Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-17 / 3. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály» 1926 vasárnap, január 17. 3. szám, RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőiig él kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelői szerkesztő: balAzsovich zoltAn. Előfizetői! Art Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korom» Hirdetéseket telve«« • kladéhlvaui. Kratochwill József | A földi élet fájdalmas törvénye, hogy az ember halandó és véges teremtménye Istennek, igen nagy gyászt és szomorúságot hozott reánk a napokban, a mikor elvesztettük magunk közül azt a férfiút, a ki messze kimagaslott embertársai felett és lelkének kincseit csaknem teljes félszázadon át közöttünk osztotta szét, hosszú életének nemes munkájával mindnyájunknak megkülönböztetett tiszteletét gyűjtötte össze és szív jóságával, egyéni szeretetreméitóságával, csillogó szellemességével a meleg szeretet érzését váltotta ki mindenkiből, a ki vele csak valaha is érintkezett. Istennek kegyeltje volt Kratochwill József tb. esperes, szentszéki ülnök, negyvenkét éven át Csömör község plébánosa, mert az Ur olyan lélekkel áldotta I meg, a melyet nemes és drága tartalom töltött meg: pap volt, Istennek igaz és hjl szolgája; ember volt, r fenkölt, szépért lelkesedő és igazszivü és művész volt: í ismerője és művelője a legmagasabb, legtisztább zené- [ nek, a mely egyetlen földi örömét és szórakozását szol- \ gáltatta. Mint lelkipásztor negyvenkét éven át működött ' egy plébánián, holott százszor is alkalma volt rá, hogy magának magasabb, gazdagabb, fényesebb pozíciót szerezhessen. A finomlelkü, nemes és megértő Csáky | róf váci püspöknek iskolatársa, kedves, bizalmas, meg- itt barátja volt haláláig, de mindannyiszor elhárította magától rásugárzó kegyét. Csömörön maradt, a hol missiót teljesitett, egyházának és hazájának szolgálatában, mint a magyarosítás és hazafias szellem megerősi- | tésének apostola. Plébániája területén telepek fejlődtek, községek keletkeztek, a melyeket szeretettel támogatott, í segített és végül anyagi kárával szárnyukra bocsájtott. A szentmihá.yi templom épitése alkalmával a fennmaradó adósságért, — akkor igen jelentékeny összegért, ö vállalt Pálfi Jánossal, az egyházközség világi elnökével személyes vagyoni felelősséget, hogy az uj egyházközség boldogulását biztosíthassa, A kezdet idején minden törekvésünkben támogatónk, nemes barátunk volt, ki szívesen vett részt személyesen is a székhelyétől távoleső telepek fontosabb ügyeiben és midőn önállóságot óhajtottunk, készségesen bocsájtott utunkra. Nemcsak saját plébániája körében, hanem az egész egyházmegyében mindenki szerette, becsülte. A csömöri plébánia elég szép javadalom, mégis — öreg napjaira — csaknem szűkölködnie kellett, mert jövedelmeit soha sem aknázta ki. Párbért soha sem szedett: ha fizették jó; a ki nem fizette, azzal sem törődött. — «Bizonyosan fizetne, ha lenne miből,* —szokta mondani, a mikor ilyesmi hivatalosan szóba került. Nem a külsőségekkel törődött, hanem a lényeget tekintette minden működésében. Érdemeit jubileuma alkalmából széles körben méltatták és a jubiláns plébánost kitüntetésekkel halmozták el. Nem volt benne hiúság, de ez őszintén jólesett lelkének, mert megértést, szeretetet látott benne és hálásan osztotta érte szeretetének meleg sugarait mindenkinek. Mint ember nagy műveltségű, csiszolt lelkű, szellemes, ötletes, néha kissé szarkasztikusán vidám, közvetlen modorú, nemes bohém volt, ki a nagyképűséget, a pózt utálta legjobban. Barátainak száma légió, de szinte legendás a barátsága Bitskey Gyula főjegyzővel, kivel együtt jóban-rosszban híven és törhetetlenül haladtak együtt évtizedeken át a község élén. Mint művésznek csodálatos volt zeneismerete. Rajongva járt az operába és az értékesebb hangversenyekre, maga is számos zenedarabot irt, kitünően zongorázott és harmóniumozott. Hires volt csodás hangú harmoniuma és a csömöri parochián valóságos koncertek folytak. Pompás gramofonját hangszereivel összehangolta és harmoniumon kisérte a gép zenéjét, mig valamelyik kongeniális barátja zongorán egészitette a remek együttest. Az egyházmegye legnagyobb orgona szakértője volt, a kinek véleményét püspöke is számtalanszor kikérte. Emlékét az egyházmegye számos kitűnő orgonája hirdeti. És most már nincs többé... Harmonikus, szép élet után szé en, csendesen, Istennel kibékülve, emberektől csendes, békés búcsút véve elment, hetvenhat esztendő fáradalmát pihenni. Szép élet, szép halál volt része. Előlünk azonban egy fényes sugár tűnt el vele és a csöndes, méla fájdalom feketesége foglalta el helyét lelkűnkben. «Pepi bácsi“ elment innen, csúnya most itt az élet, szebb odaát! Ott a verőfényben, a mennyei orgonán muzsikál már csontos keze és az angyalok kíváncsian gyűlnek a markáns, bozontos, őszhaju, öregségében is még mindig férfiasán szép, művészleikü, bohémpap köré ... Kratochwill a ravatalon. Kratochwill József, Csömör községnek 42 éven át volt lelkipásztora és a váci egyházmegyében legidősebb aktív plébános, bár az utóbbi időben többször gyöngélkedett, de magas kora ellenére még mindig működött; akárácsonyi ünnepekig misézett és prédikált. Az újév első napjaiban, mikor ereje fogyni kezdett, magához kérette Huszár László kístarcsai plébánost, aki a haldoklók szentségeiben részesítette, majd Bitskey Gyula főjegyzőt, jóbarátját, akivel négy évtizeden át fáradozott Csömör község német- és tótajku lakosságának megmagyarositásán es kedélyesen elbúcsúzott tóle. „Én már megyek, — mondá — hogy Neked is utat készítsek.* A főjegyző vigasztalta, majd kijelentette, hogy hatmadnap ismét meglátogatja. „Akkor már hiába jössz, — felelt a plébános — mert én már akkor nem élek.* Csütürtökön még egyszer a harmoniumhoz ült a nagy művész, hogy eljátsza utolsó dalát, mert már pénteken reggel csendesen elaludt — örökre. Temetése. A nagy halott temetése vasárnap d. u. Lapunk mai száma 8 oldal«
