosokkal megfizettetni, s rendben volna minden. Azonban éppen itt a bökkenő. A táblák még mindig igen nagy költségbe kerülnek, a mely súlyos teherként szakadna az adók terhe alatt görnyedező községünkre. Ettől kímélik a lakosságot a halogatással. Azután pedig nem szabad elfeledni, hogy a község területén igen sok a beépítetlen telek, úgy, hogy néhol még az utcai névtáblákat sincs hová felerősíteni. Számos telek tulajdonosa ismeretlen helyen, külföldön vagy megszállott területen tartózkodik: miként szedjék be ezektől a költséget, vagy az itt lakó háztulajdonosok fizessék helyettük is, avagy

pedig ki előlegezze a költséget addig, mig lassanként a telektulajdonosoktól is behajthatják? Ez a második nehézség.

Van azonban harmadik is. Fájdalom, az idegen vagyon és a köztulajdon tisztelete a háború romboló hatása után, — még mindig nem állott helyre. Mindent, aminek valami értéke van, gonosz kezek elrontanak, eltulajdonítanak. Névtáblát nem lehet a kapura tenni, mert a község kellős közepén ellopják. Még a névjegyeket is leszedik gonoszságból vagy a szegekért, amelyek helyükön tartják. A község nem tarthatja rendben az útátjárókat, mert a fahidakat harmadnapra ellopják. Hányán panaszkodnak, hogy a közérdeket szolgálva, kapuik előtt facsatornát készíttettek a gyalogút kíméléséért és csakhamar hült helye maradt, mert ismeretlen kezek a deszkákat felszedték. A Szentkorona-utcában történt legutóbb hasonló eset nehány lépésnyire a piac-tértől. Lehet-e ilyen körülmények között verejtékes áldozatokkal megkockáztatni, hogy drága táblákat rakassunk ki a tolvajok számára ? Az utcasarki üres telkeken pedig, ha póznára állítanák az utca névtábláját, mekkora költséget okozna és meddig maradna a helyén?

Ilyen aggodalmak késleltetik azt az utcarendezést, amelyet réges-régen szükségesnek és sürgősnek ismert fel a község vezetősége is és amelyet mégis csak végre kell immár hajtani valamiképen, bármilyen nehézségekkel jár is. Módját kell találni és a rendőrség hathatós segítségével vissza kell szerezni végre a vagyonbiztosságot bárminő kegyetlen eszközökkel.

hírek.

Credó-zászló. A Credó-egyesület gyűlésein már régóta felvetődött az a szép gondolat, hogy az egyesület nemes céljainak jelképes kifejezést adjanak és az egyesület összetartozandóságának mágneses oszlopot állítsanak. A szép terv lassan valósággá válik. A Credó-egyesület megbizásából ifj. Szabó József építész sok fáradsággal és tanulmányozással művészi rajzot készített, melyet máris munkába vettek az óbudai Jó Pásztor apácák, akik finom lioni selyemből készítik. A zászló minden szempontból művészi szép készítmény lesz, amely méltó szimboiiuma lesz a szép múlttal rendelkező egyesületnek. A zászlószentelő ünnepséget jul. hó 4-ikére tervezik, amelyre máris bizonyos, hogy magas méltóságok tisztelnek meg bennünket szives megjelenésükkel. A Credó-zászlószenteléssel egyidőben lesz a Mária Leánylapnaib mai száma 8 oldali